Ugrás a tartalomhoz

Tegra

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nvidia Tegra T20 (Tegra 2) és T30 (Tegra 3) csipek
Tegra X1 egy Shield TV belsejében

A Tegra egy egylapkás rendszer (system on a chip, SoC) sorozat, amelyet az Nvidia fejleszt elsősorban okostelefonok, tabletek, szerverek, netbookok, PDA-k és mobil internetes eszközök (mobile Internet devices, MID) számára. A Tegra csipekben egy csomagban integrált ARM architektúrájú mikroprocesszor (CPU), grafikai processzor (GPU), northbridge (memóriasín), southbridge (perifériasín) és memóriavezérlő található. A korai Tegra SoC-ket hatékony multimédiás processzoroknak tervezték. A Tegra-vonalat eleinte úgy fejlesztették, hogy kiemelje a játék- és gépi tanulási alkalmazások teljesítményét az energiahatékonyság feláldozása nélkül, később azonban drasztikus irányváltoztatást hajtottak végre a járműautomatizálást biztosító platformok felé, amit az „Nvidia Drive” márkanévvel jelölnek a referenciakártyákon és az áramkörökön; és a mesterséges intelligencia alkalmazásait támogató „Nvidia Jetson” márkanevű kártyákkal, amiket robotokban, drónokban és különféle intelligens, magas szintű automatizálási célokat szolgáló eszközökben alkalmaznak.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tegra APX 2500 csipet 2008. február 12-én mutatták be, a Tegra 6xx termékvonalat 2008. június 2-án,[1] az APX 2600-at pedig 2009 februárjában. Az APX csipeket okostelefonokban történő felhasználásra tervezték, míg a Tegra 600 és 650 csipeket smartbook és mobil internetes eszközökbe (MID) szánták.[2]

Az első Tegra csipet használó termék a Microsoft 2009 szeptemberében megjelent Zune HD médialejátszója volt, ezt követte a Samsung M1.[3] A Microsoft Kin készüléke volt az első Tegrát használó mobiltelefon;[4] azonban nem kapcsolódott hozzá alkalmazásbolt (app store), így a Tegra felhasználása nem járt sok előnnyel. 2008 szeptemberében az Nvidia és az Opera Software bejelentette, hogy elkészítik az Opera 9.5 böngésző Tegrára optimalizált verzióját, Windows Mobile és Windows CE platformokra.[5][6] A 2009-es Mobil Világkongresszuson (Mobile World Congress) az Nvidia bemutatta a Google Android operációs rendszerének Tegrára portolt változatát.

2010. január 7-én a Consumer Electronics Show 2010 rendezvényen az Nvidia hivatalosan bejelentette és demonstrálta következő generációs Tegra egylapkás rendszerét, a Nvidia Tegra 250-et.[7] A Tegra 2-ben az Nvidia elsősorban az Android operációs rendszert támogatja, de más, ARM-architektúrát támogató operációs rendszerek indítása is lehetséges, amennyiben az eszközön elérhető / rendelkezésre áll a megfelelő bootloader (rendszerbetöltő program). Az Ubuntu Linux-disztribúcióhoz készített Tegra 2 támogatást szintén bejelentették az Nvidia fejlesztői fórumon (2011-ben).[8]

A 2011-es CES-en az Nvidia bejelentette, hogy a Tesla Model S szedán Tegra-alapú informatikai-szórakoztató (infotainment) és navigációs rendszert fog tartalmazni, emellett 17 inches digitális érintőképernyős központi konzolt.[9]

2011 februárjában az Nvidia bemutatta az első négymagos egylapkás rendszerét a Mobil Világkongresszuson, Barcelonában. Bár a csip kódneve eredetileg Kal-El volt, jelenleg Tegra 3 néven szerepel. Már az első teljesítménytesztek komoly teljesítménynövekedést mutattak a Tegra 2-höz képest,[10][11] és a csipet több, 2011 második felében kibocsátott táblagépben használták.

2012 januárjában az Nvidia bejelentette, hogy az Audi a Tegra 3 processzort választotta a fedélzeti informatikai-szórakoztató és digitális műszerkijelző rendszerei vezérlésére.[12] 2013-tól kezdve a processzort az Audi által gyártott összes újabb sorozatú gépkocsiba beépítik majd, világszerte. A folyamat ISO 26262 tanúsítvánnyal rendelkezik.[13]

2012 nyarán a Tesla Motors megkezdte a Model S teljesen elektromos nagy teljesítményű szedánok szállítását, amelyekbe két Nvidia Tegra 3D vizuális számítási modul (Visual Computing Module, VCM) van beépítve. Egy VCM működteti a 17 inches érintőképernyős szórakoztató-információs rendszert, a másik a digitális műszerfalat vezérli.[14]

2015 márciusában az Nvidia bejelentette a Tegra X1-et, az első egylapkás rendszert, melynek grafikai teljesítménye 1 teraflop. A bejelentésen az Nvidia bemutatta az Epic Games Unreal Engine 4 „Elemental” demóját, amely egy Tegra X1-es csipen futott.

2016. október 20-án az Nvidia bejelentette, hogy a Nintendo Switch hibrid videojáték-konzolt Tegra hardver fogja meghajtani.[15] 2017. március 15-én a TechInsights információs platform közölte, hogy a Nintendo Switch konzolt egy egyedi Tegra X1 (T210-es modell) vezérli, alacsonyabb órajellel.[16]

Modellek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tegra APX

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Tegra APX 2500
Tegra APX 2600
  • Továbbfejlesztett NAND flash
  • Videokodekek:[17]
    • 720p H.264 Baseline Profile kódolás vagy dekódolás
    • 720p VC-1/WMV9 Advanced Profile dekódolás
    • D-1 MPEG-4 Simple Profile kódolás vagy dekódolás

Tegra 6xx

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Tegra 600
  • Felhasználási területe a GPS szegmens és az autóipar
  • Processzor: ARM11 700 MHz MPCore
  • Memória: low-power DDR (DDR-333, 166 MHz)
  • SXGA, HDMI, USB, sztereó jack
  • HD kamera 720p
Tegra 650
  • Felhasználási területe: kézi eszközök és notebookok GTX-eiben (GeForce típus)
  • Processzor: ARM11 800 MHz MPCore
  • Low power DDR (DDR-400, 200 MHz)
  • Kevesebb mint 1 watt csúcsfogyasztás
  • HD képfeldolgozás fejlett digitális fényképezőgépekhez és HD videofelvevő funkciókhoz
  • Képernyő támogatás 1080p 24 frame/s mellett, HDMI v1.3, WSXGA+ LCD és CRT, és NTSC/PAL TV kimenet
  • Közvetlen támogatás Wi-Fi, lemezmeghajtó, billentyűzet, egér és egyéb perifériákhoz
  • Teljes board support package (BSP, alaplapi operációsrendszer-támogatás) Windows Mobile-alapú eszközök gyors kifutásához

Tegra 2

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Nvidia Tegra 2 T20-H-A2 csip egy Motorola Xoom tablet alaplapján

A második generációs Tegra SoC a következőket tartalmazza: egy kétmagos ARM Cortex-A9 CPU (amelyből hiányzik az ARM fejlett SIMD kiterjesztése, a NEON), egy ultra-kisfogyasztású (ultra-low power, ULP) GeForce GPU, 4 pixel shaderrel + 4 vertex shaderrel,[18] egy 32 bites egycsatornás memóriavezérlő LPDDR2-600 vagy DDR2-667 memóriákhoz, magonként 32 KiB / 32 KiB L1 gyorsítótár és egy osztott 1 MiB L2 gyorsítótár.[19] A Tegra 2 Cortex A9 implementációja nem foglalja magában az ARM NEON SIMD kiterjesztését. Tegra 2 SoC-nak van egy 3D képernyőket támogató verziója is, ebben magasabb órajelű CPU és GPU van.

A Tegra 2 videódekóder nagyrészt változatlan az eredeti Tegrához képest, és korlátozott mértékben támogatja a HD formátumokat.[20] A magas profilú H.264 támogatásának hiánya különösen zavaró az online videostreaming szolgáltatások használatakor.

Általános jellemzők:

  • CPU: 32 bites ARMv7
  • CPU-gyorsítótár: L1: 32 KiB utasítás + 32 KiB adat, L2: 1 MiB
  • 40 nm-es félvezető-technológia
Modell CPU GPU memória alkalmazás
processzor magok frekvencia mikro-
architektúra		 mag
konf.[T2 1]		 frekvencia típus méret busz
szélesség		 sávszé­lesség elérhetőség
AP20H
(Ventana/
ismeretlen)		 Cortex-A921,0 GHz VLIW-alapú
VEC4 egységek [21]		4:4:4:4 [22]300 MHz LPDDR2
300 MHz
DDR2
333 MHz		?32 bites
egy-
csatornás		2,4 GB/s
2,7 GB/s		 2010 1.negyed
T20
(Harmony/
Ventana) 		333 MHz
AP25 1,2 GHz 400 MHz 2011 1.negyed
T25
  1. ↑ pixelárnyalók : csúcspont árnyalók : textúraleképező egységek : renderelő kimeneti egységek

Eszközök

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Nvidia Tegra 2 T20 lapka mikrofotó
Modell eszköz
AP20H Motorola Atrix 4G, Motorola Droid X2, Motorola Photon, LG Optimus 2X / LG Optimus Dual P990 / Optimus 2x SU660 (?), Samsung Galaxy R, Samsung Captivate Glide, ZTE Mimosa X, Micromax Superfone A85, T-Mobile G2X P999, Acer Iconia Tab A100, A200 és A500, LG Optimus Pad, Motorola Xoom,[23] Sony Tablet S, Dell Streak 7, Dell Streak Pro,[24] Asus Slider, Toshiba Thrive tablet,[25] T-Mobile G-Slate
AP25 Fusion Garage Grid 10[forrás?]
T20 Acer Iconia Tab A100, Advent Vega, Aigo n700, ASUS Eee Pad Transformer, Avionic Design Tamonten Processor Board,[26] CompuLab Trim-Slice nettop, E-Noa Interpad, Exper EasyPad, Hannspree Hannspad, Lenovo IdeaPad Tablet K1, Lenovo ThinkPad Tablet, Malata Tablet Zpad, MSI 10 hüvelyk (250 mm) tablet, Notion Ink Adam tablet, Olivetti OliPad 100, Point of View Mobii 10.1, Samsung Galaxy Tab 10.1, Toradex Colibri Tegra 2, Toshiba AC100, Toshiba Folio 100, Velocity Micro Cruz Tablet L510, ViewSonic G Tablet, ViewSonic ViewPad 10s, Zyrex Onepad SP1110, Zyrex Onepad SP1113G
ismeretlen Tesla Motors Model S 2012~2017 és Model X 2015~2017 műszerklaszter (IC)[27][28]

Tegra 3

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Nvidia Tegra 3 T30L

A Tegra 3 (kódneve: „Kal-El”)[29] funkcionálisan egy négymagos egylapkás rendszer, azonban tartalmaz egy „kiegészítő” magot is. Míg az összes fő mag Cortex-A9-es, a kiegészítő mag egy speciális kisfogyasztású szilícium-folyamattal készül, amely kevesebbet fogyaszt kis órajeleken és nem teljesít jól a magasabb órajeleken, ezért ennek az órajele 500 MHz-en van limitálva. Ezen kívül van egy speciális logika, amely képes a teljes futási állapotot gyorsan és észrevétlenül átvinni a kiegészítő mag és a közönséges magok között. Ennek a célja az, hogy a mobil eszközben vagy tabletben várakozó állapotban vagy alacsony CPU-kihasználtság esetén ki lehessen kapcsolni a közönséges magokat és csak a kiegészítő magot futtatni, és ezzel csökkenteni a fogyasztást / energiafelhasználást. Az Nvidia szerint ebben az állapotban még zenét vagy videót is lejátszhat az eszköz.[30] A Tegra 2-vel ellentétben a Tegra 3 Cortex-A9 ARM processzoraiban már benne van az ARM SIMD kiterjesztése, a NEON.

