Ugrás a tartalomhoz

Game & Watch

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Game & Watch
A "Ball", a legelső készülék
A "Ball", a legelső készülék
Általános adatok
GyártóNintendo
TípusKézi videójáték-konzol
Generáció2. generációs
Megjelenés ideje1980. április 28.
Eladott darab43,4 millió
Legtöbbet eladott játékDonkey Kong (8 millió)
Technikai jellemzők
ProcesszorSharp SM5xx
Háttértár1792 bájt ROM
Vezérlő egységakciógombok, D-Pad
Előd
Utód
Game Boy
A Wikimédia Commons tartalmaz Game & Watch témájú médiaállományokat.

A Game & Watch (ゲーム&ウオッチ, Hepburn: Gēmu & Uotchi) egy, a Nintendo által fejlesztett kézi játékkonzol-sorozat. A Jokoi Gunpej által tervezett első eszköz 1980-ban került piacra, és egészen 1991-ig forgalmazták. A név utalás a készülék kettős funkciójára: a folyadékkristályos kijelzőn egy játék és egy digitális óra is meg tudott jelenni. 43,4 millió eladott példánnyal a Nintendo első nagy sikere volt a játékpiacon.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eszköz ötlete Jokoi Gunpej fejéből pattant ki, aki a Nintendo egyes számú kutatási és fejlesztési részlegének (R&D1) volt a vezetője. Az ihletet állítása szerint egy vonatúton kapta, amikor megfigyelte, hogy egy unatkozó üzletember a gombokat nyomogatta a menedzserkalkulátorán[1]. A célja az volt, hogy az unalmas órákban le tudja foglalni valamivel a közönséget, egy olyan eszközzel, ami zsebben is elfér. Ekkoriban a Nintendo pénzügyi nehézségekkel küzdött, így az egyes számú kutatási és fejlesztési részleg csak belőle és asszisztenséből,. Okada Szatoruból állt. Megnéztek más hordozható játékgépeket, mint a Mattel Auto Race, a Microvision és a Simon, de mindnél azt találták, hogy túl nagyok, a kijelzőjük pedig vákuum-fluoreszcens alapú, vagy olyan LED, amely csak absztrakt grafikák megjelenítésére képes[2]. Ezért végül a számológépekben is alkalmazott folyadékkristályos kijelző mellett döntöttek, amely képes volt egy letisztultabb, élesebb képű játék megvalósítására - habár a technikai korlátok miatt csak egyetlenegyre[3].

Jokoi tervezési filozófiája volt a költséghatékony, kiforrott technológiákkal való alkotás, amely a Nintendo későbbi termékeire is igaz volt. Akkoriban a Sharp és a Casio között hatalmas volt a harc a számológép-piacon, ezért rengeteg elérhető LCD-kijelző és félvezető volt, amelyeket könnyűszerrel felhasználhattak játékcélokra[3].

Jokoi bemutatta a tervét a Nintendo vezérigazgatójának, Jamaucsi Hirosinak, méghozzá úgy, hogy beugrott a sofőrje helyére, aki beteget jelentett, és miközben egy tárgyalás helyszínére tartottak, felvázolta azt. Történetesen Jamaucsi éppen a Sharp vezérigazgatójához tartott, ezért az üzleti kapcsolatot hamar nyélbe is ütötték[1].

Jamaucsi ekkor váratlanul a Nintendo kettes számú fejlesztési részlegének (R&D2) adta a termék megalkotásának feladatát. Ők ekkor már az elektronikus játékpiaccal foglalkoztak, mint a Color TV-Game, míg az egyes csapat még mindig a fizikai játékokkal. Szerencséjükre a kettes csapat azt mondta, hogy számukra ez túl bonyolult feladat lenne, ezért Jokoi és Okada maguk folytatták azt. Jokoi elkészítette az első játék, a Ball terveit, és ezt Okadának megvilágított papírkivágásokkal demonstrálta. Okada ez alapján építette meg az első prototípust: vett egy TK-80 típusú számítógépet, megtanulta, hogyan kell programozni Intel 8080 processzor alatt, és hogy hogyan kell megtervezni a szükséges elektronikát[4].

Amikor megmutatták a prototípust a Sharp vezetőinek, nem voltak túl lelkesek, mert szerintük nem lett volna lehetséges mindezt egy számológép méretére lekicsinyíteni. Jokoi és Okada erre otthagyták nekik a gépet, hogy játsszanak vele. Ez meggyőzte őket, a cég pedig hamar nekilátott, hogy előállítsanak egy kompatibilis kijelzőt. A gyártásba került eszközt is a Sharp SM5xx 4 bites processzorcsalád hajtotta, amihez 1792 bájt ROM és 65 bájt RAM társult[5].

Minden eszközön egy-egy játék futott, valamint egy digitális óra, innen kapta a Game & Watch nevet[6]. Az első játék, a Ball szerényen fogyott, de ahhoz elég jól, hogy Jamaucsi úr rendeljen még hármat. Ezek lettek a Flagman, a Vermin, és a Fire, amelyek már elég népszerűek lettek ahhoz, hogy további néhány tucat készüljön az évek során[7].

Észak-Amerikában eleinte a Mego Corporation forgalmazta, Time-Out néven. Nyugat-Németországban és Ausztriában Tricotronic néven volt ismert, Magyarországon pedig köznapi nevén "kvarcjátéknak" nevezték[8].

