Ugrás a tartalomhoz

Influenza

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Influenza
Amerikai kórház a spanyolnátha idején
Amerikai kórház a spanyolnátha idején
Szinonimákgrippe
Latinulinfluentia, grippa, febris catarrhalis epidemica
Angolulinfluenza, flu
BNO-10
BNO-9487
Leírás
Érintett szerveklégutak, tüdő, szív
Etiológiavírusfertőzés, cseppfertőzés útján
Kockázati tényezőkjárvány
Főbb tünetekláz, izomfájdalom, elesettség, száraz köhögés
Szövődményektüdőgyulladás, szívizomgyulladás
Kezeléstüneti kezelés, antivirális gyógyszerek
Megelőzésvédőoltás, antivirális gyógyszerek
OMIM614680
DiseasesDB6791
MedlinePlus000080
A Wikimédia Commons tartalmaz Influenza témájú médiaállományokat.

Az influenza (grippe) egy vírus által okozott fertőző betegség.[1] A kórokozó influenzavírusok emlősöket és madarakat képesek megfertőzni. A betegség az emberek között cseppfertőzés útján[1] (kis távolságra[2]), közvetlen testi érintkezéssel vagy a beteg által megérintett tárgyakkal terjed,[2][3][4] ezért a fertőzés megelőzésében a mindennapi higiénia szerepe megkerülhetetlen. Fő tünetei a hirtelen kezdődő láz, orrfolyás, torokfájás, izomfájdalom, fejfájás, fáradtság, elesettség, később pedig száraz köhögés.[1] Különösen időseknél léphetnek fel súlyos szövődmények: tüdőgyulladás, a homloküreg gyulladása, asztma, szívműködési zavarok.[3]

A tünetek különböző súlyosságúak lehetnek.[3] A kétnapos lappangási idő után számított egy héten belül a legtöbb tünet megszűnik, de a köhögés két hétig is kitart. Gyerekekben előfordulhat hasmenés és hányás, de felnőtteknél ezek ritkák. Ezek felülfertőzéstől alakulnak ki.[5]

Az influenzavírusok négy típusa közül az A, a B és a C fertőz embereket.[6][7] Ez a D típus esetén még nem ismert, de feltehetően képes lenne rá.[7][8] A beteg a lappangási időszak kezdetétől egészen a tünetek elmúlásáig fertőz.[3] A teszteléshez köpetből, torokból, illetve orrból vesznek mintát.[6] Számos gyorsteszt érhető el, ám a fertőzés nem biztos, hogy kimutatható. A vírus RNS-ét kimutató polimeráz láncreakció (PCR) megbízhatóbb.[6]

A vírus terjedését lassítja a gyakori kézmosás, és a maszk viselése.[9] A WHO a kockázati csoportok számára évenkénti oltást ajánl.[1] A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) ajánlása féléves kortól szól.[10] Az oltás három vagy négy típus ellen véd, és csak ritkán okoz komolyabb problémát. A vírus gyors mutálódása miatt évenként új oltóanyagot kell készíteni.[1] Az antivirális szereket kipróbálták,[1] de nem segítették a gyógyulást se csak máskülönben egészséges,[11] se egyébként is beteg fertőzötteknél.[11][12]

Minden évben megindul az influenza. Évente világszerte 3-5 millió esetben okoz súlyos betegséget, és 290 000-650 000 beteg bele is hal.[1][13] Az oltatlan gyerekek 20%-a, az oltatlan felnőttek 10%-a megfertőződik.[14] A mérsékelt és a hideg égövben jellemzően a téli időszakban jelentkezik; a trópusokon is előfordul, ott egész évben.[1] A legtöbb halott kisgyerek, idős, vagy krónikus beteg.[1] Ritkán okoz pandémiát;[6] a 20. században három influenzapandémia ismeretes: a spanyolinfluenza 1918-ban (17-100 millió halál); az ázsiai influenza 1957-ben (kétmillió halál); és a hongkongi influenza 1968-ban (egymillió halál).[15][16][17] A WHO 2009-ben az új influenza A/H1N1 terjedését pandémiává nyilvánította.[18] Nemcsak az emberre veszélyes, hanem más fajokra is, mint disznókra, lovakra és madarakra.[19]

Kapcsolódó BNO-kódok (BNO-10)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • J1000 Influenza tüdőgyulladással, influenzavírus identifikált
  • J1001 Influenza tüdőgyulladással, H1N1 influenzavírus identifikált
  • J1010 Influenza egyéb légúti tünetekkel, influenzavírus identifikált
  • J1011 Influenza egyéb légúti tünetekkel, H1N1 influenzavírus identifikált
  • J1080 Influenza egyéb tünetekkel, influenzavírus identifikált
  • J1081 Influenza egyéb tünetekkel, H1N1 influenzavírus identifikált
  • J1100 Influenza tüdőgyulladással, vírus nem identifikált
  • J1110 Influenza egyéb légúti tünetekkel, vírus nem identifikált
  • J1180 Influenza egyéb tünetekkel, vírus nem identifikált
  • Z2510 Influenza elleni immunizációra szoruló személy

Kórokozói

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az influenzavírus szerkezete
Az antigen shift elve: két vírus létrehoz egy újat

Az influenzát az ortomixovírusok (Orthomyxoviridae) családjába tartozó influenzavírus A, influenzavírus B és influenzavírus C okozzák.[20] Az influenzavírusok genomja nyolc szegmens negatív egyszálú RNS-ből áll.

A vírust lipidtartalmú burok (envelope) veszi körül. Ebből a burokból nyúlnak ki a neuraminidáz és a hemagglutinin glikoproteinek.

A gazdaszervezet immunrendszere a neuraminidáz (NA) és a hemagglutinin (HA) alapján tudja felismerni a kórokozót. E glikoproteineknek azonban több altípusuk is létezik: influenzavírus A hemagglutininjéből eddig 16 altípust (H1-H16), neuraminidázából pedig kilencet (N1-N9) írtak le.

A felszíni glikoproteinek antigenitása gyakran megváltozik (tehát az immunrendszer „többé nem ismeri fel”), s ez az alapja az influenzajárványoknak. E változásnak két módját ismerjük:

  • Antigen drift: pontmutációk következtében a glikoproteinek egy-egy aminosava változik meg
  • Antigen shift: akkor következhet be, ha egyazon sejtet többféle vírus is megfertőz. Ilyenkor genetikai rekombináció jön létre, tehát a két vírusgenom elegyéből új változatok alakulnak ki. A rekombináció alapja, hogy a vírusgenom több különálló RNS-szegmensből áll, melyek tehát könnyedén „összekeveredhetnek egymással”. Az antigen shift jelenségét csak az A típusú influenzavírusok esetében figyelték meg.

Az influenzavírus-törzsek jelölésére speciális kódot használnak, amely a vírus típusát (A, B, C) és HA/NA antigenitását (pl. H3N2) valamint a gazdaszervezetet (pl. disznó), a földrajzi eredetet és egy törzsszámot tartalmaz. Pl. A/Brisbane/10/2007 (H3N2), B/Florida/4/2006. Az influenza D típusát 2016-ban fedezték fel,[21][22][23][24][25][26][27] de kiderült, hogy már 2011-ben izolálták.[8]

Csak távolról rokonok a humán parainfluenza vírusokkal, melyek a paramyxovírus családba tartozó RNS-vírusok. Ezek szintén légúti betegséget okoznak, a kruppot, amelynek tünetei felnőtteknél az influenzához hasonlíthatnak.[28][29]

Influenzavírus A

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az A típusú influenzavírus az emberen kívül más emlősök és madarak között is elterjedt kórokozó. Természetes gazdái vad vízimadarak, ahol a vírusnak számos változata megtalálható. Ez okozza a legnagyobb (akár világméretű) járványokat és a legsúlyosabb betegségeket:antigen shift révén ugyanis gyakran alakulnak ki újabb változatok, melyek ellen a gazdaszervezetek még nem védettek. Az emberre a baromfiról ugrik rá.[30]

Jelenleg a legelterjedtebb emberi kórokozók a H1N1 és a H3N2 altípusú A-vírusok. Eddig a következőket találták meg emberben:

  • H1N1, a spanyolnátha kórokozója 1918-ban, illetve a sertésinfluenza okozója, 2009-ben
  • H2N2, az ázsiai influenza kórokozója, 1957-ben
  • H3N2, ami a hongkongi influenzát okozta, 1968-ban
  • H5N1, a 2004-es madárinfluenza vírusa[31][32]
  • H7N7, szokatlan fertőzési potenciállal az állatok körében[33]
  • H1N2, madarakban, emberben és sertésben is előfordul
  • H9N2
  • H7N2
  • H7N3
  • H10N7
  • H7N9, amelyről 2018-ban úgy találták, hogy az A típusú influenzák közül ennek a legnagyobb a pandémiás potenciálja[34]
  • H6N1, csak egy embernél találták meg, aki utána meggyógyult[35]

Influenzavírus B

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A B típusú influenza ritkább, mint az A típus, és főként embereket fertőz.[36] Csak a vadászgörényről[37] és a fókákról[38] ismert még, hogy fogékonyak erre a vírusra. Mutációs rátája 2-3-sor lassabb, mint az A típusé,[39] így csak egy szerotípusa van.[36] A fertőzésen már korán átesnek az emberek, amely egy időre immunissá teszi őket.[40] Mindez elég arra, hogy ne okozhasson pandémiát.[41]

Influenzavírus C és D

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A C típusú influenza leginkább gyermekközösségekben terjed, enyhe megbetegedést okozva.[42][43] Érinthet kutyákat és sertéseket is. Következménye néha komolyabb megbetegedés és helyi járványok.[44][45] Ritkább, mint az előző kettő.

A D típusú influenza sertések és szarvasmarhák között terjed. Eddig nem mutatták ki emberben, de megvan benne a potenciál az ember fertőzésére.[8]

Szerkezet, tulajdonságok és altípus nevezéktan

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az influenza virion felépítése. A hemagglutinin (HA) és a neuraminidáz (NA) proteinek a részecske felületén helyezkednek el. A vírus RNS-e, ami a genomot alkotja, a részecske belsejében pirossal, ribonukleoproteinok (RNP)-ekhez kapcsolódik

Az A, B, C és D vírusok szerkezete nagyon hasonló.[8][46][47] A vírusrészecske (virion) 80-120 nanométer átmérőjű, és a kisebbek ellipszoid alakúak. Hossza változó, vannak hosszú, fonalszerű virionok is, hosszuk akár a mikrométer tízszerese is lehet. Változatos formájuk dacára szerkezetük hasonló. Burkuk hemagglutinint és neuraminidázt tartalmaz, melyek egy központi magot vesznek körül. A mag az RNS-ből, illetve az azt védő és csomagoló fehérjékből áll. A legtöbb virionban az RNS egyszálú, de vannak kétszálú RNS-t tartalmazók is. Az RNS az eukarióták kromoszómáihoz hasonlóan szegmensekből áll, amelyek száma hét-nyolc. Ha az RNS egyszálú, akkor negatív értelmű. Egy szegmens egy-két fehérjét kódol.[48] Az influenza-A 11 fehérjéje: hemagglutinin (HA), neuraminidáz (NA), nukleoprotein (NP), M1 (mátrix 1 protein), M2, NS1 (nem szerkezeti protein 1), NS2 (más néven NEP, nukleáris export protein), PA, PB1 (polimerázbázis 1), PB1-F2 és PB2.[49]

A hemagglutinin (HA) és a neuraminidáz (NA) két nagy glikoprotein, melyek a vírus külső burkának részei. A hemagglutinin egy lektin, ami segít a vírusnak a célsejthez kapcsolódni és az örökítőanyagát bejuttatni, míg a neuraminidáz az új virionoknak segít a sejtből kijutni, kiszabadítva az őket borító cukormázból.[50] Ezért a gyógyszerek ezeket célozzák. Továbbá antigénként működnek, amelyek ellen antitestek termelődnek. Az influenza A osztályozását a hemagglutinin (HA) és a neuraminidáz alapján végzik. A szerotípusban H jelöli a hemagglutinint, és N a neuraminidázt.[51] A számok azt jelzik, hogy az adott fehérjét hányadikként írták le. 18 H és 11 N típust írtak le; ezek közül nem mindegyik kombináció fordul elő. Emberben a H 1, 2 és 3, illetve N 1 és 2 típusok gyakoriak.[52][53] Ezek kombinációjából áll össze a szerotípus, például H5N1.[51]

Lefolyása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az influenzavírus életciklusa a fertőzött sejtben

Magyarországon a járványveszélyes időszak október elejétől április végéig tart.