A Tegra 3 GPU-ja a Tegra 2 GPU továbbfejlesztett változata, háromszor annyi pixel shader-rel (12 a 4 helyett) és magasabb órajellel. Ez képes 2560×1600 felbontású videó megjelenítésére és támogatja a 1080p MPEG-4 AVC/h.264 40 Mbit/s High-Profile, VC1-AP, és DivX 5/6 videodekódolást.[31]

A Tegra 3 2011. november 9-én jelent meg.[9]

Általános jellemzők:

  • CPU gyorsítótár: L1: 32 KiB utasítás + 32 KiB adat, L2: 1 MiB
  • TSMC 40 nm-es LPG félvezetőtechnológia
Modell CPU GPU memória alkalmazás
processzor magok frekvencia
(több- / egy-
magos mód)		 mikro-
architektúra		 mag
konf.[T3 1]		 frekvencia típus méret busz
szélesség		 sávszé-
lesség		 elérhetőség
T30L Cortex-A94+11,2 GHz /
max. 1,3 GHz		 VLIW-alapú
VEC4 egységek
[21]		8:4:8:8
[32]		416 MHz DDR3-1333?32 bites
egy-
csatornás		5,3 GB/s [33] 2012 1.negyed
T30 1,4 GHz /
max. 1,5 GHz		 520 MHz LPDDR2-1066
DDR3-L-1500		?4,3 GB/s
6,0 GB/s [34]		 2011 4.negyed
AP33
T33 1,6 GHz /
max. 1,7 GHz [33] 		DDR3-1600?6,4 GB/s [33] 2012 2.negyed
  1. ↑ pixelárnyalók : csúcspont árnyalók : textúraleképező egységek : renderelő kimeneti egységek

Eszközök

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az Ouya konzolban Tegra 3 T33-P-A3 van
Modell eszköz
AP33 LG Optimus 4X HD, HTC One X, XOLO Play T1000,[35] Coolpad 8735
T30 Acer Iconia Tab A510, Acer Iconia Tab A700, Asus Eee Pad Transformer Prime (TF201),[36] Fuhu Inc. nabi 2 Tablet,[37] Lenovo IdeaPad Yoga 11,[38][39][40][41] IdeaTab K2 / LePad K2,[42] Microsoft Surface,[43] Microsoft Surface RT[44]
T30I Tesla Modell S 2012~2017 és Modell X 2015~2017 adathordozó/média vezérlőegység (MCU)[28][45]
T30L Acer Iconia Tab A210, Asus Transformer Pad TF300T, BLU Quattro 4.5,[46] Coolpad 9070 Lenovo IdeaTab A2109, Microsoft Surface (2012 tablet), Nexus 7 (2012),[47] Sony Xperia Tablet S, Toshiba AT300 (Excite 10),[48] WEXLER.TAB 7t[49]
T33 Asus Transformer Pad Infinity (TF700T), Fujitsu ARROWS X F-02E, HTC One X+, Ouya (T33-P-A3)

Tegra 4

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A „Wayne” kódnevű Tegra 4 processzort 2013. január 6-án jelentették be. Ez funkcionálisan egy négymagos CPU-val épített SoC, amelyben egy ötödik alacsony fogyasztású Cortex A15 kiegészítő mag is be van építve; ez a mag nem látható a külvilág (pl. operációs rendszer) számára és a háttérben működik, feladata az energiamegtakarítás vezérlése. Ezt az energiatakarékos konfigurációt „változó SMP architektúrának” nevezik, és úgy működik, mint a Tegra 3 hasonló konfigurációja.[50] A továbbfejlesztett 72 magos GPU támogatja a DirectX 11+, OpenGL 4.X API-kat és a PhysX engine-t. Ez a SoC állítólag hússzor gyorsabb a Tegra 2-nél és 6-szor gyorsabb a Tegra 3-nál.[51]

A Tegra 4-ben a megszokott hardveres modem helyett az Nvidia bevezette az i500 jelű eszközt, egy opcionális szoftverrádiós modemet, amely az Nvidia által felvásárolt Icera technológián alapul, és újraprogramozással képes az új hálózati szabványok támogatására. Ez támogatja a 3. kategóriájú (100 Mbit/s) LTE-t, de később frissítve lesz a 4. kategóriának megfelelően (150 Mbit/s).

Általános jellemzők:

  • CPU gyorsítótár: L1: 32 KiB utasítás + 32 KiB adat, L2: 2 MiB
  • 28 nm-es HPL félvezető technológia
Modell
szám		 CPU GPU memória alkalmazás
processzor
(magok / frek.)		 mikro-
architektúra		 mag
konfig.1		 frekvencia típus méret busz
szélesség		 sávszé-
lesség		 elérhetőség
T114[52] 4+1 × 1,9 GHz
Cortex-A15		 VLIW-alapú
VEC4 egységek[53]		72[21][53]
(48:24:4)		 672 MHz[54] DDR3L vagy
LPDDR3		?32 bites
két-
csatornás		max.
14,9 GB/s
(1866 MT/s
adatátviteli sebesség)[55][56]		 2013 2.negyed[57]
1 pixelárnyalók : csúcspont árnyalók : pixel-futószalagok (1x TMU és 1x ROP párok)

Eszközök

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Modell eszközök
T114 Nvidia Shield Portable, Tegra Note 7, Microsoft Surface 2, HP Slate 7 Extreme,[58] HP Slate 7 Beats Special Edition,[59] HP Slate 8 Pro,[60] HP SlateBook x2,[61] HP SlateBook 14,[62] HP Slate 21,[63] ZTE N988S, nabi Big Tab, Nuvola NP-1, Project Mojo, Asus Transformer Pad TF701T, Toshiba AT10-LE-A (Excite Pro), Vizio 10" tablet, Wexler.Terra 7, Wexler.Terra 10, Acer TA272HUL AIO, Xiaomi Mi 3 (TD-LTE verzió),[64] Coolpad 8970L (大观 4),[65] Audi Tablet,[66] Le Pan TC1020 10.1",[67] Matrimax iPLAY 7,[68] Kobo Arc 10HD[69]

Tegra 4i

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tegra 4i típust 2013 február 19-én jelentették be. Kódneve „Grey”. Ez a Tegra 4 egy változata, amely hardveresen ugyanazokat az audió- és videóformátumokat támogatja, mint a 4-es,[70] de Cortex A15 helyett Cortex A9-es magokat alkalmaz, ezáltal a Tegra 4i a Tegra 4 csökkentett képességű, alacsony árú mobiltelefonokba és tabletekbe szánt változata. A Tegra 4-gyel ellentétben azonban a 4i egy ugyanarra a lapkára integrált Icera i500 LTE/HSPA+ baseband processzort tartalmaz, valamint 60 GPU magot (a Tegra 4 72-t).

Általános jellemzők:

  • 28 nm-es HPM félvezető technológia
  • CPU gyorsítótár: L1: 32 KiB utasítás + 32 KiB adat, L2: 1 MiB
Modell CPU GPU memória alkalmazás
processzor
(magok, frekvencia)		 mikro-
architektúra		 mag
konfig.1		 frekvencia típus méret busz
szélesség		 sávszé-
lesség		 elérhetőség
T148?[71] 4+1 × 2,0 GHz
Cortex-A9 "R4"		 VLIW-alapú
VEC4 egységek[53]		60[53]
(48:12:2)		 660 MHz[54] LPDDR332 bites
egy-
csatornás		6,4–7,5 GiB/s
(800 – 933 MHz)[56]		 2014 1. negyed
1 pixelárnyalók : csúcspont árnyalók : pixel-futószalagok (1x TMU és 1x ROP párok)
Eszközök
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Modell eszköz
T148? Blackphone, LG G2 mini LTE, Wiko Highway 4G,[72] Explay 4Game,[73] Wiko Wax[74][75] QMobile Noir LT-250[76]

Tegra K1

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tegra 4 továbbfejlesztett változata, amely egy 192 végrehajtóegységből álló grafikus processzort kapott. Kódneve „Logan”. Ez a processzor négy magos, az ARM Cortex A15-ön alapul. 32 bites és 64 bites magokkal szerelt változatai vannak. A 32 bites változatok általános ARM Cortex processzorokkal, a 64 bites változatok az Nvidia 64 bites Project Denver architektúrájú, kétmagos processzorokkal vannak szerelve.[77] Maximum 2,3 GHz-es órajelen képes üzemelni.

Az Nvidia Tegra K1 ARM Cortex-A15 magokkal rendelkezik 4+1-es konfigurációban, hasonlóan a Tegra 4-hez vagy az Nvidia 64 bites Project Denver kétmagos processzorához, valamint a Kepler grafikai feldolgozóegységhez, amely támogatja a Direct3D 12, OpenGL ES 3.1, CUDA 6.5, OpenGL 4.4/OpenGL 4.5 és Vulkan API-kat.[78][79] Az Nvidia állítása szerint ez egyaránt felülmúlja az Xbox 360 és a PS3-at, miközben energiafogyasztása jelentősen kevesebb.[80]

Támogatja az adaptív skálázható textúratömörítést.[81]

2014 április végén az Nvidia szállította a „Jetson TK1” fejlesztőkártyát, amely tartalmaz egy Tegra K1 egylapkás rendszert (SoC) és Ubuntu Linuxot futtat.[82]

  • Processzor:
  • 192 ALU-ból álló GPU, Kepler technológiával
  • 28 nm-es HPM folyamat
  • Kibocsátva 2014 második negyedévében
  • Energiafogyasztás: 8 watt[80]
Modell CPU GPU memória alkalmazás
processzor
(mag / frek.)		 mikro-
architektúra		 mag
konfig.1		 frekvencia gFLOPS
(FP32)		 típus méret busz
szélesség		 sávszé-
lesség		 elérhetőség
T124[84][85] 4+1x @ 2,3 GHz
Cortex-A15 R3
(32 bites)		 GK20A
(Kepler)		 192:8:4 756 – 951 MHz 290–365 DDR3L,
LPDDR3		 max 8 GiB
(40 bites
cím
tartománnyal2)		 64 bit 17 GiB/s 2014 2.negyedév
T132[86][87] 2x @ 2.5 GHz
Denver
(64 bites)		 max 8 GiB ? ? 2014 3.negyedév
1 egyesített shaderek : textúraképző egységek : renderelő kimeneti egységek
2 ARM ARM Large Physical Page Extension (LPAE), 1 TiB-ot (240 bájtot) támogat.
A 8 GiB-os korlátozás eszközspecifikus.

Eszközök

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Modell eszköz
T124 Jetson TK1 fejlesztőkártya,[88] Nvidia Shield Tablet,[89] Acer Chromebook 13,[90] HP Chromebook 14 G3,[91]
Xiaomi MiPad,[92] Snail Games OBox, UTStarcom MC8718, Google Project Tango tablet,[93] Fuze Tomahawk F1,[94]
Apalis TK1 System on Module,[95] JXD Singularity S192[96]
T132 HTC Nexus 9 (tablet)[97][98]

2015 decemberében a wccftech.com weboldalon megjelent egy cikk, ami azt állította, hogy a Tesla az Nvidia Visual Computing Module (VCM) sablonjából származtatott Tegra K1 alapú kialakítást fog használni a szórakoztató-informatikai rendszerek meghajtására, és a vizuális vezetési segédeszközök biztosítására, az akkori modellekben.[99] Ezt a hírt egyelőre más forrás nem erősítette meg.

