Macintosh LC 630
| Macintosh LC 630 | |
| Típus | asztali számítógép |
| Fejlesztő | Apple Inc. |
| Gyártó | Apple Inc. |
| Forgalomban | 1994. november 3–1996. március 2. (30 éve) |
| Processzor | Motorola 68LC040 (33 MHz) |
| Memória | 4MB |
| Operációs rendszer | System 7.1.2 Pro |
| Kapcsolódás | |
| Adattárolás | 250MB |
| Kijelző | nincs |
| Előd | Macintosh Quadra 610 |
| Utód | Power Macintosh 6300 |
| Macintosh LC 630 weboldala | |
A Macintosh LC 630 asztali számítógépet 1994. november 3. és 1996. március 2. között 16 hónapon[3] az Apple gyártotta és forgalmazta. 1993-ban az Apple úgy döntött, hogy követi azt az iparági trendet, hogy megcélzott ügyfél-csoportonként eltérő nevet ad termékcsaládjainak. A Quadra lett az üzleti, az LC az oktatási és Performa otthoni piac számára szánt Macintoshok neve. Ezért lett az eltérő célcsoport miatt két elnevezésű a 630-as, az LC és a Quadra 630.[4]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 610-esek utódai, a 630-as Quadra és LC változatok azonos házba kerültek, mivel csak kiépítettségben tértek el.
Noha az Apple már néhány hónappal korábban bemutatta a jövőt jelentő PowerPC CPU-ra épülő Power Macintosh számítógépét, a 630-ak a régóta használt Motorola 68040 és 68LC040 chipekre épült. Ennek két oka volt. A Motorola chipek olcsóbbak voltak és az Apple számára fontos oktatásban használt alkalmazásoknak nem volt PowerPC-natív[5] változatuk.[6]
Technikai leírás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A bézs színű gép súlya 8,6 kg, magassága 109 mm, szélessége 320 mm és mélysége 419 mm volt. A LC 630 számítógépet egymagos 33 MHz-es Motorola 68LC040 processzor vezérelte (L1 cache: 8kB), a rendszerbusz 33 MHz-en működött. Az adatokat a 250MB belső merevlemezre lehetett elmenteni. A gépet System 7.1.2 Pro operációs rendszerrel szállította az Apple. A gép bemutatásakor az alapkiépítésben 4MB (80ns) memóriát tartalmazott, maximálisan 36MB (80ns) kezelésére volt képes a gyári specifikáció szerint, a bővítéshez 1 hely (slot) állt rendelkezésre. A számítógépnek nem volt saját kijelzője. A külső kijelzőt 1MB videó-memória támogatta.Videójel kimenetet egy DB–15 csatlakozó biztosított. Csatlakozók: egy ADB,[1] két soros port, egy DB-25[2] SCSI-hoz, kijelzőhöz egy DB-15,[2] egy 3,5 mm-es jack audió bemenet, egy 3,5 mm-es jack audió kimenet, egy beépített hangszóró. A gép bővíthetőségét szolgálta egy LC PDS, egy Comm bővítőhely. Külső IDE merevlemez csatlakoztatására is volt lehetőség.
A számítógép adatai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A táblázat nem tartalmazza az összes műszaki paramétert. Az egyes modelleknél a bemutatáskor érvényes adatokat soroljuk fel, a későbbi frissítéseket nem. Az eszköz technikai paraméterei a MacTracker alkalmazásból[7] származnak.
