Ugrás a tartalomhoz

Csandrajáan–1

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket.
Csandrajáan–1
Ország India
ŰrügynökségIndiai Űrkutatási Szervezet Indiai Űrkutatási Szervezet
Küldetés típusaOrbiter
Összköltség75 millió  USD[1]
NSSDC IDCHANDRYN1
Küldetés
CélégitestHold
Indítás dátuma2008. október 22. 00:50 UTC[2][3][4]
Indítás helyeSatish Dhawan Space Centre Second Launch Pad
HordozórakétaPSLV–XL
Megérkezés2008. november 8.[4]
Küldetés vége2009. augusztus 30.
Az űrszonda
Tömeg1304 kg
Energiaellátás750 W
PályaHold körüli
Hivatalos weboldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Csandrajáan–1 témájú médiaállományokat.
A holdi víz eloszlása a Moon Miearology Mapper műszer mérései alapján

A Csandrajáan–1 (dévanágari írással: चंद्रयान-1; nyugaton: Chandrayaan-1, kiejtéseⓘ) Hold körüli pályára állított első indiai űrszonda. 2008. október 22-én indult,[4] és november elején állt Hold körüli pályára. A Hold ásványtani feltérképezését végezte. Fedélzetén európai és amerikai műszerek is voltak, valamint egy 20 kg tömegű becsapódóegység (impaktor). A program költsége 80 millió dollár volt, az űrszonda tervezett élettartama 2 év lett volna. Az űrszondával a tervezettnél hamarabb, 2009. augusztus 30-án szakadt meg a kapcsolat, tervezési hiányosságok miatt a tervezettnél jobban melegedett, emiatt már korábban több műszerét le kellett kapcsolni. Fő eredménye a vízre utaló bizonyítékok felfedezése a Hold déli pólusának közelében lévő, örökké árnyékos kráterek mélyén.[5]

Az indiai holdprogram folytatása, a Csandrajáan–2 egy kis automata holdjárót szállít 2019-ben. Kína és Japán után India a harmadik ázsiai ország, mely űrszondát állított Hold körüli pályára.

A küldetés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az indulás után a szonda a Föld körül egy elnyújtott, 22 860×255 kilométeres ellipszispályára állt,[6] amit fokozatosan, 13 nap alatt növeltek először 37 900 kilométerre, majd később 384 000 kilométerre (ez körülbelül a holdpálya sugara), majd a holdközelség idején, a Hold északi pólusa feletti manőverrel áll át a Hold körüli pályára, melyet az eredeti 5000×500 kilométeresről fokozatosan módosítottak 100 kilométer magasságúra.[7]

A szonda 2008. november 8-án állt elnyúlt (7502×255 kilométeres), Hold körüli poláris pályára, az első műszerét, a TMC sztereokamerát már október 22-én bekapcsolták.[8] A következő napokban a kis, 0,44 kN tolóerejű hajtómű időnkénti bekapcsolásával folyamatosan csökkentették a pálya magasságát, a végleges 100 km-t november 13-án érték el.[9][10]

A MIP szonda 2008. november 14-én (az indiai űrprogramot elindító Dzsaváharlál Nehru születésnapján) vált le a Csandrajáanról, és mintegy 25 perces repülés után, 2 km/s sebességgel csapódott a holdfelszínbe.[11][12]

Az űrszondával 2009. augusztus 30-án megszakadt a kapcsolat,[13] ennek fő oka az űrszonda hibás tervezés miatti túlmelegedése volt, ami miatt több műszerét már korábban le kellett állítani.[14][15]

2017-ben a NASA egyik földi radarja megtalálta az elveszett szondát.[16]

Az űrszonda méretei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Hosszúság: 1,5 méter
  • Szélesség: 1,5 méter

Műszerek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Felszíntérképező sztereó kamera (Terrain Mapping stereo Camera, TMC)[17]
  • Nagy felbontású spektrométer (Hyper Spectral Imaging camera, HYSI)[18]
  • Lézertávmérő (Lunar Laser Ranging Instrument, LLRI)[19]
  • Nagy energiájú röntgenspektrométer (High Energy X-ray Spectrometer, HEX)[20]
  • Penetrátor (Moon Impact Probe, MIP)[21]
  • Röntgenspektrométer (Chandrayaan-1 X-ray Spectrometer C1XS)[22]
  • Közeli infravörös spektrométer (Near-IR Spectrometer SIR-2)[23]
  • Kis energiájú atom-analizátor (Sub Kev Atom reflecting Analyser SARA)[24]
  • Sugárzásmérő műszer (Radiation Dose Monitor Experiment, RADOM)[25]
  • Szintetikus apertúrájú rádiólokátor, a Lunar Reconnaissance Orbiter műszerével megegyező kialakítású (Miniature Synthetic Aperture Radar, MiniSAR)[26]
  • Ásványtani térképező műszer (Moon Mineralogy Mapper, M3),[27] mellyel a Hold déli pólusán a vízre utaló bizonyítékokat találták.