Tegra X1

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Tegra X1 Nvidia Shield TV-ben
Tegra X1 lapka képe

Az nVidia 64 bites X1 processzora 8 magos, és a big.LITTLE koncepció szerint működik. Kódneve „Erista”.[100] Négy kisebb fogyasztású, és négy nagyteljesítményű ARM processzormagot használ (4× A57 2MiB L2 + 4× A53 512 KiB L2). Maximális órajele 2,5 GHz, grafikus gyorsítója 256 végrehajtóegységet tartalmaz, és képes a H.265 szabványú videók hardveres dekódolására. Támogatja az OpenGL ES3.1, és DirectX 11 API-kat, emellett „asztali” OpenGL (4.5) támogatással is rendelkezik.[101][102][103] 2015 január 4-én jelent meg. A processzort tabletekbe, androidos, illetve linuxos netbookokba, linuxos asztali számítógépekbe, laptopokba, játékkonzolokba szánták. Legismertebb felhasználása a Nintendo Switch játékkonzol.

A 2015-ben kibocsátott Nvidia Tegra X1 (kódnevén „Erista”) két CPU klasztert tartalmaz, az egyikben négy ARM Cortex-A57 maggal, a másikban négy ARM Cortex-A53 maggal, ezek mellett egy Maxwell-alapú grafikai feldolgozóegységet.[104][105] Támogatja az adaptív skálázható textúratömörítést.[81] Egyszerre csak egyik klaszter magjai lehetnek aktívak, a klaszterek kapcsolását a BPMP-L alrendszer szoftvere vezérli.[106] A Tegra X1-et használó eszközök eddig csak a nagyobb teljesítményű ARM Cortex-A57 magokat tartalmazó klasztert használták. A másik, négy ARM Cortex-A53 magot tartalmazó klaszter nem hozzáférhető a Cortex-A57 magok kikapcsolása nélkül (mindkét klaszternek CC6 kikapcsolt állapotban kell lennie).[107] Az Nvidia törölte az ARM Cortex-A53 magokról szóló részeket a műszaki dokumentáció későbbi változataiból, ami azt jelenti, hogy a magokat a lapkáról is eltávolították.[108][109] A Tegra X1-et sebezhetőnek találták egy hibabefecskedezéses (Fault Injection, FI) teszten, feszültséghibát okozó támadás során, ami lehetővé teszi tetszőleges kód végrehajtását és házi készítésű szoftverek használatát azokon az eszközökön, amelyek tartalmazzák a hibát okozó részeket.[110]

2019-ben kiadtak egy hivatalosan Tegra X1+ néven ismert jobb energiakihasználású, „Mariko” kódnevű revíziót,[111] amelyben javították a Nintendo Switch konzol „Fusée Gelée” sebezhetőségét. Ez másként a T214 és T210B01 jelű változat.

Áttekintés:

Modell egylapkás rendszer (SoC) / változat eljárás CPU GPU memória alkalmazás
processzor
(magok/frek.1)		 mikro-
architektúra		 frekvencia
(mag konfig.2)		 gFLOPS
(FP32)		 gFLOPS
(FP16)		 típus méret3 busz
szélesség		 sávszé-
lesség4		 elérhető
T210 ODNX02-A2
TM670D-A1
TM670M-A2
TM671D-A2		 TSMC
20 nm		 4x 2,2 GHz[115]
Cortex-A57 +
4x 1,3 GHz
Cortex-A53		 GM20B
(Maxwell)
[116]:14		 1000 MHz
(256:16:16)
[116]:753		 512 1024 LPDDR3
LPDDR4		 8 GiB 64 bit 25,6 GB/s 2015 2.negyed
TM660M-A2 4x 1,4 GHz
Cortex-A57 +
4x 1,0 GHz
Cortex-A53		 921 MHz
(128:16:16)
:773		 236 472 LPDDR3?
LPDDR4		 4 GiB 2019. március
T214 /
T210B01		 ODNX10-A1
TM675M-A1		 TSMC 16 nm 4x 2,1 GHz[117]
Cortex-A57		 GM21B (Maxwell)
[118]		 1267 MHz
(256:16:16)
[119]		 649 1298 LPDDR4
LPDDR4X		 8 GiB 34,1
GB/s		 2019 2.negyed
1 A CPU órajelfrekvenciát az Nvidia által megszabott maximális értéktől eltérően is lehet vezérelni, OEM megegyezéssel.
2 egyesített shaderek : textúraképző egységek : renderelő kimeneti egységek
3 Maximális érvényes memóriamennyiség, a megvalósítás kiépítéstől függ
4 Maximális érvényes memóriasávszélesség, a megvalósítás kiépítéstől függ

Eszközök

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az X1 a Nintendo Switch játékkonzol alapja
Modell egylapkás rendszer
(SoC) v. változat		 eszköz
T210 ODNX02-A2 Nintendo Switch (2017, HAC-001) [16][120]
TM670D-A1 Nvidia Shield Android TV (2015)
TM670M-A2 Nvidia Shield Android TV (2017)
TM660M-A2 Jetson Nano 4 GiB, Jetson Nano 2 GiB
TM671D-A2 Google Pixel C
nem ismert Nvidia Jetson TX1 fejlesztőkártya,[121] Nvidia Drive CX & PX
T210B01 ODNX10-A1 Nintendo Switch (2019, HAC-001(-01)), Nintendo Switch Lite (HDH-001),
Nintendo Switch: OLED modell (HEG-001)
TM675M-A1 Nvidia Shield Android TV (2019)

Tegra X2

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Nvidia Tegra X2[122][123] (kódnevén „Parker”) az Nvidia saját egyedi általános célú, ARMv8-kompatibilis Denver 2 magját, valamint a Pascal kódnevű grafikus feldolgozó magot tartalmazza GPGPU támogatással.[124] A csipek FinFET technológiával, a TSMC 16 nm-es FinFET+ folyamatával készülnek.[125][126][127]

  • CPU: Nvidia Denver2 ARMv8 (64 bites) kétmagos + ARMv8 ARM Cortex-A57 négymagos (64 bites)
  • RAM: max. 8 GiB LPDDR4[128]
  • GPU: Pascal-alapú, 256 CUDA maggal; típusa: GP10B[129]
  • TSMC 16 nm-es FinFET folyamat
  • TDP: 7,5–15 W[130]
Modell egylapkás
rendszer
(SoC) változat		 CPU GPU memória alkalmazás
processzor
(magok / frekvencia)		 mikro-
architektúra		 frekvencia
(mag konfiguráció1)		 gFLOPS
(FP32)		 gFLOPS
(FP16)		 típus méret busz
szélesség		 sávszé-
lesség		 elérhetőség
T186 Tegra X2
(Parker)		 2x 1.4–2,0 GHz
Denver2 +
4x 1.2–2,0 GHz
Cortex-A57		 GP10B
(Pascal)
[131]		 854 – 1465 MHz
256:16:16
(2)[132]		 437–
750		 874–
1500		 LPDDR4 8 GiB 128 bit 59,7 GB/s
1 egyesített shaderek : textúraképző egységek : renderelő kimeneti egységek (SM szám)

Eszközök

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Modell eszköz
T186 Nvidia Drive PX2 (változatok), ZF ProAI 1.1[133]
T186 Nvidia Jetson TX2[130]
nem ismert Mercedes-Benz MBUX (szórakoztató információs rendszer)[134]
nem ismert 1 számítási és 1 GPU egység az ECU félvezetős részében, a „Tesla vision”
funkcionalitáshoz mindenTesla járműben 2016 októbere óta[135][136]
T186 Magic Leap One[137][138] (kiterjesztett valóság szemüveg)
nem ismert Skydio 2 (pilóta nélküli jármű)[139]

Tegra P1

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Nvidia Tegra P1 (kódnevén „Parker”) az Nvidia saját egyedi, általános célú 64 bites ARMv8-kompatibilis Denver2 magját, valamint a GPGPU támogatással rendelkező Pascal kódnevű grafikus feldolgozó magot tartalmazza. A processzor 16 gibibájt memóriát támogat. Összesen 6 db processzormagot tartalmaz, energiafogyasztása 10 W körüli. A hat darab processzormag közül kettő az Nvidia saját tervezésű Denver2 processzormagja, és 4 db hagyományos ARM A57 processzormag, amelyek big.LITTLE koncepció szerint működnek. A TSMC 16 nm-es FinFET+ gyártási eljárásával készültek.[126][140]

A modell 2016-ban jelent meg, és a Drive PX2 járművezérlő platformban alkalmazták.[140][141] Rövid életű termék volt, az Nvidia termékpalettáján már nem szerepel. Szerepét a Tegra X2 vette át.

  • CPU: Nvidia Denver2 ARMv8 (64 bites) két mag + ARMv8 ARM Cortex-A57 négy mag (64 bites)
  • RAM: max. 16 GiB LPDDR4
  • GPU: Pascal-alapú, 256 CUDA mag
  • TSMC 16 nm FinFET folyamat[140]
  • TDP: 7,5–15 W[130]
Modell CPU GPU memória alkalmazás
processzor magok frekvencia
(GHz)		 mikro-
architektúra		 mag
konf.1		 frekvencia
(MHz)		 gFLOPS típus méret sínszélesség
(bit)		 sávszé-
lesség (GB/s)		 elérhetőség
T186 Denver2 +
Cortex-A57		 2 + 4 Denver2: 1,4–2 GHz
A57: 1,2–2 GHz+		 GP10B
(Pascal)		 256:?:? 854–1302 MHz 750 (FP32) /
1500 (FP16)		 LPDDR4 8 GiB 128 bites 58,4
1 egyesített shaderek : textúraképző egységek : renderelő kimeneti egységek

Xavier

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tegra Xavier egylapkás rendszert (SoC), amelyet a képregénybeli X Professzor után neveztek el, 2016. szeptember 28-án jelentették be és 2019 márciusában jelent meg.[142] 7 (más forrás szerint 9[143]) milliárd tranzisztort és 8 egyedi ARMv8 magot tartalmaz, egy Volta GPU-t 512 CUDA maggal, és egy DLA (Deep Learning Accelerator) nevű nyílt forráskódú TPU-t (Tensor Processing Unit).[144][145] A lapka mérete 350 mm2 (kb. 21,5×16,3 mm). Az Nvidia a CES 2018-on megerősítette a 12 nm-es FinFET gyártási eljárást.[146] A Xavier modul az NVIDIA Multi-Standard Video Decoder (NVDEC, többszabványos videó dekóder) két példányát tartalmazza. Ez támogatja az alacsony, a szabványos (SD), a nagy- (HD) és UltraHD (8K, 4K stb.) felbontású videoprofilokat.[147] A felhasználók különféle működési módokat konfigurálhatnak, igény szerint 10, 15, és 30 W TDP fogyasztással.[148][149][150]

