Mezei sóska
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
_Rumex_acetosa_-_Habit.jpg) | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Rumex acetosa L. | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Mezei sóska témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mezei sóska témájú médiaállományokat és Mezei sóska témájú kategóriát.
|
A mezei sóska, réti sóska, kerti sóska vagy egyszerűen sóska (Rumex acetosa) a keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozó évelő, lágyszárú levélzöldség. Egész Európában őshonos, de megtalálható Észak-Amerikában, Ázsiában és Chilében is.
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]30–50 cm magas, ovális levelei csomóban nőnek, két oldalt a nyél mellett, kis csúcsokat alkotva behasítottak. Apró pirosas színű virágai a szár végén kalászban nőnek,[1] bugavirágzatot alkotnak.[2] A virágzás május elejétől egészen augusztusig tart.[3]
Hatóanyagai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jellegzetes savanyú ízét a benne található oxálsavnak köszönheti,[3] melynek étvágyserkentő hatása is van. Magas C-vitamin-tartalmának köszönhetően hatékonynak tartják a skorbut gyógyítására és megelőzésére. Sok ásványi sót, meszet, foszfort, vasat, magnéziumot, valamint A-vitamint tartalmaz.[1] Fő hatóanyagai a flavonoidok, cserzőanyagok és polifenolok. A gyökérben tannin, antrakinonok és naftalén-diolészterek találhatóak.[4]
Gyógyhatásai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Régen vértisztítóként alkalmazták. Immunrendszer-erősítő, vizelethajtó, nyákoldó hatású.[2] A gyökeréből készült kivonatát gyomor- és bélhurut esetén használják, gyengén hashajtó hatású, míg a terméséből készült kivonat hasmenésre javasolt.[4]
Felhasználása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A spenótból készült főzelékhez hasonló jellegű étel készíthető belőle, de használják saláták ízének fokozására, valamint levesek, omlettek készítésénél is.[1]
A borsmustárhoz (rukkola) hasonlóan nyers, fiatal, zsenge leveleit olaszos tésztákhoz is szokták keverni, így azok könnyebbek és rostban gazdagabbak tőle.
Frissen szedve kedvelt gyerekcsemege.
Egészségügyi veszélyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A sóskában található oxálsav vese- és húgyhólyagkövek képződését segítheti elő hosszú távon, valamint a reumás és ízületi gyulladásos betegek fájdalmait is fokozhatják, ezért ilyen esetekben érdemes kerülni a fogyasztását.[1]
Sóska Észak-Amerikában
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A sóska angol neve „common sorrel” vagy „garden sorrel”; élelmiszerboltokban nem kapható, ezért cserepes vagy ültetendő mag formájában kell beszerezni és otthon termeszteni.
Egyes esetekben a „Farmer's Market”-eken (termesztői piacon) vásárolható meg a növény természetes (nyári) szezonja alatt.
Képgaléria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése].jpg) |
 |
.jpg) |
 |
 |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 184. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2
- 1 2 "Mezei sóska". hazipatika.com.
{{cite web}}: Unknown parameter|accesdate=ignored (|access-date=suggested) (súgó) - 1 2 "Mezei sóska". novenyhatarozo.info. 2017. június 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. december 5.
{{cite web}}: Unknown parameter|accesdate=ignored (|access-date=suggested) (súgó) - 1 2 "Sóska". kertlap.hu. Hozzáférés: 2016. december 5.