A vírusoknak élő sejtre van szükségük a szaporodáshoz.[54] Az influenza szaporodása több lépésből áll: A fertőző váladék (pl. köhögéskor aeroszolként) bejut a gazdaszervezet légútjaiba. Először a vírusnak a sejthez kell kapcsolódnia, és bejuttatnia örökítőanyagát a sejtbe egy olyan helyre, ahol új másolatok készülhetnek róla és az általa kódolt fehérjékről. Ezekből az elemekből aztán a sejt összeállítja a vírusokat, majd az új vírusok elhagyják a sejtet, ami haláláig folytathatja a vírusok termelését.[48]

Az influenza vírusa a hemagglutininnel kapcsolódik az epithélium sejtjeinek felszínének szialinsav cukraihoz. Emlősökben a légutakban (orr, torok, tüdő), madarakban a belekben telepszik meg.[55] Miután egy proteáz lebontja a hemagglutinint, a vírus endocitózissal a sejtbe jut.[56]

A vírus sejten belüli működése nem ismert részletesen. Annyit tudunk, hogy a virionok a mikrotubulusok központját közelítik meg, kapcsolatba lépnek a savas endoszómákkal, végül belépnek a cél endoszómába a genom kiadására.[57]

Az endoszómában levő savas közeg hatására a hemagglutinin a vakuólum hártyához tapad. Ezután az M2 ioncsatorna protonokat enged át, ami savassá teszi a vírus magját.[48] A mag felbomlik, a vírus RNS-e és az azt támasztó fehérjék kiszabadulnak a sejtplazmába.[58] Az amantadin blokkolja az M2 ioncsatornát, ezzel megelőzve a fertőzést.[59]

A mag fehérjéi és a vRNS által alkotott komplex a sejtmagba transzportálódik, ahol az RNS-függő RNS-polimeráz megkezdi a szál átírását pozitív értelmű vRNS-sé.[60] A pozitív értelmű vRNS maradhat a magban, vagy kijuthat a sejt plazmájába. A fehérjék egy részét a Golgi-készülék kiteszi a sejthártyára, így a hemagglutininből és a neuraminidázból is jut oda. A többi termék visszajut a sejtmagba, ahol részt vesz az újabb vírusrészecskék összeállításában. Egyes vírusfehérjék további feladatokat is elvégeznek, mint a sejt mRNS-ének lebontása és a kibocsátott nukleotidok felhasználása vRNS szintéziséhez, ezáltal akadályozva a gazdasejt mRNS-ének fordítását.[61]

A vírus alkatrészei: a negatív értelmű RNS, az RNS-függő RNS-polimeráz, és a többi vírusfehérje összeáll virionná. A magfehérjék becsomagolják az RNS-t, a hemagglutininből és a neuraminidáz elkezd burokká összeállni a sejthártyához tapadva, ide belép a becsomagolt vRNS, miután elhagyta a sejtmagot. Ezután zárul a burok, az új vírus magával viszi a sejthártya egy részét.[62] A kilépéshez a neuraminidáz elbontja a sejt szialinsav maradványait.[55] Miután az új vírusok kiszabadultak, a sejt elpusztul.

Hibajavító enzimek hiányában az RNS-függő RNS-polimeráz körülbelül 10 ezer nukleotidonként hibázik; ez nagyjából a vírus genomjának hossza. Így az új vírusok többsége tartalmaz legalább egy mutáció; emiatt a felszíni fehérjék is előbb-utóbb változni kezdenek. Ezt nevezik az antigének sodródásának.[63] Ha egyszerre több vírus van jelen, akkor a genetikai állományuk össze is keveredhet. Ezt a jelenséget az antigének eltolódásának nevezik, ami hirtelen változást eredményez. Ez lehetővé teszi az alkalmazkodást új gazdafajokhoz, illetve az immunitás kijátszását.[51] Ez különösen a pandémiák alatt válik fontossá. Több vírus fertőzése esetén előfordulhat homológ rekombináció is, amikor nem teljes szálak keverednek, hanem másolás közben az enzim az egyik homológ szálról átvált egy másikra. Ez tovább növeli a rekombinációt.[64][65]

Tünetei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az influenza tünetei,[66][67] melyek közül a láz és a köhögés a leggyakoribb[68]

A fertőzések 33%-a tünetmentesen zajlik le.[69][70]

A betegség tünetei a fertőződést követően 1-3 nappal hirtelen kezdődnek: láz (38-39 °C), hidegrázás, elesettség, étvágytalanság, izomfájdalom, fejfájás, szédülés.[71] Később torokfájás és száraz köhögés is megjelenik. Előfordul fejfájás, fülfájás, rekedtség; irritált, könnyező szemek, vérömleny, orrfolyás és orrdugulás. Sok beteg napokra ágynak esik a testszerte kialakuló fájdalom miatt, amely a háton és a végtagokban a legerősebb.[72] Gyerekeknél lehetnek emésztőszervi tünetek is, mint hasfájás, hasmenés, hányás.[73][74] B típusú influenza esetén ezek súlyosak is lehetnek.[75] A láz 1–5 nap alatt megszűnik, majd napok–hetek múlva a többi tünet is elmúlik.

Szövődményként előfordulhat felső és alsó légúti gyulladás, tüdőgyulladás (mely időseknél és immunhiányos állapotúaknál gyakran halálos) és szívizomgyulladás (ez szintén halálhoz vezethet). A 2009-es pandémiát okozó H1N1 influenzavírus-törzs különösen veszélyezteti a terhes nőket: több, egyébként egészséges kismamának okozott halálos tüdőgyulladást.

Influenzában csökken a légutak védekezőképessége más kórokozókkal szemben, így gyakran lépnek fel egyidejűleg bakteriális fertőzések is (pl. Streptococcus, Staphylococcus, Haemophilus influenzae).

Nehéz elkülöníteni az influenza és a megfázás tüneteit, különösen kezdeti szakaszban.[76] Az influenza tünetei utalnak a megfázás mellett tüdőgyulladásra, kifáradásra, testszerte észlelhető fájdalomra, fejfájásra. Habár általában felnőtteknél nem fordulnak elő gyomor-bélrendszeri tünetek,[68] egyes szerotípusok, mint a H5N1 madárinfluenza, felnőtteknél is kiváltották őket.[77]

A láz és a köhögés jó előrejelző. Ha a láz 38 °C fölé emelkedik, a bizonyosság megnő.[78] Döntésanalízist használó tanulmányok[79][80] szerint helyi járvány esetén az átfertőzöttség meghaladja a 70%-ot.[80] Ha nincs járvány, akkor az influenzaszezon alatt az idősek 15%-án végigmegy.[80]

Az Amerikai Egyesült Államokban a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) fenntartja tesztek napi frissítésű adatbázisát.[81] A CDC szerint a gyorstesztek érzékenysége 50-75%, specifikussága 90-95%, ha víruskultúrával hasonlítjuk össze.[82]

Az influenza alkalmanként súlyos betegséget is okozhat tüdőgyulladással, ahol az elsődlegesen vírusos tüdőgyulladást bakteriális tüdőgyulladás fertőzheti felül.[83][84] Ennek nyilvánvaló tünete a légzési nehézség. Ha egy gyerek vagy egy felnőtt először jobban lesz, majd felmegy a láza, az is figyelmeztető tünet, ami bakteriális tüdőgyulladásra utal.[85]

Az influenza időnként szokatlan tünetekkel jelentkezik, mint zavartság időseknél vagy szepszisszerű tünetekkel fiataloknál.[86]

Vészhelyzetet jeleznek ezek a tünetek:

  • Légzési nehézség
  • Mellkasi fájdalmak
  • Zavartság
  • Extrém hányás
  • Visszaesés erős köhögéssel és magas lázzal
  • Cianózis
  • Magas láz kiütéssel
  • Képtelenség ivásra
  • Kiszáradás, például csecsemőknél a szokásosnál kevésbé nedves pelenkák[87] és könnyek hiánya síráskor
  • Nem marad meg a folyadék a betegben

Terjedése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A beteg egy köhintéssel több mint félmillió vírust juttat a környezetébe.[88] Egyébként egészséges felnőtteknél a fertőzőképesség a fertőzés utáni fél-egy napon meredeken emelkedik, a második napon éri el a csúcsot. Ezután lassan csökkenni kezd, de öt napig az átlag környékén marad; a teljes fertőzőképes szakasz akár kilenc napig is tarthat.[69] Kísérleti fertőzésekben, ha vannak tünetek is, akkor a fertőzőképesség alakulása és a tünetek erőssége hasonló mintát követ, de a fertőzőképesség egy nappal megelőzi a tüneteket.[69] Gyerekek a tünetek megjelenése előtt egy nappal már fertőznek, és két hétig is fertőzőek maradnak.[89] Immunszuppresszió esetén a fertőzőképesség akár két hétnél tovább is fennáll.[90]

A terjedés többnyire a következő három módon történik: közvetlenül, levegőn át vagy mosatlan kézzel.[91][92] Közvetlen úton a beteg nyálkája a másik személy szemébe, szájába vagy orrába jut. Levegőn át, amikor a személy belélegzi azt a levegőt, amiben a vírusrészecskék vannak. Mosatlan kézzel, amikor a személy vagy a beteget, vagy az általa megfogott tárgyakat érinti, és utána nem mos kezet, mielőtt a szeméhez, szájához vagy orrához nyúlna. Ez a három mód jellemző a cseppfertőzéssel terjedő betegségekre. Relatív fontosságuk nem ismert.[2] A levegőbe kiköhögött cseppek mérete 0,5 – 5 μm; és egyetlen csepp annyi viriont tartalmaz, amennyi képes fertőzést okozni.[91] Egy köhintésben úgy 40 000 csepp van,[93] viszont ezek legtöbbje nagy, és nem jut messzire.[91] A terjedésre hat a levegő páratartalma és az ultraibolya sugárzás; télen mindkettő alacsony, ami kedvez az influenzának,[91] így az akár egy órán át is fertőzőképes marad a levegőben.[94]