  • CPU: egyedi Nvidia Carmel processzor, 64 bites ARMv8.2-A, 8 mag, 10 széles szuperskalár[151]
  • GPU: Volta alapú, 512 CUDA mag, 1,4 TFLOPS;[152] típus: GV11B[129][153]
  • TSMC 12 nm-es FinFET folyamat[146]
  • 20 TOPS DL és 160 SPECint @ 20 W;[148] 30 TOPS DL @ 30 W[150] (TOPS DL = Deep Learning Tera-Ops)
    • 20 TOPS DL a GPU alapú tenzor magokon keresztül
    • 10 TOPS DL (INT8) a DLA egységen keresztül, vagy 5 TFLOPS (FP16)[152]
  • 1.6 TOPS a PVA egységben (Programmable Vision Accelerator,[154] térbeli képi feldolgozás gyorsító (StereoDisparity/OpticalFlow/ImageProcessing))
  • 1.5 GPix/s az ISP egységben (Image Signal Processor, képjelprocesszor, natív teljes körű HDR és csempefeldolgozás támogatással)
  • Videóprocesszor 1,2 GPix/s kódoláshoz és 1,8 GPix/s dekódoláshoz[152] 8K videó támogatással[149]
  • MIPI-CSI-3, 16 sávos[155][156][157][158]
  • 1 GBit/s Ethernet
  • 10 GBit/s Ethernet
Modul
(modell)		 egylapkás
rendszer
(SoC) változat		 CPU GPU mély-
tanulás		 memória alkalmazás TDP
(W)
processzor
(magok, frek.)		 mikro-
architektúra		 frekvencia
(mag konf.)1		 TFLOPS
(FP32)		 TFLOPS
(FP16)		 TOPS
(INT8)		 típus méret busz
szélesség		 sávszé-
lesség		 elérhetőség
Xavier AGX 64 GiB Carmel
(12 MiB gyorsítótár)
8x 2,2 GHz		 GV11B
(Volta)		 1377 MHz
512:64
(8, 4, 1)		 1,41 2,82 32 LPDDR4X 64 GiB 256 bit 136,5
GB/s		 10–30
Xavier AGX 32 GiB 32 GiB
Xavier AGX ipari Carmel
(12 MiB gyorsítótár)
8x 2,0 GHz		 1221 MHz
512:64
(8, 4, 1)		 1,24 2,48 30 LPDDR4X 32 GiB 256 bit 136,5
GB/s		 20–40
Xavier NX 16 GiB Carmel
(10 MiB gyorsítótár)
6x 1,9 GHz		 Volta 1100 MHz
384:48
(6, 3, 1)		 0,84 1,69 21 LPDDR4X 16 GiB 128 bit 59,7
GB/s		 10–20
Xavier NX 8 GiB 8 GiB
1 CUDA magok : Tensor magok (SM-ek, TPC-k, GPC-k)

Eszközök

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Modell egylapkás rendszer
(SoC) változat		 eszköz
T194 nem ismert Nvidia Drive Xavier (Drive PX-sorozat)[159]
(korábban Xavier AI Car Supercomputer néven)
nem ismert Nvidia Drive Pegasus (Drive PX-sorozat)[159]
nem ismert Nvidia Drive AGX Xavier Developer Kit[160]
nem ismert Nvidia Jetson AGX Xavier Developer Kit[161]
nem ismert Nvidia Jetson Xavier[161]
TE860M-A2 Nvidia Jetson Xavier NX[162]
nem ismert Nvidia Clara AGX[163] „A Clara AGX az NVIDIA Xavier és NVIDIA Turing GPU-kon alapul.”[164]
nem ismert Bosch (GmbH) és Nvidia tervezte Self Driving System[165]
nem ismert ZF ProAI[166][167]

A Linux Kernel levelezőlistán egy Tegra194 alapú fejlesztőkártyát „P2972-0000” típusazonosítóval jelentettek: „A kártya a P2888 számítási modulból és a P2822 alaplapból áll.”[168] Az eszközt ennek alapján azonban nem lehet beazonosítani.

Orin

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Nvidia 2018. március 27-én a GPU Technology Conference 2018 rendezvényen jelentette be Orin kódnevű következő generációs egylapkás rendszerét (SoC).[169] Ez 17 milliárd tranzisztort tartalmaz és 12 ARM Hercules magot, mesterséges intelligencia teljesítménye elérheti a 200 INT8 TOPS műveletet 65 W fogyasztás mellett.[170] A Drive AGX Orin kártyarendszercsalád 2019. december 18-án volt bejelentve, a GTC China 2019 rendezvényen. A Drive AGX Orin platform tervezett felhasználási területe az autonóm járművek és robotok.

Az Nvidia publikációiban azt állítja, hogy az ismert (Xavier sorozatból származó) félvezetőkön órajel- és feszültségskálázással és több ilyen csip párosításával nagyobb dinamikájú, szélesebb körű alkalmazások valósíthatók meg az így kialakított hordozókártya- ill. alaplaprendszerekkel.[171]

2021 elején az Nvidia bejelentette, hogy a kínai NIO járműipari cég Orin-alapú csipeket fog alkalmazni az általuk gyártott autókban.[172]

Az Orin eddig közzétett specifikációi:

  • CPU: 12× Arm Cortex-A78AE (Hercules) ARMv8.2-A (64 bites, AE: Automotive Enhanced)[173][174]
  • GPU: Ampere alapú, max. 2048[175] CUDA mag, 64 tenzor mag;[O1 1] teljesítménye az Nvidia szerint „max. 131 sparse INT8 TOPS tenzor számítással, és max. 5,32 FP32 TFLOPS CUDA számítással.”[176][O1 2]
    • 5,3 CUDA TFLOPs (FP32)[177]
    • 10,6 CUDA TFLOPs (FP16)[177]
  • Samsung 8 nm folyamat[177]
  • 275 DL TOPS (INT8)[177][178]
    • 170 DL TOPS (INT8) a GPU-n keresztül
    • 105 DL TOPS (INT8) a 2x NVDLA 2.0 egységeken keresztül (DLA, Deep Learning Accelerator)[O1 3]
  • 85 DL TOPS (FP16)[177]
  • 5 TOPS a PVA v2.0 egységben (Programmable Vision Accelerator, programozható gépi látás gyorsító, objektumkövetéshez)
  • 1.85 GPix/s az ISP egységben (Image Signal Processor, képjelprocesszor, natív teljes dinamikatartományú HDR és csempefeldolgozás támogatással)[O1 4]
  • Videóprocesszor, ? GPix/s kódolási és ? GPix/s dekódolási teljesítmény
  • 4× 10 GBit/s Ethernet, 1× 1 GBit/s Ethernet

Az Nvidia 2022 szeptemberében bejelentette az „Orin Nano” modellt, a család utolsó tagjaként, a 2022-es GPU Technológiai Konferencián.[179]

Az Orin termékvonal most egylapkás rendszereket (SoC) és SoM (System-On-Module) modelleket tartalmaz, amelyek Orin kialakítású magokon alapulnak és különböző felhasználási célokra skálázhatók 60 W-tól egészen 5 W fogyasztásig. Míg a konkrét SoC típusokról kevesebb adat ismert, az Nvidia nyilvánosan közzétette a részletes műszaki specifikációkat a teljes Jetson Orin SoM termékcsaládról. Ezek a modulspecifikációk bemutatják az Orin skálázhatóságát, ezáltal felvázolják azokat a jövőbeni eszközöket, amik az Orinból származtatott SoC-t tartalmaznak.

  1. ↑ Az Orin az A100-as processzorban a kétszeres sebességű tenzormagokat, és nem a fogyasztói Ampere GPU-kban lévő szabványos tenzormagokat használja.
  2. ↑ Sparsity: ritkaság:
    A mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás (ML) algoritmusaiban a számítások legnagyobb része mátrixok összeszorzásával történik. Egy mátrix reprezentálhat egy objektumot, ahol a nem nulla értékek utalhatnak például egy kép pixeleire, a nulla értékek pedig az üres teret jelentik. A nulla értékek tömöríthetők vagy kiküszöbölhetők, és ez a tömörítés csökkenti a két mátrix szorzásához szükséges műveletek számát. A nulla értékek tömörítését és megszüntetését nevezik ritkaságnak. A sparse TOPS a nulla értékek kihagyásával számított TOPS. Az Ampere GPU támogatja.
  3. ↑ NVDLA: NVIDIA Deep Learning Accelerator, NVIDIA mélytanulási gyorsító, nyílt architektúra
  4. ↑ HDR: High Dynamic Range, széles dinamikatartomány, a Dolby által kifejlesztett technológia, digitális tévékhez
Modul
(modell)		 egylapkás rendszer
(SoC) változat		 CPU GPU mély-
tanulás		 memória alkalmazás TDP
(W)
processzor
(mag / frek.)		 mikro-
architektúra		 frekvencia
(mag konf.)[O2 1]		 TFLOPS
(FP32)		 TFLOPS
(FP16)		 TOPS
(INT8)		 típus méret busz
szélesség		 sávszé-
lesség		 elérhetőség
Orin AGX
64 GiB [180][181]		 Cortex-A78AE
(9 MiB gyorsítótár)
12× 2,2 GHz		 Ampere 1300 MHz
2048:64:8
(16, 8, 2)		 5,32 [176] 10,649 275 LPDDR5 64 GiB 256 bit 204,8 GB/s minta 2021,
kit 2022 1.negyed,
termelés 2022 dec.		 15–60
Orin AGX
32 GiB [182]		 Cortex-A78AE
(6 MiB gyorsítótár)
8× 2,2 GHz		 Ampere 930 MHz
1792:56:7
(14, 7, 2)		 3,365 [176] 6,73 200 LPDDR5 32 GiB 256 bit 204,8 GB/s 2022 okt. 15–40
Orin NX
16 GiB [183]		 TE980-M [184] Cortex-A78AE
(6 MiB gyorsítótár)
8× 2,0 GHz		 Ampere 918 MHz
1024:32:4
(8, 4, 1)		 1,88 3,76 100 LPDDR5 16 GiB 128 bit 102,4 GB/s 2022 dec. 10–25
Orin NX
8 GiB [182]		 TE980-M [184] Cortex-A78AE
(5,5 MiB gyorsítótár)
6× 2,0 GHz		 Ampere 765 MHz
1024:32:4
(8, 4, 1)		 1,57 3,13 70 LPDDR5 8 GiB 128 bit 102,4 GB/s 2023 jan. 10–20
Orin Nano
8 GiB [182]		 Cortex-A78AE
(5,5 MiB gyorsítótár)
6× 1,5 GHz		 Ampere 625 MHz
1024:32:4
(8, 4, 1)		 1,28 2,56 40 LPDDR5 8 GiB 128 bit 68 GB/s 2023 jan. 7–15
Orin Nano
4 GiB [182]		 Cortex-A78AE
(5,5 MiB gyorsítótár)
6× 1,5 GHz		 Ampere 625 MHz
512:16:2
(4, 2, 1)		 0,64 1,28 20 LPDDR5 4 GiB 64 bit 34 GB/s 2023 jan. 5–10
  1. ↑ CUDA magok : Tensor magok : RT magok (SM-ek, TPC-k, GPC-k)

Eszközök

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Modell eszköz megjegyzés
T234 [185] Nvidia Jetson AGX Orin [176][186] 32 GiB és 64 GiB RAM konfigurációkban, önálló modul vagy devkit kiépítésben elérhető;
ipari robotikai és/vagy beágyazott HPC alkalmazásokhoz tervezték
nem ismert Nvidia Jetson Orin NX [183] közepes teljesítményű SODIMM formátumú Orin-sorozatú modul, csak önálló modulként elérhető;
csatlakozó-kompatibilis a Xavier NX hordozóval
nem ismert Nvidia Jetson Orin Nano [187] kis fogyasztású, gazdaságos SODIMM formátumú Orin-sorozatú modul, elérhető
önálló modulként vagy devkitben; belépőszintű felhasználásra szánják
nem ismert Nio Adam [188][189] 4× Nvidia Drive Orinból épített modul, összesen 48 processzormagot és 8192 CUDA magot tartalmaz;
járművekben való felhasználásra, NIO ET7 modellben 2022 márciusában, az ET5 modellben 2022 szeptemberében[O3 1]
T239
("Drake")		 Nintendo Switch 2 nyolcmagos ARM Cortex-A78C CPU, 12 SM Ampere GPU, 128 bites LPDDR5 memóriainterfész
  1. ↑ NIO: kínai autógyártó, elektromos autókat fejleszt, modelljei: az ET7 szedán 2022 elején, az ET5 2021 végén jelent meg