| Gép neve bemutatva kivezetve | Méret magasság szélesség mélység súly Szín | Processzor processzor órajel, mag L1 és L2 cache társprocesszor | Háttértár merevlemez külső adathordozó | Eredeti operációs rendszer | Memória alap[8] max.[9] @sebesség hely[10] | Kijelző mérete felbontása | Grafika kártya memória kimenet | Csatlakozók Ethernet, ADB, soros, SCSI, párhuzamos, FDD, kijelző, hang be/ki, belső mikrofon, hangszóró | Bővíthetőség kártyahely belső öböl külső csatlakozó |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| LC 630 1994. nov. 3. 1996. márc. 2. | 109 mm 320 mm 419 mm 8,6 kg bézs | Motorola 68LC040 @33 MHz és 1 mag L1 8kB, | 250MB HDD | System 7.1.2 Pro | 4MB max: 36MB @80ns 1 hely | nincs kijelző | 1MB 1 DB–15 | * 1 ADB[1] * 2 soros * 1 D–25 (SCSI) * 1 DB-15 (külső monitor) * 1 3,5 jack audió be * 1 3,5 jack audió ki * beépített hangszóró | * 1 LC PDS * 1 Comm * IDE (külső) |
| Quadra 630 1994. júl. 18. 1995. ápr. 17. | 109 mm 320 mm 419 mm 8,6 kg bézs | Motorola 68040 @33 MHz és 1 mag L1 8kB, integrált FPU | 250MB HDD | System 7.1.2 Pro | 4MB max: 36MB @80ns 1 hely | nincs kijelző | 1MB 1 DB–15 | * AAUI-15[11] (Ethernet) * 1 ADB[1] * 2 soros * 1 D–25 (SCSI) * 1 DB-15 (külső monitor) * 1 3,5 jack audió be * 1 3,5 jack audió ki * beépített hangszóró | * 1 LC PDS * 1 Comm * IDE (külső) |
Macintosh LC számítógépek az időben
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Macintosh LC számítógépek idővonalon
 |
|---|
| A színek kezdete a bemutató időpontja, a forgalmazás több esetben is hónapokkal később kezdődött. Megeshet, hogy egy csík végét kitakarja egy másik csík eleje. Előfordul, hogy a gyártás befejezését követően még egy ideig forgalomban marad a gép adott verziója.[12] |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 Az Apple Desktop Bus (ADB) egy szabadalmaztatott bit-soros perifériabusz, amellyel kis sebességű eszközök – billentyűzet, egér – csatlakoztatható a számítógéphez. 1986-ban mutatták be az Apple IIGS-sel. Az Apple Desktop Bus gyorsan megjelent a későbbi Macintosh-modelleken, a NeXT számítógépek későbbi modelljein, és más gyártók is használtak. A PC-kompatibilis készülékben használt PS/2 csatlakozóhoz hasonlóan az Apple Desktop Bus-t is gyorsan felváltotta az USB
- 1 2 3 4 A D-szubminiatűr vagy D-sub az elektromos csatlakozók gyakori típusa. Nevüket jellegzetes D alakú fémpajzsukról kapták. Bevezetésükkor a D-sub a számítógépes rendszerekben használt legkisebb csatlakozók közé tartozott.
- ↑ "Macintosh LC 630: Technical Specifications" (angol nyelven). apple.com. Hozzáférés: 2023. június 20.
- ↑ "Macintosh Quadra 630: Technical Specifications" (angol nyelven). apple.com. Hozzáférés: 2023. június 20.
- ↑ Az Apple világban azt a szoftvert nevezték „natív szoftvernek”, amelyet a számítógép közvetlenül képes volt futtatni, a futtatásához nem kellett segédprogram vagy emulátor. A PowerPC számítógépeken a régebbi processzorok futtatásához szükség volt a Rosetta nevű szoftverre.
- ↑ Heid, Jim (1994. szeptember). "Multimedia Mac - A versatile new 68040 machine for small business, education, and the home". Macworld (angol nyelven). 11 (9): 98–103.
- ↑ "MacTracker". Hozzáférés: 2023. május 7.
- ↑ A modell első forgalomba kerülésekor ekkora memóriával rendelkezett. Adott modell megújításakor – a modell neve nem változik –, de előfordul, hogy az Apple módosítja az alap memória nagyságát.
- ↑ Az Apple által hivatalosan közzétett érték. Számos modell esetén jóval több memóriát is kezelt az számítógép.
- ↑ Memória bővítő, befogadó hely, slot.
- ↑ Apple Attachment Unit Interface (AAUI) az Apple által az Ethernet képes eszközökhöz való csatlakoztatására használt szabványos Attachment Unit Interface (AUI) változata. Az AUI népszerű volt a 10BASE-T dominanciája előtti korszakban, amely az 1990-es évek elején kezdődött. Az AAUI csatlakozót sokkal kisebbre és felhasználóbarátabbá tervezte át a cég.