Az influenza képes terjedni pénzzel,[95] jegyzetpapírral, ajtókilincsekkel, villanykapcsolókkal és más háztartási eszközökkel.[72] A vírus túlélési ideje függ a felszín anyagától: kemény, nem porózus felszíneken, mint fém és műanyagok egy-két nap, száraz papíron tíz-tizenöt perc, bőrön öt perc.[96] A nyálka segít a vírusok túlélésében, így elvileg akár 17 napig is fertőzőképesek maradhatnak.[91][95] A madárinfluenza fagyasztva meghatározatlan ideig eltartható.[97] A hőt kevésbé bírja, legalább 60 perces melegen tartás 56 °C-on inaktívvá teszi. Hasonlóan a túl savas környezetet sem bírja, 2 pH-n alul elpusztul.[97]

Fiziológiája

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A különböző megtelepedési helyek a szervezetben (pirossal) a szezonális H1N1 versus H5N1 madárinfluenza esetén. Ez befolyásolja a terjedési sebességet és a halálosságot. H1N1: felső légutak, gyors terjedés, ritkán halálos. H5N1: tüdőre megy, lassabb terjedés, több halálos áldozat

Elméletek szerint az egyik mechanizmus az adrenokortikotrop hormon gátlása, ami alacsony kortizolszintet idéz elő.[98] A genetikai anyag tanulmányozása segít előre jelezni, mennyire képes az adott altípus fertőzni az embert, illetve milyen erős betegséget okozhat.[45][99]

Például a sejtbe való belépést a hemagglutinin proteolízise teszi lehetővé, melyet a sejtben levő proteázok idéznek elő.[56] Ha erre csak azok a proteázok képesek, amelyek csak a torokban és a tüdőben találhatók meg, akkor a vírus csak ezeket a szöveteket fertőzheti meg. Ezzel szemben az erős altípusok, mint a H5N1 hemagglutininjét többféle proteáz képes bontani, így az több szervet is elér a testben.[99]

Szintén a hemagglutinin határozza meg, hogy a vírus mely fajokat képes fertőzni, és hogy emberben a légző szervrendszeren belül mely szövetek érzékenyek rá.[100] Az inkább a felső légutakat (orr, száj, torok) elérő altípusok könnyebben terjednek, viszont nem okoznak súlyos megbetegedést.[101] Ellenben a halálosabb altípusok, mint a H5N1 inkább az alsó légutakat támadják, azonban kevésbé képesek terjedni.[101] Így például a H5N1 influenza is nehezen terjed köhögéssel.[102][103]

Az általános tüneteket, mint láz, fejfájás, elesettség a gyulladáskeltő citokinek és kemokinek megnövekedett mennyisége okozza, amelyeket az influenza által megtámadott sejtek termelnek.[76][104] Szemben a náthával az influenza károsítja a szöveteket, így a tüneteket nem lehet csak a gyulladásnak tulajdonítani.[105] Ez az erős immunválasz akár citokinvihart is kiválthat, ami a beteg életébe kerülhet. Ezzel magyarázzák a spanyolnátha és a H5N1 madárinfluenza által okozott haláleseteket. Egy másik magyarázat szerint a citokinvihart a vírusok gyors szaporodása eredményezi, és nem az immunválasz.[106] Az influenza miatt gyakoribbá válik a programozott sejthalál.[107]

Felismerése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
29 éves beteg H1N1 influenzával

Számos gyorsteszt képes igazolni, hogy a fertőzést influenza okozza. A kimutatáshoz az orrból vesznek mintát,[108] így csak a tünetek megjelenése utáni negyedik napig lehetséges ezekkel diagnosztizálni, mivel utána csökken ott a vírusok száma.[86]

Kezelése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A beteg leggyakrabban magától meggyógyul; javasolt az ágynyugalom, valamint fontos a megfelelő folyadékpótlás. Javasolják a dohányzás és az alkoholos italok mellőzését. A betegnek tanácsos kerülnie a társaságot, különösen a kockázati csoportba tartozók: várandós nők, csecsemők, idős, immunszuppresszáltak és beteg emberek társaságát.[109][110] Lázcsillapítás akkor javasolt, ha a betegség rendkívüli szenvedést okoz a betegnek; különben nem ajánlott. Erős fájdalmak esetén is adható acetaminophen (paracetamol).[109][110]

Az influenza kezelhető neuraminidáz-bénítókkal (oszeltamivir, zanamivir, laninamivir és peramivir),[111] valamint a csak influenzavírus A ellen hatásos adamantán-származékokkal (amantadin, rimantadin),[112] melyeket a betegség elejétől már szedni kell. Oroszországban az umifenovirt használják, aminek 2020 első negyedévében 16%-os részesedése volt az antivirális piacon.[113]

A neuraminidáz-bénítók az egyébként egészséges betegeknél nem tűnt nagyobbnak, mint a vele járó kockázatok. A más egészségügyi problémájú betegeken nem segített.[11] Azoknál, akiket influenzával gyanúsítottak, a tünetes szakasz legfeljebb egy nappal rövidült le, viszont csökkentette a kórházi kezelésre szorulást és a tüdőgyulladás valószínűségét.[12] A neuraminidáz-bénítókkal szemben kialakuló rezisztencia további vírusellenes gyógyszerek kifejlesztésére késztette a szakembereket.[114]

Az amantadin és a rimantadin az m2-gátlók csoportjába tartozik. Mechanizmusuk a vírus m2 csatornájának blokkolása.[59] 2005-ben Amerikában a H3N2 influenza rezisztenciája 91%-kal nőtt.[115] Ennek oka, hogy Kínában és Oroszországban a megfázást is ezzel kezelték,[116] valamint a baromfitelepeken megelőzésként adták.[117][118] A CDC ellenezte az m2-gátlók adását a 2005/2006-os influenzaszezonban.

Szalicilátok (pl. aszpirin) nem adhatók influenzás gyermekeknek, mert a vírusfertőzés és a szalicilát együttesen súlyos (gyakran halálos) agy- és májkárosodást (Reye-szindrómát) okozhat.[119]

A kortikoszteroidok alkalmazását nem támasztják alá bizonyítékok.[120] Antibiotikumok csak a felülfertőzések ellen adhatók. A vírusellenes szerek hatékonyak az első napokban; a kockázati csoport tagjai számára ezért az orvosnak fel kell írnia őket. A leggyakrabban használt szerek ellen úgy látszik, hogy rezisztencia kezd kialakulni, ám ennek bizonyítására további kutatás szükséges.[121] Azok, akik különösen súlyos tüneteket tapasztalnak, kórházi kezelésre szorulnak.[87]

Kimenetele

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Lásd még: #Halálozás)

Influenza encephalitis MRI

Az influenza hatásai súlyosabbak és tovább tartanak, mint a megfázásé. A legtöbb ember teljesen meggyógyul egy-két hét alatt, de néhány betegben életveszélyes szövődmények alakulnak ki, például tüdőgyulladás. Halált is okozhat; kockázati csoportjába tartoznak a fiatalok, az idősek, az immungyengítettek, és a krónikusan betegek.[51] Az immunhiányosak, mint pl. a HIV-pozitívok vagy a szervátültetettek súlyos tüneteket élnek meg.[122] A terhes anyák és a fiatal gyerekek számára szintén gyakran jár súlyos tünetekkel.[123]

Az influenza tovább súlyosbíthatja a krónikus egészségügyi problémákat. Az emphysema, krónikus hörghurut, asztma légzési nehézségét; a koszorúér-betegség és a szívelégtelenség is súlyosbodik.[124] További kockázati tényező a dohányzás, ami növeli a tünetek súlyosságát és akár halálossá is teheti az influenzát.[125] További szövődmények a hörghurut, a homloküreg-gyulladás és a fülfertőzések. A kockázati csoportokba nem tartozóknál is kialakulhatnak, de náluk ritkábban.[126]

Bizonyos esetekben az influenzára adott autoimmun válasz hozzájárul a Guillain–Barré-szindróma kialakulásához.[127] Bár más betegségek is hozzájárulnak a szindróma kialakulásához, járványok alatt az influenza szerepe megnő.[127][128] Vizsgálatok alapján millió oltásból egyszer fordul elő ez a kórkép.[129] Azonban az influenza fertőzés ennél jóval több esetet vált ki. 10 ezer betegből egy meghal, és 100 ezer esetből egynél fordul elő Guillain–Barré-szindróma.[127][130]

A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) szerint gyerekek bizonyos idegrendszeri állapotai is súlyosbítják az influenza lefutását, ami akár tüdőgyulladást, illetve halált is okozhat. A megadott betegségek és rendellenességek:[131]

  • Az agy és a gerincvelő rendellenességei
  • Cerebral palsy
  • Epilepszia
  • Stroke
  • Értelmi fogyatékosság
  • Megkésett fejlődés
  • Izomdisztrófia
  • Gerincvelő sérülése

Mindezek érinthetik a köhögést, nyelést, a légutak tisztítását, a legrosszabb esetekben a nyelést, ami miatt az influenza lefutása súlyosabb lehet, mint egyébként.[131]

Megelőzése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az influenzás megbetegedésének esélye különböző praktikák betartásával csökkenthető. Ilyen például a probiotikus ételek fogyasztása, a szabadtéri tartózkodás és párásítás, a megfelelő alvás, a beteg emberek viszonylagos elkerülése.[132]

Az ellenőrzött kutatások és szilárd bizonyítékok híján nem tudhatjuk, hogy melyik intézkedés mennyire hatékony. A szakértők azonban ajánlnak olyan általános szabályokat, mint a higiénia, a betegek elkülönítése, maszkok használata a betegek és gondozóik által, a fertőtlenítés, gyorstesztelés és diagnózis, illetve a kontaktkutatás. Egyes esetekben ajánlják a szociális távolságtartást iskolabezárásokkal és utazási korlátozásokkal.[133]

A betegség terjedését akadályozzák a jó személyes higiéniai szokások, mint:

  • a szem, száj és orr érintésének kerülése;[134] ha mégis meg kell érinteni, akkor azt csak frissen mosott kézzel
  • gyakori kézmosás szappannal és vízzel, illetve alkoholos fertőtlenítőkkel[135]
  • zsebkendőbe vagy ruhaujjba köhögés és tüsszentés[133]
  • betegség esetén otthon maradás
  • a köpés kerülése; ha mégis, akkor azt ne a padlóra, hanem zacskóba vagy szövetanyagba

Habár az arcmaszk védhet a betegről való gondoskodás közben,[136][137] a közösségben való hordással szemben az eredmények ellentmondásosak. A dohányzás növeli az influenzafertőzés kockázatát, és a tünetek súlyosságát.

A terjedés megakadályozására alkalmazták a szociális távolságtartást, karantént, utazási korlátozásokat, iskolák, templomok, színházak bezárását. Kutatók becslése szerint az 1918-as influenzajárvány halálozását az Amerikai Egyesült Államokban 50%-kal, világszerte 10–30%-kal csökkentette azokon a területeken, ahol több intézkedést vezettek be. A mérsékeltebb sikert annak tulajdonítják, hogy vagy túl későn vezették be, vagy túl korán, hat hét után feloldották a korlátozásokat.[138][139]

Az utazás korlátozása és a tömegrendezvények tiltása tipikus influenzajárvány esetén népszerűtlen, ezért ritkán alkalmazzák. A legtöbb tapasztalati tanulmány szerint az iskolabezárások csökkentették a terjedést, mások szerint az eredmények ellentmondásosak. Az ajánlásokhoz figyelembe kell venni az eset jellegét.[133]

Immunitás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az immunrendszer a hemagglutinin és neuraminidáz glikoproteineket ismeri fel antigénként, ellenük antitestek termelődnek. A hemagglutinin elleni antitestek csökkentik a fertőzés valószínűségét (neutralizáló ellenanyagok), a neuraminidáz-ellenes ellenanyagok pedig a betegség súlyosságát és a beteg fertőzőképességét csökkentik.