Grace

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Grace CPU az NVIDIA által fejlesztett ARM Neoverse CPU platform, amely a nagyméretű MI és HPC alkalmazásokat célozza, és több NVIDIA termékben is elérhető. Az NVIDIA OVX platform a Grace Superchipet (két Grace processzorlapka egy hordozón) asztali NVIDIA GPU-kkal kombinálja szerver formátumú kiépítésben, míg az NVIDIA HGX platformban mind Grace Superchip, mind Grace Hopper Superchip processzorokat is kínál.[190] Ez utóbbit az Nvidia 2022. március 22-én jelentette be, ami egy önálló HPC platform, melyben egy Grace CPU egy Hopper-alapú GPU-val van összekapcsolva.[191] A Kernel patchkészletek azt mutatják, hogy a T241 jelű egyszeres Grace CPU a Tegra egylapkás rendszer (SoC) márkacsoportba tartozik, annak ellenére, hogy maga a csip nem tartalmaz GPU-t (egy idézett T241 patchkészlet „a több mint két összekapcsolt T241 csipet használó NVIDIA szerver platformokra” gyakorolt hatására hivatkozik, ami a Grace Superchip kialakításra utal).[192]

Modell CPU memória alkalmazás
processzor magok frekvencia gyorsítótár TFLOPS

(FP64)

 típus méret busz
szélesség		 sávszé-
lesség		 elérhetőség
T241[193] Grace 72 Neoverse V2 mag (ARMv9) [194] ? L1: 64 KiB utasítás-gyorsítótár (I-cache) + 64 KiB adat-gyorsítótár (D-cache) magonként,

L2: 1 MiB magonként, L3: 117 MiB osztott [194]

 3,55
[G 1][194]		 LPDDR5X ECC [194] max. 480 GiB [G 1][194] ? 500 GiB/s [194] 2023 2.fele [195]
  1. 1 2 A teljes kiépítésű Grace Superchip specifikációhoz képest felére csökkentett adatok

Atlan

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Nvidia Atlan kódnevű következő generációs egylapkás rendszerét 2021. április 12-én jelentette be, a 2021-es GPU Technológiai Konferencián.[196][197] Körülbelül másfél évvel ezután, 2022. szeptember 20-án az Nvidia bejelentette, hogy az Atlant törlik a termékpalettából, és a következő egylapkás rendszerük a Thor nevű lesz.[198]

Az Atlan jelenleg ismert funkcionális egységei a következők:

  • Grace Next CPU[199]
  • Ada Lovelace GPU[200]
  • Bluefield DPU (adatfeldolgozó egység)
  • egyéb gyorsítók
  • Security Engine (biztonsági motor)
  • Functional Safety Island
  • csipre integrált memória
  • külső memóriainterfész(ek)
  • nagy sebességű be-/kimeneti interfészek
Modell CPU GPU mély-
tanulás		 memória alkalmazás
processzor magok frekvencia mikro-
architektúra		 mag
konfig.		 frekvencia gFLOPS
(FP32)		 gFLOPS
(FP16)		 TOPS

(INT8)

 típus méret busz
szélesség		 sávszé-
lesség		 elérhetőség
T254? Grace-Next[199] ? ? Ada Lovelace[200] ? ? ? ? >1000[200] ? ? ? ? törölve[200]

Thor

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Nvidia 2022. szeptember 20-án, a 2022-es GPU Technológiai Konferencián jelentette be a következő generációs egylapkás rendszerét (SoC) Thor kódnéven, amely a törölt Atlan helyét veszi át.[198] 2023. május 5-én kiadtak egy patchkészletet, amely a Tegra264 támogatását adta hozzá a fővonalbeli Linuxhoz, ami valószínűleg a Thor kezdeti támogatását jelenti.[201]

Eszközök

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Modell CPU GPU mély-
tanulás		 memória alkalmazás
processzor magok frek. mikro-
architektúra		 mag
konfig.		 frek. gFLOPS
(FP32)		 gFLOPS
(FP16)		 TOPS

(FP8)

 típus méret busz
szélesség		 sávszé-
lesség		 elérhetőség
T264? Arm Neoverse V3AE [204] ? ? Blackwell ? ? ? ? 2000 [198] ? 128 GiB ? ? 2025 [198]

Összehasonlítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Generáció Tegra 2 Tegra 3 Tegra 4 Tegra 4i Tegra K1 Tegra X1 Tegra X1+ Tegra X2 Xavier Orin Thor
CPU utasítás-
készlet		 ARMv7-A
(32 bites)		 ARMv8-A
(64 bites)		 ARMv8.2-A
(64 bites)		 ARMv9.2-A
(64 bites)
magok 2 A9 4+1 A9 4+1 A15 4+1 A9 4+1 A15 2 Denver 4 A53 (letiltva) +
4 A57		 2 Denver2 + 4 A57 8 Carmel 12 A78AE Neoverse V3AE
L1 gyorsítótár (I/D) 32/32 KiB 128/64 KiB 32/32 KiB + 64/32 KiB 128/64 KiB + 48/32 KiB 128/64 KiB 64/64 KiB
L2 gyorsítótár 1 MiB 2 MiB 128 KiB + 2 MiB 2 MiB + 2 MiB 8 MiB 3 MiB ?
L3 gyorsítótár N/A 4 MiB 6 MiB ?
GPU architektúra Vec4 Kepler Maxwell Pascal Volta Ampere Blackwell
CUDA magok 4+4 * 8+4 * 48+24 * 48+12 * 192 256 512 2048 ?
Tensor magok N/A 64 ?
RT magok N/A 8 ?
RAM protokoll DDR2/LPDDR2 DDR3/LPDDR2 DDR3/LPDDR3 LPDDR3/LPDDR4 LPDDR4/LPDDR4X LPDDR5 ?
max. méret 1 GiB 2 GiB 4 GiB 8 GiB 64 GiB 128 GiB
sávszé-
lesség		 2,7 GB/s 6,4 GB/s 7,5 GB/s 14,88 GB/s 25,6 GB/s 34,1 GB/s 59,7 GB/s 136,5 GB/s 204,8 GB/s ?
folyamat 40 nm 28 nm 20 nm 16 nm 12 nm 8 nm 4 nm

* VLIW-alapú Vec4: pixelárnyalók + csúcspont árnyalók. A Kepler óta egyesített shadereket használnak.

Szoftvertámogatás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

FreeBSD

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A FreeBSD számos különböző Tegra modellt és generációt támogat, a Tegra K1-től kezdve[205] a Tegra 210-ig.[206]

Linux

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Nvidia OEM-eken keresztül forgalmazza a Tegra szabadalmaztatott eszközmeghajtóit és a „Linux for Tegra” (korábban „L4T”) fejlesztőkészlet részeként az Nvidia a JetPack SDK-t a „Linux for Tegra” és más eszközökkel együtt. A Tegra család újabb és hatékonyabb eszközeit már az Nvidia saját Vibrante Linux disztribúciója támogatja. A Vibrante nagyobb Linux eszközkészletet tartalmaz, valamint számos Nvidia által biztosított könyvtárat az adatfeldolgozás és az adatfeldolgozás területén történő gyorsításhoz és különösen a vezetésbiztonság és az automatizált vezetés képfeldolgozása számára, egészen a mélytanulás és a neuronhálózatok szintjéig, amelyek például nagymértékben kihasználják a CUDA-képes gyorsító blokkokat, és amik az OpenCVn keresztül képesek kihasználni az ARM magok NEON vektoros kiterjesztéseit.

2012 áprilisától a GeForce vonalbeli grafikus kártyák eltérő „üzleti igényei” miatt az Nvidia és egyik beágyazott partnerük, a német Avionic Design GmbH nyílt forráskódú meghajtóprogramokat fejlesztenek a Tegra számára, amelyeket a fővonalbeli Linux kernelhez nyújtanak be.[207][208] Az Nvidia társalapítója és vezérigazgatója a 2013-as GPU technológiai konferencián felvázolta a Tegra processzorok az Ubuntu Unity-n alapuló útitervét.[209]

2018 végére már közismertté vált, hogy az Nvidia munkatársai jelentős kódrészekkel járultak hozzá ahhoz, hogy a T186 és T194 modellek HDMI megjelenítőt és hangot kezeljenek a hamarosan (2019 első negyedévében) megjelenő hivatalos 4.21-es Linux kernellel/rendszermaggal. Az érintett szoftvermodulok a nyílt forráskódú Nouveau és a zárt forrású Nvidia grafikus meghajtóprogramok, az Nvidia saját tulajdonú CUDA interfészeivel együtt.[210]

2022 májusától az Nvidia nyílt forráskódúvá tette a GPU kernel moduljait mind a Jetson, mind az asztali platformok számára, ezáltal a hivatalos Nvidia illesztőprogramokkal rendelkező Tegra platformokon, a T234 (Orin) modelltől kezdve, a szabadalmazott könyvtárak kivételével az összes userspace könyvtár nyílt forráskódúvá vált.[211]

QNX

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Drive PX2 kártyát a QNX valósidejű operációs rendszer (RTOS) támogatással a 2016. áprilisi GPU technológiai konferencián jelentették be.[212]

Hasonló platformok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hasonló vagy összemérhető specifikációkkal rendelkező SoC-k és platformok (például audio/video bemeneti, kimeneti és feldolgozási képesség, csatlakoztathatóság, programozhatóság, szórakoztató/beágyazott/autóipari képességek és tanúsítványok, energiafogyasztás):

