Spiekeroog

Spiekeroog
Spiekeroog címere Spiekeroog zászlaja
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Alsó-Szászország
Járás	Wittmund járás
Polgármester	Matthias Piszczan (CDU)
Irányítószám	26474
Körzethívószám	04976
Rendszám	WTM
Népesség
Teljes népesség	648 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség	35,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	3,0 m
Terület	18,25 km²
Időzóna	CET, UTC+1
é. sz. 53° 46′ 19″, k. h. 7° 41′ 49″53.771944444444, 7.6969444444444
Spiekeroog Pozíció Alsó-Szászország térképén
Elhelyezkedése Alsó-Szászország térképén
Spiekeroog weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Spiekeroog témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Spiekeroog egy német község és sziget az Északi-tenger déli partjainak közelében. A 18,25 km²-es szárazulat a Watt-tenger árapálysíkságán fekszik Langeoog és Wangerooge között. Területe teljes egészében védett, a lakosság megélhetését az idegenforgalom biztosítja.

Földrajza

Spiekeroog a Watt-tenger árapálysíkságán fekvő Keleti Fríz-szigetek egyike, Langeoog és Wangerooge között található. Alsó-Szászország tengerpartja mindössze 5,7 kilométernyire fekszik. A sziget az 5000 éve kialakult turzásív egyik maradványa. Az hosszú turzást időszámításunk kezdetére a vihardagályok darabokra szaggatták, létrehozván ezzel a Keleti Fríz-szigeteket. A sziget az erős nyugati szelek és a tengeráramlások miatt folyamatosan délkeleti irányba vándorol. Az egykoron a sziget közepén fekvő terület emiatt ma már a nyugati parton található. A tenger folyamatos földrablását először a 20. században kísérelték meg megakadályozni, a nyugati partot kőszórásokkal kezdték védeni a hullámverés pusztító hatása ellen.

300 éve a sziget még jelentősen kisebb volt. A közeli, azóta már eltűnt Lütjeoog és Oldeoog szigetek megszűnésével és a Harlebucht feltöltésével módosultak úgy a tengeráramlások, hogy Spiekeroog növekedni kezdett. Spiekeroog falu a sziget déli felén fekszik. Tőle északra a nyílt tenger felé egyre fiatalodó dűnék sorakoznak, amelyek végül a sziget egész északi és nyugati karéját elfoglaló strandba olvadnak bele.

Élővilága, természeti értékei

Spiekeroogon – a Keleti Fríz-szigetek között szokatlan módon – jelentős területet borítanak ligetek, kisebb erdők. A sivár homok vizenyős mélyedéseiben égerfák, a dűnék oldalán pedig Fekete fenyők, rezgő nyárak és madárberkenyék miatt nevezik Spiekeroogot Frízföld zöld szigetének. Az erdők talajában megtalálható a ritka barna gyűrűstinóru is. A sziget központjában elterülő erdős, „zöld dűnéket” északról a helyiek által „barna dűnéknek” nevezett fiatalabb, még be nem erdősödött képződmények övezik. A barna dűnék uralkodó növénye a fekete varjúbogyó. Kelet-Spiekeroog a sziget legfiatalabb része, 1960-ban még csak zátonyként létezett. Partjain folyamatos a homok lerakódása és az újabb parti dűnék keletkezése. Olyan ritka és veszélyeztetett növények találnak menedékre az új dűnéken, mint a tengerparti iringó és a homoktövis. Az erdők és a dűnék gazdag madárvilágnak adnak otthont. A szigeten költ a vörös vércse, az erdei pinty, az erdei fülesbagoly, a kékes és a barna rétihéja. A sziget partjain nagy számban pihennek borjúfókák.

Története

Nevének eredete nem tisztázott. Először Spiekeroch néven említették 1398-ban. Ebben az időben a sziget a tengeri kalózok egyik bázisa volt. 1625-ben 13 család élt a szigeten, akik favágással, halászattal és kagylók héjából történő mészégetéssel foglalkoztak. A 17. század folyamán megnövekedett a bálnavadászat és a part menti hajózás szerepe a sziget életében. 1792-ben indult el a heti rendszeres hajójárat a sziget és a szárazföld között. A napóleoni háborúk alatt a britek tengeri blokádja a sziget lakóinak elszegényedéséhez vezetett. A háború alatt francia csapatok állomásoztak Spiekeroogon, még egy kisebb csata is lezajlott a helgolandi bázisukról támadó britek és a megszálló franciák között. A 19. század elején kezdett fellendülni az idegenforgalom az Északi-tenger partvidékén. Spiekeroogra 1820-ban érkeztek az első vendégek. 1842-től kezdve a komp már naponta közlekedett. 1885-ben a nyaralók számára lóvasutat építettek a déli part és az nyugati strand között.

Idegenforgalom

Spiekeroog korábban az NSZK elnökeinek kedvelt pihenőhelye volt. Nyaralt itt Gustav Heinemann és Richard von Weizsäcker, míg Johannes Rau az esküvőjét is itt tartotta. A sziget 19. században már felkapott úticél volt. A szigeten évente 55 000 turista fordul meg, a 800 fős lakosság szinte teljes egészében az idegenforgalomból él. Spiekeroogon apró panziók és kiadó szobák várják a vendégeket, nagy szállodák nincsenek.

Érdekességek

• A sziget 1696-ban épített temploma a legidősebb a Keleti Fríz-szigeteken.

A templomban látható apostolképek valószínűleg a spanyol armada 1588-ban a sziget mellett szerencsétlenül járt zászlóshajójáról származnak.

• A hazátlanok temetőjében (Friedhof der Heimatlosen) a Johanne nevű hajó katasztrófájának 84 áldozata nyugszik.
• Tavasztól őszig a szigeten lóvasút közlekedik.
• Spiekeroog autómentes övezet, gépjárművek bevitele és üzemeltetése tilos.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Spiekeroog című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• Spiekeroog honlapja
• Nordwestmagazin