Antigen drift esetén a megváltozott antigenitású vírus képes lehet megbetegíteni a korábbi változat ellen védett egyedet, de a betegség lefolyása enyhébb. Antigen shift során viszont olyan új vírustörzsek keletkezhetnek, amelyek ellen a szervezet védtelen.

A fertőzött sejtek elpusztításában citotoxikus T-limfociták vesznek részt.

Védőoltás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az oltás beadása

Influenza megelőzésére adható neuraminidáz-bénító vagy védőoltás. A vakcina elölt teljes vírust, hasított vírust vagy csupán felszíni antigéneket (hemagglutinint és neuraminidázt) tartalmaz, mégpedig az adott évben várható legelterjedtebb influenzavírus A és B altípusokat. A WHO ajánlja a védőoltást azoknak, akiknél magas az influenza szövődményeinek kockázata: időseknek, krónikus betegségben szenvedőknek és immunhiányosoknak.[140][141] Oltandók továbbá a gyermeket tervező vagy a már teherbe esett nők, illetve az öt éven aluli gyerekek is. Javasolják krónikus betegségek esetén, mint cukorbetegség, asztma, HIV-fertőzöttség, AIDS, szívbetegségek, illetve szerátültetés utáni immunszuppresszált állapotban is. Az egészségügyben dolgozóknak is javallott beoltatniuk magukat. A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) szerint hathónapos kortól alkalmazható.[10][142]

Egészséges felnőtteknél mérsékelten hatékony a tünetek csökkentésében.[143] Gyerekeknél kétéves kortól a harmadára csökkenti az influenza elkapásának esélyét. Kétéves kornál fiatalabb gyerekeknél nem vizsgálták.[144] Krónikus obstruktív légúti betegség esetén az influenzaoltás csökkenti a váladék termelését;[145] asztmánál ez még nincs bizonyítva.[146] Az oltással elérhető, hogy a HIV/AIDS-esek, a szervátültetettek és a rákosok esetén csökkenjenek az influenzaszerű tünetek.[147] Csökkentheti a szívbetegség kockázatát.[148] Az egészségügyi dolgozók immunizációjának hatásáról egyesek ellentmondásos adatokat találtak,[149][150] míg mások gyenge bizonyítékokat.[151][152]

A vírus mutációs sebessége miatt a védőoltások csak néhány évig hatásosak; emiatt a WHO minden évben meghatározza, hogy mely vírustörzsekre lehet számítani. Ennek ismeretében a gyógyszergyártók ki tudják fejleszteni a megfelelő oltást.[153] Ezen minden szezonban igazítanak, hogy kövessék a leggyakoribb törzsek változásait, a teljesség igénye nélkül. A teljes folyamat hat hónapot vesz igénybe, így előfordulhat, hogy egy olyan törzs terjed el, amire nem számítottak, így nincs az oltásban.[154] A védelem az oltást követő két hét alatt válik aktívvá,[155] tehát lehetséges még ebben az időszakban megfertőződni azzal a vírussal, ami ellen az oltás véd. Habár az oltásban nincs működőképes vírus, az immunrendszer reagálhat úgy, mintha valódi fertőzésről lenne szó. Ekkor azonban a tünetek rendszerint enyhébbek. A legveszélyesebb az allergiás reakció az oltásban levő anyagokra, amelyek származhatnak a vírusból vagy a tenyésztésre használt tojásból.[156]

Egy 2018-as Cochrane cikk szerint a jó általános egészségű gyerekeknél az élő immunizáció csökkentette a szezonális influenza arányát 18%-ról 4%-ra. Az inaktív oltás esetén az arány 30%-ról 11%-ra csökkent. Nem állt rendelkezésre elég adat ahhoz, hogy következtessenek a súlyos szövődményekre, mint a tüdőgyulladás, vagy a kórházi kezelés szükségességére.[144]

Egészséges felnőtteknél egy másik 2018-as Cochrane cikk szerint a tesztekkel megerősített influenza gyakorisága 2,3%-ról 0,9%-ra csökkent.[143] Ez 60%-os csökkenés. Az influenzaszerű tünetek gyakorisága 21,5%-ról 18,1%-ra csökkent, ami egy jóval szerényebb eredmény, 16%. A magyarázatot az a több mint 200 vírus adja, melyek nem influenzavírusok, de influenzaszerű tüneteket okoznak. Egy további cikk szerint az oltás előtti testmozgás nem befolyásolta az oltás sikerét.[157]

A szezonális influenza elleni védőoltás költséghatékonyságát különböző körülmények között és különböző csoportoknál vizsgálták.[158] Általában költséghatékonynak találták, különösen gyerekeknél[159] és időseknél;[160] azonban gyakran úgy találták, hogy ez más körülményeken múlik.[161][162]

Járványtana

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szezonális jelleg

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az influenza szezonja: november–április (kékkel), április–november (pirossal), és esős évszakban (sárgával)

Az influenzás megbetegedések száma télen éri el csúcspontját. Mivel az északi és a déli féltekén máskor van tél, azért évente két influenzaszezon van. A WHO ezért kétféle ajánlást készít a védőoltás előállításához: egyet az északi, egyet a déli félteke számára.[153] Az influenza szezonális jellegének okát nem ismerjük tudományos pontossággal. Az elfogadott magyarázat szerint az emberek többet tartózkodnak zárt térben, közelebbi kapcsolatba kerülnek egymással, ami segít a vírus terjedésében. Az északi féltekén a téli utazások szintén hozzájárulhatnak.[163] Egy további tényező, hogy a hideg levegő szárazabb, amitől kiszáradnak a kitüsszögött cseppek. Ettől könnyebbek és kisebbek lesznek, így tovább képesek a levegőben maradni. A vírus tovább marad fertőzőképes hideg tárgyakon, továbbá aeroszollal való terjedéséhez is kedvező az 5 °C alatti hőmérséklet.[164] A legfontosabb tényezőnek a levegő szárazsága látszik.[165][166]

Trópusi területeken is előfordul, hogy van influenzaszezon, ami a fentiekkel ellentétben az esős évszakra esik.[167] Az iskolai tanítás időszaka játszhat ebben szerepet, ahogy a gyermekbetegségek esetén is. A kisebb évszakos hatások eredményei felnagyítva tükröződnek a betegségek helyi ciklusában.[168] A H5N1 nemcsak az embereknél, hanem a madaraknál is ciklikus.[169][170]

Egy alternatív elmélet szerint a D-vitamin szintje sokkal fontosabb.[171] Ezt az elméletet Robert Edgar Hope-Simpson alkotta meg 1981-ben.[172] A D-vitamin a bőrben termelődik UV-sugárzás hatására. Ez magyarázza az influenzaszezont a téli és az esős évszakban is, hiszen ekkor az emberek többet vannak zárt helyen, így kevesebb napsütés éri őket, amitől kevesebb D-vitamin termelődik.

Halálozás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az influenzában meghaltak aránya a tünetes esetekben az Amerikai Egyesült Államokban a 2018/2019-es szezonban. Az y tengely számozása 1%-ig megy[173]

A halálos áldozatok száma évi 290 000 és 650 000 közötti, átlagosan 389 000.[174] A fejlett világban leggyakrabban 65 éven felüliek halnak bele.[1] A fejlődő országokban nincs ilyen világos összefüggés, azonban úgy látszik, hogy a gyerekek gyakrabban érintettek.[1]

Habár az esetszám évről évre erősen változó, az Amerikai Egyesült Államokban körülbelül évi 200 000 kórházi kezelés és 36 000 halálozás köthető az influenzához.[175][176] Az egyik becslési módszer évi 41 400 halálozást adott 1979 és 2001 között.[177] Centers for Disease Control and Prevention (CDC) 2010-es becslései módszertől függően évi 3 300 és 49 000 közötti halálozási számot adtak.[178]

Járványok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Lásd még: #Pandémiák)

Az influenza generációs ideje (egy fertőzéstől a következőig) nagyon rövid (mindössze 2 nap). Ez magyarázza, hogy az influenzajárványok néhány hónap alatt lezajlanak[179]

Influenzát különböző típusú és altípusú vírusok okoznak. Egy adott évben egyes altípusok eltűnhetnek, míg mások helyi járványokat vagy pandémiákat okozhatnak. Az évi két szezonban (északi illetve déli) általában három-öt millió esetben alakul ki súlyos betegség,[1][13][180] ami bizonyos definíciók szerint járvány.[1]

Pandémia többnyire évszázadonként háromszor alakul ki, ami megfertőzi az emberek nagy részét, és tízmilliók halálát okozhatja. Egy 2006-os cikk szerint, ha az az évben felbukkant új influenza virulenciája ugyanakkora lett volna, mint a spanyolnátha kórokozójáé, akkor az 50-80 millió halált okozott volna.[181]

Újabb altípusok mutációval vagy különböző altípusok keveredésével jönnek létre.[36] A mutációk kisebb változtatásokat okoznak a hemagglutinin és neuraminidáz felszíni fehérjékben. Ez az antigénsodródás, amelynek eredményeként előbb-utóbb akkora változás halmozódik fel, hogy az új vírus képes olyan szervezeteket is megfertőzni, melyek már immunisak a korábbi vonalakra. Ezután ez az új altípus válik dominánssá, végigsöpörve az emberi népességen, gyakran járványt okozva.[182] Mivel azonban még mindig hasonlít a korábbi típusokhoz, azért mégis akadnak olyan emberek, akik immunisak az új altípusra. Azonban, ha például emberi és madárinfluenza típusok genetikai anyaga keveredik, akkor az új vírusok nem hasonlítanak semmilyen korábbi altípushoz, így mindenki védtelen lesz velük szemben, ami pandémiát okoz.[183] Egy másik lehetséges ok a pandémiára az emberi népességben jelen levő altípusok és a változó immunitás az emberek körében.[184] Egy másik elmélet szerint a pandémiák oka a fix vírustörzsek és a változó immunitásnak a kölcsönhatása.[184]

Közegészségügyi szempontból az influenzajárványok gyorsan terjednek, és nehezen kontrollálhatók. A legtöbb altípus nem különösebben fertőző: a legtöbb beteg legfeljebb egy-két embert fertőz meg; az alap reprodukciós szám 1,4. A generációs idő viszont rövid, a fertőződést követő második napon már továbbadódnak a vírusok. Ez azt is jelenti, hogy a járvány két hónap után tetőzik, és három hónap után véget ér. Emiatt a beavatkozásról is gyorsan kell dönteni, ezért a döntés pillanatában még kevés adat áll rendelkezésre. Egy további probléma, hogy az influenza már akkor fertőz, amikor a beteg még tünetmentes, tehát a tünetek jelentkezése utáni elkülönítés nem hatékony.[179] Általában a fertőzőképesség a második napon éri el csúcsát, és csak azután, a harmadik nap lesz a legsúlyosabb a betegség.[69]

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevének eredete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az influenza név latin eredetű, és befolyásolást jelent. Ez arra a hiedelemre utal, hogy a betegséget a kedvezőtlen csillagállások okozzák.[185] További elnevezések más nyelveken: epidemic catarrh,[186] sweating sickness,[187] la grippe (francia, németbe is átkerült; Molyneaux használta először 1694-ben).[186]

Pandémiák

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A korcsoport szerinti halálozási arányok különbözősége a spanyolnátha és a szezonális influenzajárvány okozta halálozás között. 100 000 főre vettve, Amerikai Egyesült Államok, 1911–1917 (szaggatott vonallal) és 1918 (folytonos vonallal)[188]
Hőtérképet alkotó kamera egy görög repülőtér terminálján 2009-ben, hőemelkedést, lázat keresve, ami a sertésinfluenza egyik tünete lehet

A világméretű járványokat pandémiáknak nevezzük. Az A-influenzavírus gyakran idéz elő pandémiát.