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "Techtree.com India > News > Hardware > Nvidia Rolls out "Tegra" Chips". 2008. június 4. 2008. június 4. dátummal az eredeti címről archiválva.
  2. ↑ "NVIDIA Tegra FAQ" (pdf). Nvidia.com. 2012. március 20. dátummal az eredetiből archiválva (PDF). Hozzáférés: 2008. június 4.
  3. ↑ "Nvidia prepara Tegra 3 a 1,5 GHz". TugaTech. 2011. január 27. 2017. október 16. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. július 10.
  4. ↑ "Microsoft's Kin are the first Tegra smartphones – PC World Australia". Pcworld.idg.com.au. 2010. április 13. 2017. október 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. július 10.
  5. ↑ "Nvidia and Opera team to accelerate the full Web on mobile devices" (Press release). Opera Software. 2008. szeptember 9. 2012. március 30. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2009. január 9.
  6. ↑ "Nvidia And Opera Team To Accelerate The Full Web On Mobile Devices" (Press release). NVIDIA. 2008. szeptember 9. 2011. december 24. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2009. április 17.
  7. ↑ "New Nvidia Tegra Processor Powers The Tablet Revolution". Nvidia. 2010. január 7. 2018. december 24. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2010. március 19.
  8. ↑ "What operating systems does Tegra support?" (Press release). NVIDIA. 2011. augusztus 17. 2011. szeptember 3. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2011. szeptember 14.
  9. 1 2 "NVIDIA Quad-Core Tegra 3 Chip Sets New Standards of Mobile Computing Performance, Energy Efficiency – NVIDIA Newsroom". 2012. január 11. 2012. január 11. dátummal az eredeti címről archiválva.
  10. ↑ "Why nVidia's Tegra 3 is faster than a Core 2 Duo T7200". Brightsideofnews.com. 2011. február 21. 2011. augusztus 23. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 12.
  11. ↑ Hruska, Joel (2011. február 22.). "Nvidia's Kal-El Demonstration Marred By Benchmark Confusion". HotHardware. 2012. február 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. július 15.
  12. ↑ Clarke, Peter (2012. január 17.). "Audi selects Tegra processor for infotainment and dashboard". EE Times. 2012. január 20. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2025. február 15. {{cite web}}: Unknown parameter |url0= ignored (súgó)
  13. ↑ "What Is Automotive Grade? Here's What It Means". The Official NVIDIA Blog. 2016. július 15. 2016. október 11. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. október 11.
  14. ↑ "Tegra Automotive Infotainment and Navigation". NVIDIA. 2013. január 23. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2013. január 4.
  15. ↑ "NVIDIA Gaming Technology Powers Nintendo Switch| NVIDIA Blog". Az Official NVIDIA Blog (amerikai angol nyelven). 2016. október 20. 2017. január 26. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. október 20.
  16. 1 2 techinsights.com. "Nintendo Switch Teardown". www.techinsights.com. 2017. március 13. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2017. március 15.
  17. ↑ "Nvidia Tegra APX Specifications". 2011. január 27. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2011. február 17.
  18. ↑ "LG Optimus 2X & Nvidia Tegra 2 Review: The First Dual-Core Smartphone". AnandTech. 2014. április 26. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 12.
  19. ↑ "NVidia Tegra 2 Product Information". NVidia. 2012. május 4. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2011. szeptember 5.
  20. ↑ "NVidia Tegra 2 Product Information". NVidia. 2012. május 8. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. november 1.
  21. 1 2 3 Shimpi, Anand Lal. "The Tegra 4 GPU, NVIDIA Claims Better Performance Than iPad 4". AnandTech. 2019. január 21. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. november 5.
  22. ↑ "NVIDIA Tegra 2 GPU Specs". 2023. július 25.
  23. ↑ "Motorola Xoom Specifications Table". Motorola Mobility, Inc. február 16, 2011. február 20, 2011 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: február 16, 2011.
  24. ↑ Savov, Vlad (2011. május 19.). "Dell Streak Pro Honeycomb tablet pictured, likely to be with us in June". Engadget. 2017. október 24. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. február 5.
  25. ↑ "Toshiba Thrive Review". TabletPCReview. TechTarget, Inc. 2011. augusztus 3. 2013. november 6. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2013. november 21.
  26. ↑ "Avionic Design Tegra 2 (T290) Tamonten Processor Module — Product Brief" (PDF). Avionic Design. 2014. május 21. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. május 25.
  27. ↑ Nvidia inside: Hands on with Audi, Lamborghini, and Tesla Archiválva 2018. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben., Megan Geuss, 2014 májusában
  28. 1 2 Processors Analysis and Count Archiválva 2018. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben. 2013 májusában
  29. ↑ "Nvidia announces the Tegra 3 – Kal-El brings PC class performance to Android". Android Central. 2011. november 9. 2012. július 16. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. július 10.
  30. ↑ "Variable SMP – A Multi-Core CPU Architecture for Low Power and High Performance" (PDF). 2011. szeptember 19.
  31. ↑ "ASUS Transformer Prime introduced and examined". HEXUS.net. 2011. november 9. 2011. november 11. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2011. november 11.
  32. ↑ "NVIDIA Tegra 3 GPU Specs". 2023. július 25.
  33. 1 2 3 "A Faster Tegra 3, More Memory Bandwidth – ASUS Transformer Pad Infinity (TF700T) Review". Anandtech.com. 2012. június 27. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. július 10.
  34. ↑ "Tegra 3 Multi-Core Processors". NVIDIA. 2012. április 28. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. július 10.
  35. ↑ "XOLO – The Next Level". 2013. július 21. 2013. július 21. dátummal az eredeti címről archiválva.
  36. ↑ "Asus Eee Pad Transformer Prime (Nvidia Tegra 3 Processor; 10.1-inch display) Review". december 30, 2011. április 2, 2013 dátummal az eredeti címről archiválva.
  37. ↑ Summerson, Cameron (2012. június 19.). "Fuhu Nabi 2 Review: A Quad-Core Android 4.0 Tablet Designed Just For Your Kids – And It's Surprisingly Awesome". Androidpolice.com. 2012. június 22. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. július 15.
  38. ↑ "Lenovo Introduces The IdeaPad Yoga 11 and 13, The First Tablet & Laptop Ultrabook Hybrid". TechCrunch. 2012. október 9. 2017. december 22. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. július 15.
  39. ↑ Jackson, Jerry (2012. október 9.). "Lenovo Launches IdeaPad Yoga 11, Yoga 13". Notebookreview.com. 2012. október 18. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. július 15.
  40. ↑ Dillet, Romain (2012. október 9.). "Lenovo Introduces The IdeaPad Yoga 11 and 13, The First Tablet & Laptop Ultrabook Hybrid" (angol nyelven). TechCrunch. Hozzáférés: 2025. február 1.
  41. ↑ Jerry Jackson (2012. október 9.). "Lenovo Launches IdeaPad Yoga 11, Yoga 13" (angol nyelven). NotebookReview. 2012. december 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. február 1. {{cite web}}: |archive-date= / |archive-url= timestamp mismatch; 2012. december 19. suggested (súgó)
  42. ↑ "GFXBench – unified graphics benchmark based on DXBenchmark (DirectX) and GLBenchmark (OpenGL ES)". Glbenchmark.com. 2012. január 22. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. július 15.
  43. ↑ "Microsoft Announces New Surface Details". News Center. 2012. október 16. 2014. július 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. október 27.
  44. ↑ "Microsoft Announces New Surface Details| News Center". Microsoft.com. 2012. október 16. 2014. július 12. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. július 15. {{cite web}}: line feed character in |title= at position 41 (súgó)
  45. ↑ Hacking a Tesla Model S: What we found and what we learned Archiválva 2017. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben., Kevin Mahaffey, 2015. augusztus 7-én
  46. ↑ "Blu Products: Quattro45". 2013. április 20. 2013. április 20. dátummal az eredeti címről archiválva.
  47. ↑ "Nexus 7 tablet hands-on". Engadget. 2012. június 27. 2012. június 29. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2012. június 27.
  48. ↑ "Toshiba Excite 10 Benchmark Test". YouTube. 2012. május 29. 2013. július 27. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2012. november 25.
  49. ↑ "WEXLER Tab 7t" (angol nyelven). postmarketOS Wiki. 2024. december 7. Hozzáférés: 2025. február 1.
  50. ↑ "Tegra 4 Processors". NVIDIA. 2013. január 27. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. július 15.
  51. ↑ Adrian Kingsley-Hughes (2012. december 18.). "Nvidia Tegra 4 processor details leaked". Processors (angol nyelven). ZDNET. Hozzáférés: 2025. január 1.
  52. ↑ Larabel, Michael (2012. december 20.). "NVIDIA Publishes Their Next-Gen Tegra 4 Code". phoronix.com. 2013. május 14. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2013. augusztus 2.
  53. 1 2 3 4 Walrath, Josh (2013. február 26.). "NVIDIA Details Tegra 4 and Tegra 4i Graphics". PC Perspective. 2014. december 23. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2013. szeptember 2.
  54. 1 2 Angelini, Chris (2013. február 24.). "Nvidia's Tegra 4 GPU: Doubling Down On Efficiency". Tom's Hardware. Hozzáférés: 2013. szeptember 2.
  55. ↑ "Tegra 4 Processors". NVIDIA. 2013. január 27. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2013. július 10.
  56. 1 2 "NVIDIA Tegra 4 Architecture Deep Dive, Plus Tegra 4i, Icera i500 & Phoenix Hands On". AnandTech. 2013. február 27. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2013. július 10.
  57. ↑ "Tegra 4 Shipment Date: Still Q2 2013". AnandTech. 2013. február 17. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2013. július 10.
  58. ↑ "HP Slate 7 Extreme 4400CA Tablet Product Specifications". .hp.com. 2016. szeptember 23. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. szeptember 22.
  59. ↑ "HP Slate7 Beats Special Edition 4501 Tablet Product Specifications". .hp.com. 2016. szeptember 23. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. szeptember 22.
  60. ↑ "HP Slate 8 Pro 7600us Tablet Product Specifications". hp.com. 2016. szeptember 23. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. szeptember 22.
  61. ↑ "HP SlateBook x2 Overview – Android Tablet Notebook| HP Official Site". .hp.com. 2013. július 12. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2013. július 10. {{cite web}}: line feed character in |title= at position 52 (súgó)
  62. ↑ "HP SlateBook 14-p010nr Product Specifications". hp.com. 2016. szeptember 23. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. szeptember 22.
  63. ↑ "HP Slate 21-s100 All-in-One Desktop PC – Product Specifications". hp.com. 2016. szeptember 23. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. szeptember 22.
  64. ↑ "Cintiq Companion Hybrid – Wacom". 2013. augusztus 23. 2013. augusztus 23. dátummal az eredeti címről archiválva.
  65. ↑ "用户太多，系统繁忙". Shop.coolpad.cn. 2013. december 31. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. július 15.
  66. ↑ Shapiro, Danny. "Audi Offers Taste of Tegra-Powered Future at Geneva Motor Show| NVIDIA Blog". Blogs.nvidia.com. 2015. április 2. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. július 10. {{cite web}}: line feed character in |title= at position 64 (súgó)
  67. ↑ "Le Pan – TC1020". Lepantab.com. 2016. szeptember 23. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. szeptember 22.
  68. ↑ "[Test] Matrimax iPlay". Open-consoles-news.com. 2016. szeptember 23. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. szeptember 22.
  69. ↑ "Kobo Arc 10 HD Specs". C-Net. 2018. március 15. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2017. július 8.
  70. ↑ "NVIDIA Tegra Multi-processor Architecture" (PDF). 2013. március 20. dátummal az eredetiből archiválva (PDF). Hozzáférés: 2013. július 10.
  71. ↑ Cunningham, Andrew (2013. február 19.). "Project Grey becomes Tegra 4i, Nvidia's latest play for smartphones". Ars Technica. 2017. december 2. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2013. július 10.