Apple AAUI adó-vevő és kábel - ↑ Az adatok forrásai:
- Macintosh LC: Technical Specifications
- Macintosh LC II: Technical Specifications
- Macintosh LC III: Technical Specifications
- Macintosh LC 520: Technical Specifications
- Macintosh LC III+: Technical Specifications
- Macintosh LC 475: Technical Specifications
- Macintosh TV: Technical Specifications
- Macintosh LC 550: Technical Specifications
- Macintosh LC 575: Technical Specifications
- Macintosh LC 630: Technical Specifications
- Macintosh LC 580: Technical Specifications
- Macintosh LC 580: Technical Specifications
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Az Apple története az Almalapban: Azok a dicsőséges napok..., Apple II és III és Lisa csak egy volt
- ↑ Isacson: Isaacson, Walter. Steve Jobs (angol nyelven). London: Little, Brown. ISBN 9780748131327. Hozzáférés: 2023. április 27.
{{cite book}}: More than one of|author=és|last=specified (súgó) - ↑ Confidential: Linzmayer, Owen W. (2008). Apple confidential 2.0 : the definitive history of the world's most colorful company (angol nyelven). San Francisco, Calif.: No Starch Press. ISBN 1593270100.
- ↑ Fire Valley: Freiberger, Paul. Fire in the valley : the making of the personal computer (angol nyelven) (2nd ed.). New York: McGraw-Hill. ISBN 0071358927.
{{cite book}}: Unknown parameter|acessdate=ignored (|access-date=suggested) (súgó) - ↑ The Personal: The Personal computer (angol nyelven). Alexandria, Va.: Time-Life Books. ISBN 0809460661. Hozzáférés: 2023. május 8.
- ↑ Accidental Empires: Cringely, Robert X. Accidental empires : how the boys of Silicon Valley make their millions, battle foreign competition, and still can't get a date (angol nyelven) (Newly rev. and expanded ed.). New York: HarperBusiness. ISBN 0887308554. Hozzáférés: 2023. május 8.
- ↑ West of Eden: Rose, Frank. West of Eden : the end of innocence at Apple Computer (angol nyelven). New York: Stuyvesant Street Press. ISBN 9780615278841. Hozzáférés: 2023. május 8.
- ↑ Exploring IIGS: Little, Gary B. (1987). Exploring the Apple IIGS (angol nyelven). Reading, Mass.: Addison-Wesley. ISBN 0201155397.
- ↑ IIGS book: DuPrau, Jeanne. The Apple IIGS book (angol nyelven). Toronto: Bantam Books. ISBN 0553343599. Hozzáférés: 2023. május 8.
- ↑ Sculley: Sculley, John. Odyssey : Pepsi to Apple ... a journey of adventure, ideas, and the future (angol nyelven). New York. ISBN 0060157801. Hozzáférés: 2023. május 9.
- ↑ Insanely great: Levy, Steven. Insanely great : the life and times of Macintosh, the computer that changed everything (angol nyelven). New York: Penguin Books. ISBN 9780140291773. Hozzáférés: 2023. május 9.
- ↑ Untold story: Stine, G. Harry. The untold story of the computer revolution : bits, bytes, bauds, and brains (angol nyelven). New York: Arbor House. ISBN 0877955743. Hozzáférés: 2023. május 9.
- ↑ Making Microsoft: Ichbiah, Daniel. The making of Microsoft : how Bill Gates and his team created the world's most successful software company (angol nyelven). Rocklin, CA: Prima Pub. ISBN 1559580712. Hozzáférés: 2023. május 9.
- ↑ SJ&NeXT: Randall E. Stross. Steve Jobs & the NeXT Big Thing (angol nyelven). New York. Hozzáférés: 2023. május 9.
- ↑ Gates reinvented: Manes, Stephen. Gates : how Microsoft's mogul reinvented an industry and made himself the richest man in America (angol nyelven) (1st Touchstone ed.). New York: Simon and Schuster. ISBN 0671880748. Hozzáférés: 2023. május 9.
- ↑ Dream Machine: Jon Palfreman (1993). The Dream Machine: Exploring the Computer Age (angol nyelven). BBC Books. ISBN 0563369922. Hozzáférés: 2023. május 17.
{{cite book}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - ↑ PowerPC revolution: Duntemann, Jeff. Inside the PowerPC revolution (angol nyelven). Scottsdale, Ariz: Coriolis Group Books. ISBN 1883577047. Hozzáférés: 2023. május 17.
{{cite book}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó)