Az 1500 előtti időszakra információhiány jellemző.[189] Feltehetően az első influenzajárvány Kínában tört ki, i. e. 6000 körül.[189] Hippokratész tisztán és világosan leírta a tüneteit i. e. 400 körül.[190][191] Habár a vírus többször is okozott pandémiát a történelem során, ezt nehéz bizonyítani, mivel más légúti fertőzések hasonló tünetekkel járnak.[186][192] Amerika felfedezése után hamarosan az influenza is átkerült Amerikába, mivel 1493-ban az Antillák teljes őslakosságát kiirtotta egy járvány, amelynek tünetei az influenzára emlékeztetnek.[193][194]

Az első feljegyzett pandémia 1510-ben tört ki Kelet-Ázsiában. Innen Észak-Afrikába, majd Európába jutott. A betegek 1%-a halt meg.[195][196] Az 1557-es pandémia már az ismert világ nagy részére kiterjedt.[197][198][199][200] Egy visszatérő hulláma 12 órás különbséggel megölte I. Mária angol királynőt és Reginald Pole Canterbury érseket.[201][202] A 16. század legjobban feljegyzett pandémiája 1580-ban tört ki Kelet-Ázsiában, majd Afrikán, Oroszországon, Spanyolországon és a Török Birodalmon keresztül Európába jutott. Rómában 8000 beteg halt meg, több spanyol város ennél nagyobb arányú veszteséget szenvedett. Többek között Habsburg Anna spanyol királyné is életét vesztette. A 17. és a 18. század pandémiáiról szórványos tudósításokat ismerünk. A 19. században az 1830–1833-as pandémia volt a legszélesebb körű: minden negyedik ember, aki ki volt téve a fertőzésnek, elkapta.[186]

A legutóbbiak:

A halálossága miatt hírhedt spanyolnátha 1918-ban tört ki, és 1920-ban ért véget. A halálos áldozatok száma nem ismert, a becslések 17 millió és 100 millió közé teszik.[15][188][204][205] Halálosságát a fekete haláléhoz hasonlították.[186] A halálosság oka a könnyű terjedés volt, a fertőzés rátája elérte az 50%-ot, és tünetei is nagyon súlyosak voltak, feltehetően citokinvihar miatt.[205] A tünetek is szokatlanok voltak az influenzánál, így eleinte Dengue-lázként, koleraként, tífuszként félrediagnosztizálták. Egy megfigyelő szerint a legsúlyosabb szövődmény a nyálkahártyák vérzése volt, különösen az orr, a gyomor és a belek vérzése. A fül és a bőr vérzése is előfordult.[204] A vezető halálozási ok a bakteriális tüdőgyulladás volt, de közvetlenül is ölt, masszív vérzésekkel és tüdőödémával.[206]

A spanyolnátha tényleg világjárvány volt, még a Csendes-óceán szigeteire és az Északi-sark vidékére is eljutott. A fertőzöttek 2-20%-át meg is ölte, szemben az influenza szokásos 0,1%-ával.[188][204] Egy másik szokatlan jellemző a halottak életkora volt: 99%-ban 65 éven aluliak, és többségében 20-40 évesek haltak meg.[207] Ez is szokatlan, hiszen a legtöbb halálos áldozat életkora többnyire 2 éven aluli vagy 70 éven felüli. A teljes népességre vetített halálozás nem ismert, becslések szerint 2,5% és 5% közötti. Az első 25 hét alatt 25 millióan vesztették életüket; ehhez a HIV vírusnak 25 év kellett.[204]

A további pandémiák nem voltak ilyen halálosak, azonban az 1957-es és az 1968-os pandémiák is millió halált okoztak. Később már rendelkezésre álltak antibiotikumok a másodlagos fertőzések kivédésére.[188]

(Lásd még: #Járványok)

2009-es pandémia

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Influenzavírus Avírus

2009-ben egy új H1N1 vírus jelent meg, amely részben házisertés- (kis részben madár-) és részben emberi A-vírusból származik. Szerkezetében különbözik az eddigi H1N1 vírusoktól. Az emberek nagy része – a 65 éven felüliek egy részének kivételével – még nem találkozott ezzel a vírussal, ezért fogékony a fertőzésre. Így világméretű járvány – ún. pandémia – alakult ki. Az influenza tünetei sokban megegyeznek a nátha tüneteivel, de a betegség súlyosabb lefolyású. Általában magas lázzal jár, fejfájás, izomfájdalmak, száraz köhögés, levertség és gyöngeség jellemzi. A torokfájás ritka, és csak az esetek 30–50%-ában jelenik meg orrfolyás, orrdugulás. Szövődményei főleg várandós nőkben, kisgyermekekben, idősekben és krónikus betegségben szenvedőkben veszélyesek. Ezek között leggyakoribb a különböző baktériumok okozta tüdőgyulladás, mely antibiotikumokkal kezelhető. Ritkán az influenza első tünete a vírus által okozott vérzéses tüdőgyulladás lehet, amelynek halálozása nagyon magas. Az influenza kezelésére léteznek gyógyszerek, az ún. antivirális szerek csoportjába tartozók, ezek a tünetek enyhítésére, a betegség időtartamának lerövidítésére alkalmasak, de csak a megbetegedés első 1-2 napján elkezdve hatásosak.


Kutatása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az emberi influenza leggyakoribb típusai. A négyzetek egy újabb altípus megjelenését mutatják, ami visszatérő pandémiát okozott. A szaggatott vonalak az altípus bizonytalan azonosítását jelzik[208]

Kezdetben tévesen úgy gondolták, hogy az influenzát baktérium okozza. 1892-ben R. F. J. Pfeiffer azt hitte, hogy felfedezte az influenza kórokozóját, a Haemophilus influenzae baktériumot.[209] A kutatók csak 1901-ben jöttek rá, hogy ez tévedés volt, amikor baromfik madárinfluenzája áthatolt a Chamberland szűrőkön, amelynek pórusai olyan aprók, hogy a legkisebb baktériumok sem hatolhatnak át rajta.[210] Azonban még eltartott egy ideig, amíg felismerték, hogy a baktériumok és a vírusok különböző entitások, ami bonyolultabbá tette a spanyolinfluenza elleni védekezést.[209] Magát az Orthomyxoviridae víruscsaládot Richard Shope azonosította sertésekben 1931-ben.[211] Hamarosan (1933) az embertől származó vírust is elkülönítették Patrick Laidlaw vezetésével az Egyesült Királyság Medical Research Council intézetében.[212] A vírusok nem sejtes természete azonban egészen 1935-ig ismeretlen maradt, amikor Wendell Stanley először kristályosította a dohánymozaikvírust.

Az első lépést az influenza megelőzésére ifjabb Thomas Francis tette meg 1944-ben, elölt vírusokat tartalmazó védőoltásával. Ebben Frank Macfarlane Burnet eredményére hagyatkozott, aki megmutatta, hogy megtermékenyített tyúktojásban tenyésztve a vírus veszít virulenciájából.[213] A védőoltás katonai támogatással készült a Michigan Egyetemen.[214] Az amerikai hadsereg azért volt érdekelt az influenza kutatásában, mivel a vírus hónapok alatt csapatok ezreit ölte meg.[204] Az oltással szemben a gyógyszerfejlesztés lemaradt, az amantadint 1966-ban, majd a neuraminidáz-gátlókat három évtizeddel később vezették be.[215]

Az influenza kutatása magában foglalja a molekuláris virológiát, a betegség keletkezésének fiziológiáját, a gazda immunválaszát, a vírusgenomikát és a vírus terjedésének tanulmányozását. A tudományos eredmények birtokában növelik a védekezés hatékonyságát: az immunválasz a védőoltások kifejlesztésében; a sejtekbe való behatolás pontosabb ismerete a gyógyszerek fejlesztésében segít. Az egyik legfontosabb alapkutatási program a vírusgenom szekvenálását célozza, mely 2004-ben kezdődött. Az influenza szekvenciáinak ismerete segít megérteni, mitől válik a vírus halálossá, amely gének alapján ismeri fel az immunrendszer a vírust, és nyomon követni az influenza evolúcióját.[216]

Dr. Terrence Tumpey a spanyolnátha laboratóriumban tenyésztett rekonstruált vírusának vizsgálata közben 3-as szintű biobiztonsági környezetben

Kiegészülve a rekombináns DNS-technológiával a szekvenálás felgyorsítja a védőoltások kifejlesztését, így a korábban kifejlesztett oltásokba új antigének tehetők.[217] Sejtkultúrában tenyésztve a vírusokat alacsonyabb költséget, jobb minőséget és nagyobb kapacitást tudnak elérni.[218] Folyamatban van az általános A típusú influenza elleni oltás kifejlesztése a vírus M2 transzmembrán fehérjéjét célozza, melyen Walter Fiers, Xavier Saelens és csapatuk dolgozik a Ghent Egyetemen, és túl van az első klinikai kísérleti fázison.[219][220][221] Cél az univerzális influenza elleni védőoltás kifejlesztése is, amelyet ritkábban változó fehérjékre alapoznak, így az oltás nem egy-két évre, hanem annál tovább lesz képes minden influenza ellen védettséget nyújtani.[222][223][224]

Vizsgálnak különböző, már használatban levő szereket is influenza szempontjából. Feladatuk az immunválasz aktiválása a vírussal, illetve antigénekkel szemben. Stimulálják a limfocitákat, a makrofágokat és az antigén prezentáló sejteket, hogy immunválaszt váltsanak ki a vírus citotoxikus hatásával szemben. A profilaktikus és terápiás szerek hatásának tesztelésére egérinfluenza modellt használnak. Például a limfocita T-sejt immunomodulátor akadályozza a vírus terjeszkedését az influenza egér modelljében.[225]

Hatása a kultúrára és a társadalomra

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az influenza közvetlen költségeket okoz a termelékenység csökkenése és a hozzá kapcsolódó orvosi kezelés miatt. Az Amerikai Egyesült Államokban a szezonális influenza 11 milliárd dolláros költséget okoz, melyből a közvetlen orvosi költségek több mint hárommilliárd dollárt tesznek ki.[226] Becslések szerint egy pandémia által okozott költség 100 milliárd dolláros nagyságrendű lenne.[227] Azonban nem vizsgálták a múltbéli pandémiák gazdasági hatását. Egyes szerzők szerint a spanyolnátha hosszú távú gazdasági hatása pozitív volt, növelte az egy főre jutó jövedelmet, annak ellenére, hogy rövid távon válságot és a dolgozók számának csökkenését okozta.[228] Más tanulmányok megpróbálják egy, a spanyolnáthához hasonló pandémia hatását megbecsülni, ami a dolgozók 30%-ának megbetegedésével és 2,5%-ának elhalálozásával jár. Háromhetes betegséggel számolva a GDP 5%-kal csökken. További költségeket okoz 18-45 millió beteg orvosi ellátása, így az összköltség elérheti a 700 milliárd dollárt.[229]