  72. ↑ "Wiko Mobile – HIGHWAY 4G". 2014. szeptember 17. 2014. szeptember 17. dátummal az eredeti címről archiválva.
  73. ↑ "Explay 4Game| Четырехъядерный смартфон на базе Tegra 4i | NVIDIA". Blogs.nvidia.com. 2014. december 5. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. július 10. {{cite web}}: line feed character in |title= at position 14 (súgó)
  74. ↑ Han, Mike (2014. február 24.). "NVIDIA LTE Modem Makes Landfall in Europe, with Launch of Wiko Tegra 4i LTE Smartphone| Az Official NVIDIA Blog". Blogs.nvidia.com. 2014. február 28. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. július 10. {{cite web}}: line feed character in |title= at position 88 (súgó)
  75. ↑ "Wiko WAX". DeviceSpecifications. 2014. május 21. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2014. május 21.
  76. ↑ "QMobile Noir LT-250". DeviceSpecifications. 2015. február 10. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2014. február 10.
  77. 1 2 Anthony, Sebastian (2014. január 6.). "Tegra K1 64-bit Denver core analysis: Are Nvidia's x86 efforts hidden within?". ExtremeTech. 2014. január 7. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2014. január 7.
  78. ↑ Park, Will (2014. május 15.). "NVIDIA's Tegra K1 Powers Xiaomi's First Tablet| Az Official NVIDIA Blog". Blogs.nvidia.com. 2014. július 12. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. július 15. {{cite web}}: line feed character in |title= at position 48 (súgó)
  79. ↑ "NVIDIA Shield Tablet K1 gets Vulkan support with Android 6.0.1 update". 2016. május 9. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. május 3.
  80. 1 2 Kelion, Leo (2014. január 6.). "CES 2014: Nvidia Tegra K1 offers leap in graphics power". BBC. 2014. január 11. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2014. január 11.
  81. 1 2 "Vulkan API" (PDF). 2015. december 22. dátummal az eredetiből archiválva (PDF). Hozzáférés: 2015. december 11.
  82. ↑ Larabel, Michael (2014. április 29.). "NVIDIA's Tegra TK1 Jetson Board Is Now Shipping". Phoronix (weboldal). 2016. április 25. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. szeptember 14.
  83. ↑ NVIDIA CEO confirms Tegra roadmap, building all now: Kal-El, Wayne, Logan, Stark Archiválva 2017. március 16-i dátummal a Wayback Machine-ben., 2011. október 21.: „Finally, he confirmed that the inner workings we've heard about in Project Denver will first be present in the Tegra line with the introduction of Stark(...)”
  84. ↑ "Tegra K1 Next-Gen Mobile Processor| NVIDIA Tegra". NVIDIA. 2014. január 9. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. július 15. {{cite web}}: line feed character in |title= at position 36 (súgó)
  85. ↑ Klug, Brian; Shimpi, Anand Lal (2014. január 6.). "NVIDIA Tegra K1 Preview & Architecture Analysis". AnandTech. 3. o. 2014. április 19. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2014. május 2.
  86. ↑ Stam, Nick. "Mile High Milestone: Tegra K1 "Denver"? Will Be First 64-bit ARM Processor for Android| Az Official NVIDIA Blog". Blogs.nvidia.com. 2014. augusztus 12. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. július 15. {{cite web}}: line feed character in |title= at position 88 (súgó)
  87. ↑ Ho, Joshua (5 January 2015). "NVIDIA Tegra X1 Preview & Architecture Analysis". Anandtech. 2018. december 4. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2018. december 3.{{cite web}}: CS1 karbantartás: numerikus név: szerzőfelsorolás (link)
  88. ↑ "Jetson TK1 development board". 2015. szeptember 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. május 1.
  89. ↑ "SHIELD Tablet, The Ultimate Tablet For Gamers". GeForce. 2014. július 22. 2014. július 25. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. július 15.
  90. ↑ "Tegra K1 Lands in Acer's Newest Chromebook". Anandtech. 2014. augusztus 11. 2018. július 20. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2014. augusztus 11.
  91. ↑ "HP Chromebook 14 G3 – Specifications". HP. 2018. augusztus 30. 2018. augusztus 30. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2018. augusztus 30.
  92. ↑ "Xiaomi MiPad 7.9". Techindeep. Hozzáférés: 2018. május 18.
  93. ↑ "Google". 2014. március 16. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. július 15.
  94. ↑ Rothman, Chelsea. "Fuze Tomahawk F1: The Chinese Android XStation 4". Comics Gaming Magazine. 2016. június 10. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. június 1.
  95. ↑ "NVIDIA Tegra K1 System/Computer on Module – Apalis TK1 SOM". Toradex.com. 2016. március 4. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. július 15.
  96. ↑ "JXD S192 "retro" gaming tablet is powered by Nvidia's Tegra K1 chipset". GSMArena.com. 2019. március 25. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2019. március 25.
  97. ↑ "Nexus 9". 2014. október 21. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. július 15.
  98. ↑ "Google Nexus 9 Specs and Reviews| HTC Egyesült Államok". Htc.com. 2014. november 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. július 15. {{cite web}}: line feed character in |title= at position 34 (súgó)
  99. ↑ Exclusive: The Tesla AutoPilot – An In-Depth Look At The Technology Behind the Engineering Marvel Archiválva 2018. március 16-i dátummal a Wayback Machine-ben., Usman Pirzada, 2015. december 3.
  100. ↑ Erista Rozsomák feltételezett fia a Marvel képregényuniverzumban.
  101. ↑ http://www.nvidia.com/object/tegra-x1-processor.html
  102. ↑ "Archivált másolat". 2015. január 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. április 19.
  103. ↑ https://napidroid.hu/brutalisan-eros-az-uj-nvidia-tegra-x1-processzor/ napidroid, 2015. feb. 20.
  104. ↑ "Tegra X1 Super Chip| NVIDIA Tegra". NVIDIA. 2015. január 5. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. július 10. {{cite web}}: line feed character in |title= at position 21 (súgó)
  105. ↑ "NVIDIA Tegra X1 Preview & Architecture Analysis". Anandtech.com. 2015. január 5. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. július 10.
  106. ↑ BPMP: NVIDIA Tegra Boot and Power Management Processor, BPMP-L: BPMP-Lite verzió. A BPMP egy speciális processzor a Tegra chipben, amely a bootolási folyamatok kezelésére és az energiagazdálkodási, órajel-kezelési és resetvezérlési feladatok CPU-ról való átvételére szolgál.
  107. ↑ Tegra_X1_TRM_DP07225001_v1.0.pdf
  108. ↑ "Tegra X1 advertised as four core to developers". NVIDIA. 2015. december 19. 2019. október 25. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2017. április 4.
  109. ↑ "Tegra X1's A53 cores are disabled on the Pixel C". Anandtech. 2017. április 4. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2017. április 4.
  110. ↑ Bittner, Otto; Krachenfels, Thilo; Galauner, Andreas; Seifert, Jean-Pierre (2021. augusztus 16.). "A Forgotten Threat #>nak# Feszültség Glitching: Egy Case Study #prep.on Nvidia Tegra X2 SoC-ket". 2021 Workshop on Fault Detection and Tolerance in Cryptography (FDTC). 86–97. o. arXiv:2108.06131v2. doi:10.1109/FDTC53659.2021.00021. ISBN 978-1-6654-3673-1. S2CID 237048483.
  111. ↑ "NVIDIA Shield Android TV 2019 review". Guru3D.com (amerikai angol nyelven). 2020. október 31. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. március 25.
  112. 1 2 Crider, Michael (2015. január 5.). "NVIDIA Announces The New Tegra X1 Mobile Chipset With 256-Core Maxwell GPU". Androidpolice.com. 2015. január 5. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. július 10.
  113. ↑ "NVIDIA Jetson TX1 Supercomputer-on-Module Drives Next Wave of Autonomous Machines| Parallel Forall". Devblogs.nvidia.com. 2015. november 11. 2016. május 3. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. július 15. {{cite web}}: line feed character in |title= at position 83 (súgó)
  114. ↑ "Slide set from Jetson Nano webinar" (PDF). 2019. május 3. dátummal az eredetiből archiválva (PDF). Hozzáférés: 2019. május 3.
  115. ↑ Tegra T210 dfll table
  116. 1 2 "Tegra X1 (SoC) Technical Reference Manual". developer.nvidia.com (amerikai angol nyelven) (v1.2p ed.). Hozzáférés: 2018. február 20. (regisztráció szükséges)
  117. ↑ Tegra T210b01 dfll table
  118. ↑ Strings found in libnvrm_gpu.so and in glxinfo when driver is loaded in linux
  119. ↑ Leadbetter, Richard (2019. június 27.). "Switch's next Tegra X1 looks set to deliver more performance and longer battery life". Eurogamer (angol nyelven). 2019. július 25. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2019. július 19.
  120. ↑ "3.3 Hardware Specifications". dystify.com (amerikai angol nyelven). 2017. február 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. február 27.
  121. ↑ "Embedded Systems Development Solutions from NVIDIA Jetson". NVIDIA. 2015. március 18. 2016. június 25. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. július 10.
  122. ↑ "DATA SHEET - NVIDIA Jetson TX2 System-on-Module.pdf" (PDF).
  123. ↑ NVIDIA Jetson TX2 Delivers Twice the Intelligence to the Edge Archiválva 2018. február 27-i dátummal a Wayback Machine-ben., Dustin Franklin, 2017. március 7., Nvidia Developer Blogs
  124. ↑ https://developer.nvidia.com/embedded/dlc/jetson-tx2-module-data-sheet – regisztráció szükséges
  125. ↑ "NVIDIA Discloses Next-Generation Tegra SoC; Parker Inbound?". AnandTech. 2016. január 5. 2016. június 29. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. július 10.
  126. 1 2 Ho, Joshua. "Hot Chips 2016: NVIDIA Discloses Tegra Parker Details". www.anandtech.com. 2019. március 25. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2019. március 25.
  127. ↑ Ho, Joshua (2016. augusztus 25.). "Hot Chips 2016: NVIDIA Discloses Tegra Parker Details". AnandTech. 2017. december 16. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. augusztus 25.
  128. ↑ "NVIDIA Jetson TX2: High Performance AI at the Edge". NVIDIA. 2019. április 7. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2019. április 9.
  129. 1 2 "NVIDIA Bringing up Open-Source Volta GPU Support for Their Xavier SoC".
  130. 1 2 3 NVIDIA Announces Jetson TX2: Parker Comes To NVIDIA's Embedded System Kit Archiválva 2018. január 8-i dátummal a Wayback Machine-ben., 2017. március 7.
  131. ↑ NVIDIA Rolls Out Tegra X2 GPU Support In Nouveau Archiválva 2017. augusztus 9-i dátummal a Wayback Machine-ben., Michael Larabel, phoronix.com 2017. március 29.
  132. ↑ "NVIDIA Jetson TX2 GPU Specs | TechPowerUp GPU Database". Techpowerup.com. 2022. augusztus 22. Hozzáférés: 2022. augusztus 22.
  133. ↑ Shapiro, Danny (2017. január 4.). "ZF Launches ProAI, DRIVE PX 2 Self-Driving System for Cars, Trucks, Factories – NVIDIA Blog". The Official NVIDIA Blog. 2017. december 14. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2017. december 13.
  134. ↑ NVIDIA Powers Mercedes-Benz MBUX, Its Next-Gen AI Cockpit Archiválva 2018. március 16-i dátummal a Wayback Machine-ben., Danny Shapiro, 2018. január 9., az Nvidia vállalati blogjain
  135. ↑ Look inside Tesla's onboard Nvidia supercomputer for self-driving Archiválva 2018. március 28-i dátummal a Wayback Machine-ben., Fred Lambert, 2017. május 22.
  136. ↑ Tesla Working With AMD on Self-Driving Car Processor Archiválva 2018. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben., Joel Hruska, 2017. szeptember 21.
  137. ↑ "Magic Leap One will ship this summer with Nvidia Tegra X2 processor". VentureBeat (amerikai angol nyelven). 2018. július 11. 2018. július 12. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2018. július 11.
  138. ↑ Magic Leap One teardown Archiválva 2018. augusztus 24-i dátummal a Wayback Machine-ben. az ifixit.com-on
  139. ↑ Skydio's second-gen drone, a $1,000 self-flying action cam, sells out for 2019 Archiválva 2020. április 12-i dátummal a Wayback Machine-ben., Stephen Shankland, 2019. október 2
  140. 1 2 3 Ho, Joshua (2016. január 5.). "NVIDIA Discloses Next-Generation Tegra SoC; Parker Inbound?". SoCs (angol nyelven). AnandTech. 2016. június 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. február 15.. ... with the original plans for the SoC known as Parker.