A holdi vízmolekulák kimutatása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már az 1994-ben fölbocsátott Clementine űrszonda küldött víztartalomra utaló radar-méréseket a Holdról. 1998-ban a Lunar Prospector neutronfluxus mérései jeleztek nagyobb – szintén a víz jelenlétére utaló – hidrogéntartalmat a holdi pólusvidékeken. 1999-ben a Szaturnusz felé tartó Cassini űrszonda szintén mért a Clementine-hoz hasonló színképi adatokat. A Csandrajáan–1 indiai holdszonda mérései az elmúlt háromnegyed évben, majd a Deep Impact űrszonda, (melyet az új üstökös-megközelítés idején már Epoxi űrszondának neveznek), 2009-ben megerősítette az infravörös tartományban korábban már megfigyelt vízmolekula és hidroxil-molekula méréseket.

Lásd még

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "India's Moon Mission Quite Economical" (angol nyelven). Moon Daily. 2009. szeptember 29. 2009. október 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. szeptember 28. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
  2. ↑
    "India Not Engaged In Space Race With China" (angol nyelven). 2008. október 13. 2008. október 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. október 15.
  3. ↑
    Lakdawalla, Emily (2008. október 20.). "Watch the Chandrayaan-1 launch live on the Internet!" (angol nyelven). The Planetary Society Weblog. 2008. október 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. október 21. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
  4. 1 2 3
    Lakdawalla, Emily (2008. október 22.). "Chandrayaan-1 launch was nominal" (angol nyelven). The Planetary Society Weblog. 2010. június 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. október 22. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
  5. ↑ Thompson, Andrea (2009. szeptember 23.). "It's Official: Water Found on the Moon" (angol nyelven). SPACE.com. Hozzáférés: 2009. szeptember 24. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
  6. ↑ Lakdawalla, Emily (2008. október 23.). "Chandrayaan-1 raises its orbit" (angol nyelven). The Planetary Society Weblog. 2009. január 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. október 23. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
  7. ↑ "Chandrayaan-1: The Journey" (angol nyelven). ISRO. 2008. október 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. október 22. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
  8. ↑ Frey, Sándor (2008. november 8.). "A Hold körül az indiai űrszonda". Űrvilág.hu. Hozzáférés: 2008. november 8. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
  9. ↑ "Chandrayaan-1 Reaches Final Orbital Home" (angol nyelven). Moon Daily. 2008. november 13. Hozzáférés: 2008. november 14. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)[halott link]
  10. ↑ Kereszturi, Ákos (2008. november 10.). "Becsapódásra készülnek a Holdon". [Origo] Világűr. Hozzáférés: 2008. november 16. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
  11. ↑ Frey, Sándor (2008. november 15.). "Űrszonda-becsapódás a Holdon". Űrvilág.hu. Hozzáférés: 2008. november 16. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
  12. ↑ Kereszturi, Ákos (2008. november 14.). "Becsapódott az indiai Hold-szonda felszíni egysége". [Origo] Világűr. Hozzáférés: 2008. november 16. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
  13. ↑ Kereszturi, Ákos (2009. augusztus 31.). "Váratlanul elhallgatott az indiai Hold-szonda". [Origo] Világűr. Hozzáférés: 2009. szeptember 2. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
  14. ↑ "'Heat Stroke' Caused India's Lunar Probe To Fail" (angol nyelven). Space Mart. 2009. szeptember 8. Hozzáférés: 2009. szeptember 8. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
  15. ↑ Frey, Sándor (2009. augusztus 29.). "Hirtelen halál: az indiai holdszonda vége". Űrvilág.hu. Hozzáférés: 2009. szeptember 20. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
  16. ↑ "8 éve eltűnt egy űrszonda, most találta meg a NASA". hvg.hu. 2017. március 13. Hozzáférés: 2017. március 13.
  17. ↑ "Terrain Mapping Camera (TMC)" (angol nyelven). 2008. május 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. július 6.
  18. ↑ "Hyper Spectral Imager (HySI)" (angol nyelven). 2008. május 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. július 6.
  19. ↑ "Lunar Laser Ranging Instrument (LLRI)" (angol nyelven). 2008. május 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. július 6.
  20. ↑ "High Energy X-ray Spectrometer (HEX)" (angol nyelven). 2008. május 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. július 6.
  21. ↑ "Moon Impact Probe (MIP)" (angol nyelven). 2013. november 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. július 6.
  22. ↑ "Chandrayaan-1 X-ray Spectrometer (C1XS)" (angol nyelven). 2008. augusztus 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. július 6.
  23. ↑ "Near-IR Spectrometer (SIR-2)" (angol nyelven). 2008. május 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. július 6.
  24. ↑ "Sub Kev Atom reflecting Analyser (SARA)" (angol nyelven). Hozzáférés: 2008. július 6.[halott link]
  25. ↑ "Radiation Dose Monitor Experiment ( RADOM )" (angol nyelven). 2008. május 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. július 6.
  26. ↑ "Miniature Synthetic Aperture Radar (MiniSAR)" (angol nyelven). 2008. május 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. július 6.
  27. ↑ "MOON MINERALOGY MAPPER (M3)" (angol nyelven). 2008. május 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. július 6.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:Chandrayaan-1
A Wikimédia Commons tartalmaz Csandrajáan–1 témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csandrajáan–1&oldid=26642718”