Még a megelőzés sincs ingyen. A potenciális H5N1 madárinfluenza pandémia megelőzésére milliárd amerikai dollárnak megfelelő összeget költöttek a világ kormányai. Ebbe beletartoznak a védőoltások és a gyógyszerek, a határvédelem megerősítése és a vészhelyzetekre való felkészülés.[230] 2005 november elsején George W. Bush nyilvánosságra hozta nemzeti stratégiáját a pandémia elleni védekezésre,[227] amelyre 7,1 milliárd dollárt kért a kongresszustól.[231] Egy kínai konferencia alkalmából szervezett nemzetközi gyűjtésen két nap alatt 2 milliárd dollár gyűlt össze.[232][233]

A 2009-es H1N1 influenza pandémia alkalmából a déli féltekén végzett kutatások szerint a vizsgált országokban a szocioökonómiai hatások elszigeteltek és időlegesek voltak. Ide tartozott a turizmus gyengülése is a vírustól való félelem miatt.[234]

Más fajoknál

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Kínai nyomozók vizsgálják a légi utasokat a sertésinfluenza egyik lehetséges tünetét, lázat keresve

Az influenza sok állatfajt képes megfertőzni; a különféle altípusok átkerülhetnek egyik fajról a másikra. Az influenza fő hordozóinak a madarakat tekintik.[235] A legtöbb emberi altípus körülbelül 10 000 évvel ezelőttől ismert, amikor megkezdődött az állatok nagybani háziasítása.[236] A hemagglutinin tizenhat és a neuraminidáz kilenc típusát azonosították. Ezek összes párosítását megtalálták madarakban, viszont egyes altípusok endemikusak különféle emlősökben, mint ember, kutya, ló, sertés; szintén saját influenzavariánsokkal bírnak a következő fajok egyes populációi: tevék, vadászgörények, macskák, fókák, cetek, nyércek.[40] Néha az adott faj nevével utalnak az adott influenzára, így szóba kerül az ember influenzája mellett madárinfluenza, sertésinfluenza, lóinfluenza és kutyainfluenza. A macskanátha vagy macskainfluenza egy egészen más vírusos betegségre utal, aminek nem sok köze van az influenzához. A tünetek lovakban, kutyákban, sertésekben az emberéhez hasonlóak: láz, köhögés. étvágytalanság.[40] A betegség terjedését nem figyelik annyira, mint az embereknél, viszont az 1979–1980-as szezonban Új-Anglia partjainál a kikötői fókák közül 500-at ölt meg a járvány.[237] Ezzel szemben a sertésinfluenza gyakori, de csak ritkán halálos.[40] A baromfik számára oltásokat tartanak karban a madárinfluenza megelőzésére és kezelésére.[238]

Madarakban

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A madárinfluenza változékony, és nem specifikus tüneteket okoz madarakban.[239] Tünetek lehetnek a felborzolt tollazat, a csökkent termékenység, a súlyvesztés vagy a légzőszervi tünetek.[240] Ezek a tünetek felvetik a gyanút, de a pontos diagnózis labormunkát igényel. Virulensebb altípusok, mint a H9N2, súlyosabb tüneteket és magasabb halálozási arányt okoznak.[241] A legpatogénebb altípusoknál a tünetek hirtelen jelennek meg, és a házityúkok és a pulykák majdnem 100%-a két napon belül belehal.[242] Intenzív tartásban a tömeges körülmények miatt a tünetek gyorsan terjednek, ezzel a gazdasági kár is óriási lehet.

A madarakhoz adaptálódott H5N1 erősen patogén influenza sok madárpopulációban endemikus, különösen Délkelet-Ázsiában. Ennek HPAI A(H5N1) ázsiai ága okozta a madárinfluenza pandémiát. Ezzel egyidőben epizoózisa (más fajok körében terjedő világjárványt) is zajlott, ami több állatfajra is kiterjedt, azaz pánzoózis is volt. Madarak tízmilliói estek áldozatául, és a terjedés megakadályozása érdekében több mint százmillió további madarat áldoztak fel. A médiában többnyire madárinfluenzaként emlegették.[243][244]

2013 márciusában a kínai kormány a H7N9 három esetét jelentette be, akik közül két ember meghalt, egy pedig súlyosan megbetegedett. Habár tagadták, hogy terjedne emberről emberre, április közepén 82 esetet ismertek, 17-en meghaltak.[245][246] Ezek közé tartozik három sanghaji családi klaszter, és Pekingben egy szomszéd fiúból és lányból álló klaszter. Habár ez felvetette az emberről emberre terjedés lehetőségét, mégsem fogadták el bizonyítéknak. A WHO szerint szoros kontaktus esetén volt képes emberről emberre terjedni, de nem annyira, hogy járványt okozzon.[247][248][249]

Sertésekben

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sertésinfluenza tünetei az emberéhez hasonlók: láz, levertség, köhögés, tüsszögés, nehéz légzés és étvágytalanság.[250] Akár vetélést is okozhat. Habár többnyire nem halálos, a fogyás miatt gazdasági kárt okoz.[250] A beteg sertések három-négy hét alatt akár 12 fontot is veszíthetnek. A sertésinfluenza alkalmanként emberre is terjedhet. A 20. század közepétől megismert vírus alkalmanként embereket is megfertőzött; 2009 előtt 50 ilyen eset ismert, melyből hat halállal végződött.[251]

