Milčetići
| Milčetići | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Malinska-Dubašnica |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Anton Spicijarić |
| Irányítószám | 51511 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 251 fő (2021)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 0 - 60 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 06′ 54″, k. h. 14° 31′ 24″45.114920°N 14.523257°EKoordináták: é. sz. 45° 06′ 54″, k. h. 14° 31′ 24″45.114920°N 14.523257°E | |
 | |
Milčetići (olaszul: Milcetici ) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Malinska-Dubašnica községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Krk északnyugati részén a tengerparton Malinskától délnyugatra, vele összeépülve fekszik. A szigetnek ezt a részét, ahova Milčetići és a környező települések is tartoznak Dubašnicának hívják. A falu egy kisebb házcsoport körül alakult ki, amelyet valószínűleg kiterjedt család lakott. A lakóházak alapterületének bővülésével és a hagyományos építési formák 19. századi fejlődésével ennek a régebbi település magjának egy része több házból és melléképületből, valamint a településrészből álló komplexummá olvadt össze és tovább terjeszkedett a környező területeken. A földeket kőfalakkal választották el, és az utakat is szárazon rakott kőfalak jelölték. A házak többnyire egy- és kétszintes házak voltak, téglalap alaprajzzal, egyszerűen formázott homlokzatokkal és nyeregtetővel. Jellemző elemei a külső kőlépcsők és boltíves teraszok, a földszinten a pince, míg a felső szinten lakóterek találhatók.[2]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nevét egykori lakóiról a Milčetić családról kapta, akik ma is a faluban és környékén élnek a legtöbben.[3] Velence vazallusaiként Krk szigetét 1480-ig a Frangepánok igazgatták. Dubašnica volt a Krk-sziget egyetlen része, ahol ebben a korban városi település nem alakult ki. Ezt a vidéket egykor nagy kiterjedésű erdők és köztük legelők borították, az újonnan érkező lakosság azonban fokozatosan szántókká változtatta. Dubašnica egykori központja Bogovići volt, mivel itt állt a plébániatemplom. A település mára már egészen egybeolvadt Malinskával. A sziget 1480-tól közvetlenül Velencei Köztársasághoz tartozott. A napóleoni háborúk egyik következménye a 18. század végén a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után Krk is osztrák kézre került, majd a 19. század folyamán osztrák uralom alatt állt. 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 73, 1910-ben 81 lakosa volt. A szomszédos Malinska fejlődése az 1880-as években az első turistahajók érkezésével indult meg. Ez a lakosság számának növekedésében is megmutatkozott és a két település fokozatosan egybeolvadt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. Milčetićinek 2011-ben 241 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 73 | 80 | 81 | 88 | 88 | 81 | 86 | 92 | 78 | 66 | 63 | 49 | 61 | 62 | 251 | 241 |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7289.
- ↑ "Milčetić" (horvát nyelven). www.imehrvatsko.net. Hozzáférés: 2013. május 26.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2013. május 22.