1981-től az eszközöket ellátták ébresztőóra funkcióval is[7], 1982 közepétől pedig a Multi Screen sorozattal a kétkijelzős változatok is megjelentek. Már erre a készülékre jelent meg a Nintendo népszerű játéktermi játéka, a Donkey Kong adaptációja. Mivel ezt a játékot a hagyományos vezérléssel lehetetlen lett volna irányítani, ezért feltalálták a D-Pad vezérlést: a kereszt alakú, négy irányú mozgást lehetővé tevő gombsort[9]. Ezt az irányítást a későbbiekben számos konzol kontrollere is átvette, mint praktikus és könnyen kezelhető vezérlést, de a Multi Screen kialakítását is felhasználta a Nintendo a későbbi kézikonzolainál[7].

A Game & Watch hatalmas siker lett. Jokoi eleinte százezer darab eladását remélte, ehhez képest több mint 43 milliót adtak el belőle[10]. Segített stabilizálni a Nintendo gazdasági helyzetét is, amely a bevételekből visszafizette az adósságait, és nekiláthatott megvetni a lábát a videojáték-piacon[11].

Típusok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az évek során hatvan különböző játék jelent meg, tizenegy különféle kialakítású gépen.

  • Silver (1980) - az első változat
  • Gold (1981) - ébresztőóra funkció, statikus színes háttér, beépített rögzítőkonzol
  • Wide Screen (1981-1982) - harminc százalékkal nagyobb kijelző, emiatt szélesebb készülékház
  • Vertical Multi Screen (1982-1989) - két LCD-panel egy függőlegesen összehajtható, kagylóhéj-kialakítással
  • Horizontal Multi Screen (1983) - két LCD-kijelző egy jobbról balra kinyitható készülékházban
  • New Wide Screen (1982-1991) - a Wide Screen sorozat továbbfejlesztett, színes előlapokat használó változata
  • Tabletop (1983) - egy különleges, a Coleco hordozható gépeire emlékeztető változat. Kijelzőjének fényét egy beépített tükör verte vissza a kijelző belsejébe, egyfajta megvilágítást biztosítva. A polarizáló szúrőt fordítva építették be, így kikapcsolt állapotban a kijelző teljesen fekete volt, a lépernyőn megjelenő alakok pedig emiatt áttetszőek voltak, és a színes rétegeknek köszönhetően színes figurák látszottak.
  • Panorama (1983-1984) - a Tabletop kompakt kivitelű változata
  • Super Color (1983-1984) - a függőlegesen beépített kijelzőben különféle színes rétegek alkalmazásával színeket tudott megjeleníteni
  • Micro Vs. System (1984) - széles kijelzőjével a megfelelő kontroller csatlakoztatásával akár ketten is játszhattak
  • Crystal Screen (1986) - egyedi, nagy betekintési szögű panel volt beépítve, fényvisszaverő háttér nélkül

Habár a gyártást hivatalosan 1991-ben befejezték a Mario the Juggler nevű játékkal, még 2021-ben is jelent meg új eszköz, a Game & Watch: The Legend of Zelda.

A legtöbb gépen volt egy GAME A és egy GAME B gomb. Általában a B-játék volt a gyorsabb és a nehezebb verziója az A-játéknak, de ez nem volt mindig igaz - előfordulhatott, hogy a gomb egy másik játékmódot takart. A játékok sebessége és nehézsége egyébként is fokozatosan nőtt, a B-mód általában az A-módnak az a nehézségi fokozata volt, amely ott 200 pontnál kezdődött.

Forráshivatkozások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 Alt, Matt (2020. november 12.). "How Gunpei Yokoi Reinvented Nintendo". VICE (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2026. március 31.
  2. ↑ 軍平, 横井 (2018. május 5.). "ゲームボーイを開発した伝説の技術者・横井軍平「私はなぜ任天堂を辞めたか」 | 文春アーカイブス". 文春オンライン (japán nyelven). Hozzáférés: 2026. március 31.
  3. 1 2 "The Troubled Past and Challenging Future of Nintendo 3DS from 1UP.com". 1Up.com. 2012. július 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. március 31.
  4. ↑ Inc, Aetas. "元任天堂・岡田 智氏の独立独歩 前編 "技術的に不可能"を覆したゲーム＆ウオッチ 「ビデオゲームの語り部たち」：第27部". 4Gamer.net (japán nyelven). Hozzáférés: 2026. március 31. {{cite web}}: |last= has generic name (súgó)
  5. ↑ https://en.wikichip.org/wiki/sharp_corporation/sm
  6. ↑ cary (2013. május 16.). "Digital game + digital clock = Game & Watch!". Recollections of Play (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. március 31.
  7. 1 2 3 Life, Nintendo (2010. február 24.). "How Nintendo's Game & Watch Took "Withered Technology" And Turned It Into A Million-Seller". Nintendo Life (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2026. március 31.
  8. ↑ Gábor, Stöckert (2020. április 27.). "Negyvenéves a kvarcjáték, de emlékezzünk az atyjára is". index.hu. Hozzáférés: 2026. március 31.
  9. ↑ "The Boar". theboar.org (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2026. március 31.
  10. ↑ "Iwata Asks". iwataasks.nintendo.com. 2011. május 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. március 31.
  11. ↑ https://web.archive.org/web/20111231005824/http://us.wii.com/iwata_asks/mario25th/vol2_page1.jsp
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Game_%26_Watch&oldid=29255234”