2009-ben a H1N1 influenza pandémiát okozott. Ez sertésinfluenza néven vált közismertté, habár nincs arra bizonyíték, hogy valóban sertésinfluenza volt-e, azaz endemikus a sertésekben, mivel emberről emberre terjedt.[252][253] Úgy találták, hogy az emberekben, madarakban, sertésekben megtalálható H1N1 influenzák rekombinációja volt.[254]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 "Influenza (Seasonal)". World Health Organization (WHO). 2018. november 6. 2019. november 30. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2019. november 30..
  2. 1 2 3 Brankston G, Gitterman L, Hirji Z, Lemieux C, Gardam M (április 2007). "Transmission of influenza A in human beings". The Lancet Infectious Diseases. 7 (4): 257–65. doi:10.1016/S1473-3099(07)70029-4. PMID 17376383.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  3. 1 2 3 4 "Key Facts About Influenza (Flu)". Centers for Disease Control and Prevention (CDC). 2014. szeptember 9. 2014. december 2. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2014. november 26..
  4. ↑ Canadian Pediatric Society (október 2005). "Influenza in children" (PDF). Paediatrics & Child Health. 10 (8): 485–7. doi:10.1093/pch/10.8.485. PMC 2722601. PMID 19668662.[halott link]
  5. ↑ Paul G. Duben-Engelkirk, Janet Engelkirk (2011). Burton's microbiology for the health sciences (9th ed.). Philadelphia: Wolters Kluwer Health/Lippincott Williams & Wilkins. 314. o. ISBN 978-1-60547-673-5.
  6. 1 2 3 4 Longo, Dan L. (2012). "Chapter 187: Influenza". Harrison's principles of internal medicine (18th ed.). New York: McGraw-Hill. ISBN 978-0-07-174889-6.
  7. 1 2 "Types of Influenza Viruses Seasonal Influenza (Flu)". Centers for Disease Control and Prevention (CDC). 2017. szeptember 27. Hozzáférés: 2018. szeptember 28..
  8. 1 2 3 4 Su S, Fu X, Li G, Kerlin F, Veit M (2017. augusztus 25.). "Novel Influenza D virus: Epidemiology, pathology, evolution and biological characteristics". Virulence. 8 (8): 1580–91. doi:10.1080/21505594.2017.1365216. PMC 5810478. PMID 28812422.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  9. ↑ Jefferson T, Del Mar CB, Dooley L, Ferroni E, Al-Ansary LA, Bawazeer GA, van Driel ML, Nair S, Jones MA, Thorning S, Conly JM (július 2011). "Physical interventions to interrupt or reduce the spread of respiratory viruses" (PDF). Cochrane Database of Systematic Reviews (7): CD006207. doi:10.1002/14651858.CD006207.pub4. PMC 6993921. PMID 21735402. 2021. augusztus 28. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2020. június 21..{{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  10. 1 2 Grohskopf LA, Alyanak E, Broder KR, Walter EB, Fry AM, Jernigan DB (2019). "Prevention and Control of Seasonal Influenza with Vaccines: Recommendations of the Advisory Committee on Immunization Practices – United States, 2019–20 Influenza Season" (PDF). Morbidity and Mortality Weekly Report (MMWR). 68 (3). Centers for Disease Control and Prevention (CDC): 1–21. doi:10.15585/mmwr.rr6803a1. PMC 6713402. PMID 31441906.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  11. 1 2 3 Michiels B, Van Puyenbroeck K, Verhoeven V, Vermeire E, Coenen S (2013). "The value of neuraminidase inhibitors for the prevention and treatment of seasonal influenza: a systematic review of systematic reviews". PLOS One. 8 (4). Public Library of Science: e60348. doi:10.1371/journal.pone.0060348. PMC 3614893. PMID 23565231. bibcode:2013PLoSO...860348M.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  12. 1 2 Ebell MH, Call M, Shinholser J (április 2013). "Effectiveness of oseltamivir in adults: a meta-analysis of published and unpublished clinical trials". Family Practice. 30 (2). Oxford Academic: 125–33. doi:10.1093/fampra/cms059. PMID 22997224.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  13. 1 2 (14 December 2017). "Up to 650 000 people die of respiratory diseases linked to seasonal flu each year". Sajtóközlemény.
  14. ↑ Somes MP, Turner RM, Dwyer LJ, Newall AT (május 2018). "Estimating the annual attack rate of seasonal influenza among unvaccinated individuals: A systematic review and meta-analysis". Vaccine. 36 (23). Elsevier: 3199–207. doi:10.1016/j.vaccine.2018.04.063. PMID 29716771.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  15. 1 2 Spreeuwenberg P, Kroneman M, Paget J (december 2018). "Reassessing the Global Mortality Burden of the 1918 Influenza Pandemic". American Journal of Epidemiology. 187 (12). Oxford Academic: 2561–67. doi:10.1093/aje/kwy191. PMID 30202996.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  16. ↑ WHO (december 2005). "Ten things you need to know about pandemic influenza (update of 14 October 2005)". The Weekly Epidemiological Record (WER). 80 (49–50): 428–31. hdl:10665/232955. PMID 16372665.
  17. ↑ Jilani TN, Jamil RT, Siddiqui AH (január 2020). "H1N1 Influenza (Swine Flu)". StatPearls. PMID 30020613.{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  18. ↑ Chan, Margaret (2009. június 11.). "World now at the start of 2009 influenza pandemic". World Health Organization (WHO). 2009. június 12. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2009. június 12..
  19. ↑ Palmer SR (2011). Oxford textbook of zoonoses : biology, clinical practice, and public health control (2. ed.). Oxford u.a.: Oxford Univ. Press. 332. o. ISBN 978-0-19-857002-8.
  20. ↑ Kawaoka Y, ed. (2006). Influenza Virology: Current Topics. Caister Academic Press. ISBN 978-1-904455-06-6. 2008. május 9. dátummal az eredetiből archiválva.
  21. ↑ Hause BM, Collin EA, Liu R, Huang B, Sheng Z, Lu W, Wang D, Nelson EA, Li F (2014). "Characterization of a novel influenza virus in cattle and swine: proposal for a new genus in the Orthomyxoviridae family". mBio. 5 (2). American Society for Microbiology: e00031–14. doi:10.1128/mBio.00031-14. PMC 3958797. PMID 24595369.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  22. ↑ Collin EA, Sheng Z, Lang Y, Ma W, Hause BM, Li F (2015). "Cocirculation of two distinct genetic and antigenic lineages of proposed influenza D virus in cattle". Journal of Virology. 89 (2). American Society for Microbiology: 1036–42. doi:10.1128/JVI.02718-14. PMC 4300623. PMID 25355894.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  23. ↑ Ducatez MF, Pelletier C, Meyer G (2015). "Influenza D virus in cattle, France, 2011–2014". Emerging Infectious Diseases. 21 (2). Centers for Disease Control and Prevention (CDC): 368–71. doi:10.3201/eid2102.141449. PMC 4313661. PMID 25628038.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  24. ↑ Song H, Qi J, Khedri Z, Diaz S, Yu H, Chen X, Varki A, Shi Y, Gao GF (2016). "An open receptor-binding cavity of hemagglutinin-esterase-fusion glycoprotein from newly-identified Influenza D Virus: Basis for its broad cell tropism". PLOS Pathogens. 12 (1). Public Library of Science: e1005411. doi:10.1371/journal.ppat.1005411. PMC 4729479. PMID 26816272.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  25. ↑ Sheng Z, Ran Z, Wang D, Hoppe AD, Simonson R, Chakravarty S, Hause BM, Li F (2014). "Genomic and evolutionary characterization of a novel influenza-C-like virus from swine". Archives of Virology. 159 (2). Springer Science: 249–55. doi:10.1007/s00705-013-1815-3. PMC 5714291. PMID 23942954.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  26. ↑ Quast M, Sreenivasan C, Sexton G, Nedland H, Singrey A, Fawcett L, Miller G, Lauer D, Voss S, Pollock S, Cunha CW, Christopher-Hennings J, Nelson E, Li F (2015). "Serological evidence for the presence of influenza D virus in small ruminants". Veterinary Microbiology. 180 (3–4). Elsevier: 281–85. doi:10.1016/j.vetmic.2015.09.005. PMC 4618254. PMID 26414999.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  27. ↑ Smith DB, Gaunt ER, Digard P, Templeton K, Simmonds P (2016). "Detection of influenza C virus but not influenza D virus in Scottish respiratory samples". Journal of Clinical Virology. 74. Elsevier: 50–53. doi:10.1016/j.jcv.2015.11.036. PMC 4710576. PMID 26655269.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  28. ↑ Vainionpää R, Hyypiä T (április 1994). "Biology of parainfluenza viruses". Clinical Microbiology Reviews. 7 (2). American Society for Microbiology: 265–75. doi:10.1128/CMR.7.2.265. PMC 358320. PMID 8055470.
  29. ↑ Hall CB (június 2001). "Respiratory syncytial virus and parainfluenza virus". The New England Journal of Medicine. 344 (25). Massachusetts Medical Society: 1917–28. doi:10.1056/NEJM200106213442507. PMID 11419430.
  30. ↑ Hans-Dieter Klenk, Mikhail Matrosovich, Jürgen Stech (2008). "Avian Influenza: Molecular Mechanisms of Pathogenesis and Host Range". Animal Viruses: Molecular Biology. Caister Academic Press. ISBN 978-1-904455-22-6.{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  31. ↑ WHO (2006. június 30.). "Epidemiology of WHO-confirmed human cases of avian influenza A(H5N1) infection" (PDF). The Weekly Epidemiological Record (WER). 81 (26): 249–57. hdl:10665/233137. PMID 16812929.
  32. ↑ WHO (november 2008). "Update: WHO-confirmed human cases of avian influenza A (H5N1) infection, November 2003-May 2008" (PDF). The Weekly Epidemiological Record (WER). 83 (46): 415–20. hdl:10665/241238. PMID 19009716.
  33. ↑ Fouchier RA, Schneeberger PM, Rozendaal FW, Broekman JM, Kemink SA, Munster V, Kuiken T, Rimmelzwaan GF, Schutten M, Van Doornum GJ, Koch G, Bosman A, Koopmans M, Osterhaus AD (február 2004). "Avian influenza A virus (H7N7) associated with human conjunctivitis and a fatal case of acute respiratory distress syndrome". Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America. 101 (5). PNAS: 1356–61. doi:10.1073/pnas.0308352100. PMC 337057. PMID 14745020. bibcode:2004PNAS..101.1356F.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  34. ↑ "Asian Lineage Avian Influenza A(H7N9) Virus". Centers for Disease Control and Prevention (CDC). 2018. december 7. Hozzáférés: 2019. július 10..
  35. ↑ Yuan J, Zhang L, Kan X, Jiang L, Yang J, Guo Z, Ren Q (november 2013). "Origin and Molecular Characteristics of a Novel 2013 Avian Influenza A(H6N1) Virus Causing Human Infection in Taiwan". Clinical Infectious Diseases. 57 (9): 1367–68. doi:10.1093/cid/cit479. ISSN 1537-6591. PMID 23881153.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  36. 1 2 3 Hay AJ, Gregory V, Douglas AR, Lin YP (december 2001). "The evolution of human influenza viruses". Philosophical Transactions of the Royal Society of London (Series B), Biological Sciences. 356 (1416). Royal Society: 1861–70. doi:10.1098/rstb.2001.0999. PMC 1088562. PMID 11779385.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  37. ↑ Jakeman KJ, Tisdale M, Russell S, Leone A, Sweet C (augusztus 1994). "Efficacy of 2'-deoxy-2'-fluororibosides against influenza A and B viruses in ferrets". Antimicrobial Agents and Chemotherapy. 38 (8): 1864–67. doi:10.1128/aac.38.8.1864. PMC 284652. PMID 7986023.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  38. ↑ Osterhaus AD, Rimmelzwaan GF, Martina BE, Bestebroer TM, Fouchier RA (május 2000). "Influenza B virus in seals". Science. 288 (5468): 1051–53. doi:10.1126/science.288.5468.1051. PMID 10807575. bibcode:2000Sci...288.1051O.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  39. ↑ Nobusawa E, Sato K (április 2006). "Comparison of the mutation rates of human influenza A and B viruses". Journal of Virology. 80 (7): 3675–78. doi:10.1128/JVI.80.7.3675-3678.2006. PMC 1440390. PMID 16537638.
  40. 1 2 3 4 Webster RG, Bean WJ, Gorman OT, Chambers TM, Kawaoka Y (március 1992). "Evolution and ecology of influenza A viruses". Microbiological Reviews. 56 (1): 152–79. doi:10.1128/MMBR.56.1.152-179.1992. PMC 372859. PMID 1579108.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  41. ↑ Zambon MC (november 1999). "Epidemiology and pathogenesis of influenza" (PDF). The Journal of Antimicrobial Chemotherapy. 44 Suppl B (90002): 3–9. doi:10.1093/jac/44.suppl_2.3. PMID 10877456. 23 március 2013 dátummal az eredetiből archiválva (PDF).
  42. ↑ Matsuzaki Y, Katsushima N, Nagai Y, Shoji M, Itagaki T, Sakamoto M, Kitaoka S, Mizuta K, Nishimura H (május 2006). "Clinical features of influenza C virus infection in children". The Journal of Infectious Diseases. 193 (9): 1229–35. doi:10.1086/502973. PMID 16586359.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  43. ↑ Katagiri S, Ohizumi A, Homma M (július 1983). "An outbreak of type C influenza in a children's home". The Journal of Infectious Diseases. 148 (1): 51–56. doi:10.1093/infdis/148.1.51. PMID 6309999.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  44. ↑ Matsuzaki Y, Sugawara K, Mizuta K, Tsuchiya E, Muraki Y, Hongo S, Suzuki H, Nakamura K (február 2002). "Antigenic and genetic characterization of influenza C viruses which caused two outbreaks in Yamagata City, Japan, in 1996 and 1998". Journal of Clinical Microbiology. 40 (2): 422–29. doi:10.1128/JCM.40.2.422-429.2002. PMC 153379. PMID 11825952.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  45. 1 2 Taubenberger JK, Morens DM (2008). "The pathology of influenza virus infections". Annual Review of Pathology. 3: 499–522. doi:10.1146/annurev.pathmechdis.3.121806.154316. PMC 2504709. PMID 18039138.
