Fehér mustár
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Sinapis alba L. | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Fehér mustár témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér mustár témájú médiaállományokat és Fehér mustár témájú kategóriát.
|
A fehér mustár, más néven angol mustár vagy fehér repce (Sinapis alba) a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó növényfaj. Nyugat-Ázsiából és a mediterrán térségből származik. Több földrészen termesztik, Magyarországon is nagy területen. Magja jelentős fűszeralapanyag.
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Egyéves, 50–80 cm magasra nő, levelei szórt állásúak, szárnyasan hasogatottak. Hajtásai szőrösek. Virágzata sátorozó fürt, virága sárga. Termése 3-6 magot tartalmazó becő. Magjai sárgák.
Felhasználása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Magyarországon főleg a fehér mustár magját használják fel a mustárpép készítéséhez, más országokban a szareptai mustárt (Brassica juncea) is, ennek íze kissé a tormára emlékeztető. Olaját is felhasználják. Magja nyálkaanyag tartalma miatt enyhe hashajtó hatású; ezen kívül antibakteriális, antivirális, étvágygerjesztő, szélhajtó, emésztést segítő, vízhajtó, hánytató és nyálkaoldó hatása van.[1]
Hatóanyagai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Mustárglikozidok, illóolaj, zsírosolaj, nyálkaanyag; erukasav-tartalma kedvezőtlen jellemzője.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ PFAF
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bernáth J. (szerk. ) (2000). Gyógy- és aromanövények (3. átdolgozott és bővített kiadás ed.). Budapest: Mezőgazda Kiadó. 532–537. o. ISBN 963 9239 96 8.
- Elizabeth H. (2003). "Sinapis alba L." Plants For A Future. Hozzáférés: 2013. október 19.