  141. ↑ Usman Pirzada (2016. április 5.). "Nvidia Drive PX 2 Uses Integrated and Discrete Pascal GPU Cores – 24 DL TOPS, 8 TFLOPs and Up To 4GB GDDR5" (angol nyelven). wccftech. Hozzáférés: 2025. január 1.
  142. ↑ Franklin, Dustin (2018. december 12.). "NVIDIA Jetson AGX Xavier Delivers 32 TeraOps for New Era of AI in Robotics". devblogs.nvidia.com. 2019. március 30. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2019. március 30.
  143. ↑ wikichip, Nvidia Tegra Xavier
  144. ↑ Smith, Ryan. "The NVIDIA GPU Tech Conference 2017 Keynote Live Blog". www.anandtech.com. 2019. március 25. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2019. március 25.
  145. ↑ Huang, Jensen (2017. május 24.). "The AI Revolution Is Eating Software: NVIDIA Is Powering It | NVIDIA Blog". The Official NVIDIA Blog. 2017. augusztus 22. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2017. augusztus 22.
  146. 1 2 Baldwin, Roberto (2018. január 8.). "NVIDIA unveils its powerful Xavier SOC for self-driving cars". Engadget. 2018. január 8. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2018. január 8.
  147. ↑ "Data sheet / NVIDIA Jetson AGX Xavier Series System-on-Module" (pdf). Jetson module datasheets (angol nyelven). Nvidia. 2022. augusztus 19. 18 / 92. o. Hozzáférés: 2025. február 10.. 1.6.2 Multi-Standard Video Decoder (bejelentkezés szükséges)
  148. 1 2 Smith, Ryan. "NVIDIA Teases Xavier, a High-Performance ARM SoC for Drive PX & AI". 2016. szeptember 29. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. szeptember 28.
  149. 1 2 Shapiro, Danny (2016. szeptember 28.). "Introducing NVIDIA Xavier – NVIDIA Blog". The Official NVIDIA Blog. 2016. október 2. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. szeptember 28.
  150. 1 2 Cutress, Ian; Tallis, Billy (2016. január 4.). "CES 2017: Nvidia Keynote Liveblog". Anandtech.com. 2017. január 10. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2017. január 9.
  151. ↑ NVIDIA Drive Xavier SOC Detailed Archiválva 2018. február 24-i dátummal a Wayback Machine-ben., Hassan Mujtaba, 2018. január 8., via WccfTech
  152. 1 2 3 Abazovic, Fuad. "Nvidia Xavier sampling in Q1 18". www.fudzilla.com. 2018. február 7. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2018. február 6.
  153. ↑ "Welcome — Jetson LinuxDeveloper Guide 34.1 documentation".
  154. ↑ "Programmable Vision Accelerator". 2021. február 27. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. március 3.
  155. ↑ "Understanding MIPI Alliance Interface Specifications". Electronic Design. 2014. április 1. 2019. március 25. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2019. március 25.
  156. ↑ Mujtaba, Hassan (2018. január 8.). "NVIDIA Xavier SOC Is The Most Biggest and Complex SOC To Date". 2018. február 24. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2018. február 7.
  157. ↑ MIPI: Mobile Industry Processor Interface, mobil ipari processzor interfész, ipari szövetség, amely szabványokat dolgozott ki a mobil eszközök számára.
  158. ↑ CSI-3: Camera Serial Interface 3, a MIPI Szövetség kamera-alrendszer interfésze, digitális fényképezőgépek, nagy felbontású és nagy képkockasebességű érzékelők, videokamerák hálózatba történő integrálására szolgál.
  159. 1 2 Schilling, Andreas (2018. március 27.). "Auf Pegasus folgt Orin: Drive-PX-Plattform mit Turing- oder Ampere-Architektur". Hardwareluxx. 2018. május 27. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2018. május 26.
  160. ↑ Sundaram, Shri (2018. szeptember 12.). "Introducing NVIDIA DRIVE AGX Xavier Developer Kit – NVIDIA Blog". The Official NVIDIA Blog. 2018. december 24. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2018. december 11.
  161. 1 2 "Jetson AGX Xavier Developer Kit". NVIDIA Developer. 2018. július 9. 2019. március 25. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2019. március 25.
  162. ↑ "Jetson Xavier NX Developer Kit". NVIDIA Developer. 2019. november 6. 2019. november 6. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2019. november 6.
  163. ↑ Powell, Kimberly (2018. szeptember 12.). "NVIDIA Clara Platform to Usher in Next Generation of Medical Instruments – NVIDIA Blog". The Official NVIDIA Blog. 2018. december 15. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2018. december 11.
  164. ↑ "NVIDIA Rolls Out Tesla T4 GPUs, DRIVE AGX Xavier & Clara Platform – Phoronix". www.phoronix.com. 2018. december 15. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2018. december 11.
  165. ↑ Shilov, Anton (2017. március 18.). "Bosch and Nvidia Team Up for Xavier based Self-Driving Systems for Mass Market Cars". Anandtech.com. 2017. június 5. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2017. június 22.
  166. ↑ "Dream safety: 'Dream Car' learns to drive autonomously". vision.zf.com.
  167. ↑ "Baidu, NVIDIA and ZF team to drive autonomous vehicles in China". Tech Wire Asia. 2018. január 8. 2019. március 25. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2019. március 25.
  168. ↑ Linux Kernel Mailing List: (PATCH v3 7/7) arm64: tegra: Add device tree for the Tegra194 P2972-0000 board Archiválva 2018. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben., Mikko Perttunen, 2018. február 15.
  169. ↑ Smith, Ryan. "NVIDIA ARM SoC Roadmap Updated: After Xavier Comes Orin". www.anandtech.com. 2018. április 19. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2018. április 18.
  170. ↑ Smith, Ryan. "NVIDIA Details DRIVE AGX Orin: A Herculean Arm Automotive SoC For 2022". www.anandtech.com. 2019. december 19. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2019. december 21.
  171. ↑ online, heise (2019. december 18.). "Nvidia Orin: Next-Gen-Prozessor für autonome Fahrzeuge mit hoher Rechenleistung". heise online. 2021. január 31. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. január 26.
  172. ↑ Shapiro, Danny (2021. január 9.). "Chinese Automaker NIO Selects NVIDIA for Electric Vehicles | NVIDIA Blog". The Official NVIDIA Blog. 2021. január 26. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. január 26.
  173. ↑ Williams, Chris. "Arm hasn't given up on self-driving car brains – its new Cortex-A78AE is going into Nvidia's Orin chip, for a start". www.theregister.com. 2020. október 1. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. szeptember 29.
  174. ↑ Ltd, Arm. "Cortex-A78AE – Arm". Arm | The Architecture for the Digital World. 2020. október 5. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. október 3.
  175. ↑ https://blogs.nvidia.com/blog/2021/01/09/nio-selects-nvidia-intelligent-electric-vehicles/ Archiválva 2021. január 26-i dátummal a Wayback Machine-ben. 8192 mag / 4 SoC = 2048 mag / egylapkás rendszer (SoC)
  176. 1 2 3 4 "NVIDIA Jetson AGX Orin Technical Brief.pdf" (PDF).
  177. 1 2 3 4 5 "NVIDIA Orin Brings Arm and Ampere to the Edge at Hot Chips 34". 2022. augusztus 23.
  178. ↑ DL: Deep Learning, DL TOPS vagy TOPS DL: a Drive PX2-ben INT8 műveletekkel végzett számításra vonatkozik.
  179. ↑ Nvidia. "NVIDIA Jetson Orin Nano Sets New Standard for Entry-Level Edge AI and Robotics With 80x Performance Leap". nvidianews.nvidia.com. 2022. szeptember 23. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2022. szeptember 23.
  180. ↑ "kernel/git/next/linux-next.git - The linux-next integration testing tree". git.kernel.org. Hozzáférés: 2020. szeptember 22.
  181. ↑ "Linux 5.10 Has Initial Support For NVIDIA Orin, DeviceTree For Purism's Librem 5 - Phoronix". www.phoronix.com. 2021. január 31. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. január 26.
  182. 1 2 3 4 Nvidia. "Jetson Orin for Next-Gen Robotics NVIDIA". nvidia. 2022. szeptember 23. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2022. szeptember 23.
  183. 1 2 "Embedded Robotics Modules - Jetson Orin NX". nvidia. 2022. március 8. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2022. március 8.
  184. 1 2 "Jetson Orin NX Series - Thermal Design Guide" (PDF). 2022. szeptember 28. Hozzáférés: 2022. szeptember 29.[halott link]
  185. ↑ "Linux 5.18 Adding Audio Support for NVIDIA's Orin SoC".
  186. ↑ "NVIDIA Jetson AGX Orin".
  187. ↑ "Jetson Orin for Next-Gen Robotics". nvidia.com. NVIDIA Corporation. Hozzáférés: 2023. május 8.
  188. ↑ "NIO ET5 Designed for Autonomous Era with DRIVE Orin". 2021. december 20.
  189. ↑ "Chinese Automaker NIO Selects NVIDIA for Electric Vehicles". 2021. január 9.
  190. ↑ "Introducing Grace". NVIDIA (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2023. május 8.
  191. ↑ "NVIDIA Introduces Grace CPU Superchip". NVIDIA Newsroom (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2023. május 8.
  192. ↑ "LKML: Marc Zyngier: Re:[PATCH] irqchip/gicv3: Workaround #>nak# NVIDIA erratum T241-FABRIC-4". lkml.org. Hozzáférés: 2023. május 8.
  193. ↑ "[PATCH 0/2] gpio: Tegra186: Add support for Tegra241 - Thierry Reding".
  194. 1 2 3 4 5 6 "NVIDIA Grace CPU Superchip Architecture In Depth". NVIDIA Technical Blog (amerikai angol nyelven). 2023. január 20. Hozzáférés: 2023. május 8.
  195. ↑ Paul Alcorn (2023. március 22.). "Nvidia CEO Comments on Grace CPU Delay, Teases Sampling Silicon". Tom's Hardware (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. május 8.
  196. ↑ "NVIDIA Unveils NVIDIA DRIVE Atlan, an AI Data Center on Wheels for Next-Gen Autonomous Vehicles".
  197. ↑ "NVIDIA Unveils DRIVE Atlan Autonomous Vehicle Platform". 2021. április 12.
  198. 1 2 3 4 5 "NVIDIA Unveils DRIVE Thor — Centralized Car Computer Unifying Cluster, Infotainment, Automated Driving, and Parking in a Single, Cost-Saving System".
  199. 1 2 Labrie, Marie. "NVIDIA Unveils NVIDIA DRIVE Atlan, an AI Data Center on Wheels for Next-Gen Autonomous Vehicles". nvidianews.nvidia.com. NVIDIA. Hozzáférés: 2023. január 6.
  200. 1 2 3 4 Smith, Ryan. "NVIDIA Drops DRIVE Atlan SoC, Introduces 2 PFLOPS DRIVE Thor for 2025 Autos". Anandtech. 2023. január 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. január 6.
  201. ↑ "'[PATCH 1/5] dt-bindings: levelesláda/elektronikus levelek tároló helye: tegra: Document Tegra264 HSP' - MARC". marc.info. Hozzáférés: 2023. május 8.
  202. ↑ "NVIDIA DRIVE Powers Next Generation of Transportation — from Cars and Trucks to Robotaxis and Autonomous Delivery Vehicles".
  203. ↑ "NVIDIA Announces Project GR00T Foundation Model for Humanoid Robots and Major Isaac Robotics Platform Update".
  204. ↑ "NVIDIA DRIVE Thor Strikes AI Performance Balance, Uniting AV and Cockpit on a Single Computer". 2022. szeptember 20.
  205. ↑ "FreeBSD on Jetson TK1 | FreeBSD developer's notebook". kernelnomicon.org. 2020. szeptember 28. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. december 26.
  206. ↑ "src - FreeBSD source tree". cgit.freebsd.org.
  207. ↑ Mayo, Jon (2012. április 20.). "[RFC 0/4] Hozzáadás NVIDIA Tegra DRM támogatás/a". dri-devel (Mailing list). 2014. december 25. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2012. augusztus 21.
  208. ↑ Larabel, Michael (2012. április 11.). "A NVIDIA Tegra 2 DRM/KMS Driver Tips Up". Phoronix Media. 2016. október 7. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2012. augusztus 21.
  209. ↑ "GTC 2013: NVIDIA's Tegra Roadmap (6 of 11)". YouTube. 2013. március 19. 2018. december 24. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2013. július 10.
  210. ↑ "NVIDIA Tegra X2 & Xavier Get HDMI Audio With Linux 4.21 – Phoronix". www.phoronix.com. 2018. december 23. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2018. december 11.
  211. ↑ "NVIDIA Releases Open-Source GPU Kernel Modules". NVIDIA Technical Blog (amerikai angol nyelven). 2022. május 19. Hozzáférés: 2023. május 8.
  212. ↑ "DRIVE PX 2 Shows Next-Gen Nvidia Tegra, Pascal Processors". 2016. április 5. 2017. március 8. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2017. március 8.

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tegra című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tegra című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarul:

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tegra&oldid=29218953”