  46. ↑ International Committee on Taxonomy of Viruses descriptions of:Orthomyxoviridae, Influenzavirus B and Influenzavirus C
  47. ↑ Nakatsu S, Murakami S, Shindo K, Horimoto T, Sagara H, Noda T, Kawaoka Y (március 2018). "Influenza C and D Viruses Package Eight Organized Ribonucleoprotein Complexes". Journal of Virology. 92 (6): e02084–17. doi:10.1128/jvi.02084-17. PMC 5827381. PMID 29321324.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  48. 1 2 3 Bouvier NM, Palese P (szeptember 2008). "The biology of influenza viruses". Vaccine. 26 Suppl 4: D49–53. doi:10.1016/j.vaccine.2008.07.039. PMC 3074182. PMID 19230160.
  49. ↑ Ghedin E, Sengamalay NA, Shumway M, Zaborsky J, Feldblyum T, Subbu V, Spiro DJ, Sitz J, Koo H, Bolotov P, Dernovoy D, Tatusova T, Bao Y, St George K, Taylor J, Lipman DJ, Fraser CM, Taubenberger JK, Salzberg SL (október 2005). "Large-scale sequencing of human influenza reveals the dynamic nature of viral genome evolution". Nature. 437 (7062): 1162–66. doi:10.1038/nature04239. PMID 16208317. bibcode:2005Natur.437.1162G.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  50. ↑ Suzuki Y (március 2005). "Sialobiology of influenza: molecular mechanism of host range variation of influenza viruses". Biological & Pharmaceutical Bulletin. 28 (3). Pharmaceutical Society of Japan: 399–408. doi:10.1248/bpb.28.399. PMID 15744059.
  51. 1 2 3 4 Hilleman MR (augusztus 2002). "Realities and enigmas of human viral influenza: pathogenesis, epidemiology and control". Vaccine. 20 (25–26): 3068–87. doi:10.1016/s0264-410x(02)00254-2. PMID 12163258.
  52. ↑ Tong S, Zhu X, Li Y, Shi M, Zhang J, Bourgeois M, Yang H, Chen X, Recuenco S, Gomez J; et al. (2013. október 10.). "New world bats harbor diverse influenza A viruses". PLOS Pathogens. 9 (10). Public Library of Science: e1003657. doi:10.1371/journal.ppat.1003657. PMC 3794996. PMID 24130481. {{cite journal}}: Explicit use of et al. in: |author= (súgó)CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  53. ↑ Tong S, Li Y, Rivailler P, Conrardy C, Castillo DA, Chen LM, Recuenco S, Ellison JA, Davis CT, York IA; et al. (március 2012). "A distinct lineage of influenza A virus from bats". Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America. 109 (11): 4269–74. doi:10.1073/pnas.1116200109. PMC 3306675. PMID 22371588. bibcode:2012PNAS..109.4269T. {{cite journal}}: Explicit use of et al. in: |author= (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  54. ↑ Smith AE, Helenius A (április 2004). "How viruses enter animal cells". Science. 304 (5668): 237–42. doi:10.1126/science.1094823. PMID 15073366. bibcode:2004Sci...304..237S.
  55. 1 2 Wagner R, Matrosovich M, Klenk HD (május–június 2002). "Functional balance between haemagglutinin and neuraminidase in influenza virus infections". Reviews in Medical Virology. 12 (3). Wiley-Blackwell: 159–66. doi:10.1002/rmv.352. PMID 11987141.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  56. 1 2 Steinhauer DA (május 1999). "Role of hemagglutinin cleavage for the pathogenicity of influenza virus". Virology. 258 (1): 1–20. doi:10.1006/viro.1999.9716. PMID 10329563.
  57. ↑ Liu SL, Zhang ZL, Tian ZQ, Zhao HS, Liu H, Sun EZ, Xiao GF, Zhang W, Wang HZ, Pang DW (2011) Effectively and efficiently dissecting the infection of influenza virus by quantum dot-based single-particle tracking. ACS Nano
  58. ↑ Lakadamyali M, Rust MJ, Babcock HP, Zhuang X (augusztus 2003). "Visualizing infection of individual influenza viruses". Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America. 100 (16): 9280–85. doi:10.1073/pnas.0832269100. PMC 170909. PMID 12883000. bibcode:2003PNAS..100.9280L.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  59. 1 2 Pinto LH, Lamb RA (április 2006). "The M2 proton channels of influenza A and B viruses". The Journal of Biological Chemistry. 281 (14): 8997–9000. doi:10.1074/jbc.R500020200. PMID 16407184.
  60. ↑ Cros JF, Palese P (szeptember 2003). "Trafficking of viral genomic RNA into and out of the nucleus: influenza, Thogoto and Borna disease viruses". Virus Research. 95 (1–2): 3–12. doi:10.1016/S0168-1702(03)00159-X. PMID 12921991.
  61. ↑ Kash JC, Goodman AG, Korth MJ, Katze MG (július 2006). "Hijacking of the host-cell response and translational control during influenza virus infection". Virus Research. 119 (1). Elsevier: 111–20. doi:10.1016/j.virusres.2005.10.013. PMID 16630668.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  62. ↑ Nayak DP, Hui EK, Barman S (december 2004). "Assembly and budding of influenza virus". Virus Research. 106 (2). Elsevier: 147–65. doi:10.1016/j.virusres.2004.08.012. PMC 7172797. PMID 15567494.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  63. ↑ Drake JW (május 1993). "Rates of spontaneous mutation among RNA viruses". Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America. 90 (9): 4171–75. doi:10.1073/pnas.90.9.4171. PMC 46468. PMID 8387212. bibcode:1993PNAS...90.4171D.
  64. ↑ He CQ, Xie ZX, Han GZ, Dong JB, Wang D, Liu JB, Ma LY, Tang XF, Liu XP, Pang YS, Li GR (január 2009). "Homologous recombination as an evolutionary force in the avian influenza A virus". Molecular Biology and Evolution. 26 (1). Oxford Academic: 177–87. doi:10.1093/molbev/msn238. PMID 18931384.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  65. ↑ De A, Sarkar T, Nandy A (2016). "Bioinformatics studies of Influenza A hemagglutinin sequence data indicate recombination-like events leading to segment exchanges". BMC Research Notes. 9. Springer Nature: 222. doi:10.1186/s13104-016-2017-3. PMC 4832483. PMID 27083561.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  66. ↑ "Flu Symptoms & Diagnosis". Centers for Disease Control and Prevention (CDC). 2019. július 10. Hozzáférés: 2020. január 24..
  67. ↑ "Flu Symptoms & Complications". Centers for Disease Control and Prevention (CDC). 2019. február 26. Hozzáférés: 2019. július 6..
  68. 1 2 Call SA, Vollenweider MA, Hornung CA, Simel DL, McKinney WP (február 2005). "Does this patient have influenza?". JAMA. 293 (8). American Medical Association (United States): 987–97. doi:10.1001/jama.293.8.987. PMID 15728170.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  69. 1 2 3 4 Carrat F, Vergu E, Ferguson NM, Lemaitre M, Cauchemez S, Leach S, Valleron AJ (április 2008). "Time lines of infection and disease in human influenza: a review of volunteer challenge studies". American Journal of Epidemiology. 167 (7): 775–85. doi:10.1093/aje/kwm375. ISSN 1476-6256. PMID 18230677. In almost all studies, participants were individually confined for 1 week{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  70. ↑ See especially Figure 5 mutatja, hogy a fertőzőképesség a második napon, míg a tünetek erőssége a harmadik napon éri el a csúcsot
  71. ↑ Suzuki E, Ichihara K, Johnson AM (január 2007). "Natural course of fever during influenza virus infection in children". Clinical Pediatrics. 46 (1). SAGE: 76–79. doi:10.1177/0009922806289588. PMID 17164515.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  72. 1 2 Tesini, Brenda L. (szeptember 2018). "Influenza (Flu)". Merck. 2008. március 17. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2008. március 15..
  73. ↑ Richards S (2005). "Flu blues". Nursing Standard. 20 (8). Royal College of Nursing: 26–7. doi:10.7748/ns.20.8.26.s29. PMID 16295596.
  74. ↑ Heikkinen T (július 2006). "Influenza in children". Acta Paediatrica. 95 (7): 778–84. doi:10.1080/08035250600612272. PMID 16801171.
  75. ↑ Kerr AA, McQuillin J, Downham MA, Gardner PS (február 1975). "Gastric 'flu influenza B causing abdominal symptoms in children". The Lancet. 1 (7902). Elsevier: 291–5. doi:10.1016/S0140-6736(75)91205-2. PMID 46444.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  76. 1 2 Eccles R (november 2005). "Understanding the symptoms of the common cold and influenza". The Lancet Infectious Diseases. 5 (11): 718–25. doi:10.1016/S1473-3099(05)70270-X. PMC 7185637. PMID 16253889.
  77. ↑ Hui DS (március 2008). "Review of clinical symptoms and spectrum in humans with influenza A/H5N1 infection". Respirology. 13 Suppl 1. Wiley /Asian Pacific Society of Respirology: S10-3. doi:10.1111/j.1440-1843.2008.01247.x. PMID 18366521.
  78. ↑ Monto A, Gravenstein S, Elliott M, Colopy M, Schweinle J (2000). "Clinical signs and symptoms predicting influenza infection". Archives of Internal Medicine. 160 (21): 3243–47. doi:10.1001/archinte.160.21.3243. PMID 11088084.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  79. ↑ Smith K, Roberts M (2002). "Cost-effectiveness of newer treatment strategies for influenza". The American Journal of Medicine (AJM). 113 (4). Alliance for Academic Internal Medicine: 300–07. CiteSeerX 10.1.1.575.2366. doi:10.1016/S0002-9343(02)01222-6. PMID 12361816.
  80. 1 2 3 Rothberg M, Bellantonio S, Rose D (2003. szeptember 2.). "Management of influenza in adults older than 65 years of age: cost-effectiveness of rapid testing and antiviral therapy". Annals of Internal Medicine. 139 (5 Pt 1). American College of Physicians (ACP): 321–29. doi:10.7326/0003-4819-139-5_part_1-200309020-00007. PMID 12965940.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  81. ↑ "Information for Clinicians on Influenza Virus Testing". Centers for Disease Control and Prevention (CDC). 2018. február 26. 2009. május 3. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2009. május 1..
  82. ↑ "Rapid Diagnostic Testing for Influenza: Information for Clinical Laboratory Directors". Centers for Disease Control and Prevention (CDC). 13 október 2015. 16 január 2016 dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2 február 2016.
  83. ↑ Jain S, Kamimoto L, Bramley AM, Schmitz AM, Benoit SR, Louie J, Sugerman DE, Druckenmiller JK, Ritger KA, Chugh R, Jasuja S, Deutscher M, Chen S, Walker JD, Duchin JS, Lett S, Soliva S, Wells EV, Swerdlow D, Uyeki TM, Fiore AE, Olsen SJ, Fry AM, Bridges CB, Finelli L, (2009 Pandemic Influenza A 'H1N1' Virus Hospitalizations Investigation Team) (november 2009). "Hospitalized Patients with 2009 H1N1 Influenza in the United States, April–June 2009". New England Journal of Medicine. 361 (20): 1935–44. doi:10.1056/nejmoa0906695. ISSN 0028-4793. PMID 19815859. citeseerx:10.1.1.183.7888.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: numerikus név: szerzőfelsorolás (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  84. ↑ "Transcript of virtual press conference with Gregory Hartl, Spokesperson for H1N1, and Dr Nikki Shindo, Medical Officer, Global Influenza Programme, World Health Organization" (PDF). World Health Organization (WHO). 2009. november 12. 2009. november 29. dátummal az eredetiből archiválva (PDF).
  85. ↑ Grady, Denise. „Report Finds Swine Flu Has Killed 36 Children”, The New York Times, 2009. szeptember 3.. [2017. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  86. 1 2 "Guide for considering influenza testing when influenza viruses are circulating in the community". Centers for Disease Control and Prevention (CDC). 2018. február 20. Hozzáférés: 2018. március 30..
  87. 1 2 "The Flu: What To Do If You Get Sick". Centers for Disease Control and Prevention (CDC). 2019. október 8. Hozzáférés: 2020. január 24..
  88. ↑ Sherman, Irwin W. (2007). Twelve diseases that changed our world. Washington, DC: ASM Press. 161. o. ISBN 978-1-55581-466-3.
  89. ↑ Mitamura K, Sugaya N (június 2006). "[Diagnosis and Treatment of influenza – clinical investigation on viral shedding in children with influenza]". Uirusu (Journal of virology). 56 (1). Society for Virology (Japan): 109–16. doi:10.2222/jsv.56.109. PMID 17038819.
  90. ↑ Gooskens J, Jonges M, Claas EC, Meijer A, Kroes AC (május 2009). "Prolonged influenza virus infection during lymphocytopenia and frequent detection of drug-resistant viruses". The Journal of Infectious Diseases. 199 (10): 1435–41. doi:10.1086/598684. PMID 19392620.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  91. 1 2 3 4 5 Weber TP, Stilianakis NI (november 2008). "Inactivation of influenza A viruses in the environment and modes of transmission: a critical review". The Journal of Infection. 57 (5): 361–73. doi:10.1016/j.jinf.2008.08.013. PMC 7112701. PMID 18848358.
  92. ↑ Hall CB (augusztus 2007). "The spread of influenza and other respiratory viruses: complexities and conjectures" (PDF). Clinical Infectious Diseases. 45 (3). Oxford Academic: 353–59. doi:10.1086/519433. PMC 7107900. PMID 17599315. 25 január 2016 dátummal az eredetiből archiválva (PDF).
  93. ↑ Cole EC, Cook CE (augusztus 1998). "Characterization of infectious aerosols in health care facilities: an aid to effective engineering controls and preventive strategies". American Journal of Infection Control. 26 (4): 453–64. doi:10.1016/S0196-6553(98)70046-X. PMC 7132666. PMID 9721404.
  94. ↑ Kormuth KA, Lin K, Prussin AJ, Vejerano EP, Tiwari AJ, Cox SS, Myerburg MM, Lakdawala SS, Marr LC (július 2018). "Influenza Virus Infectivity Is Retained in Aerosols and Droplets Independent of Relative Humidity". The Journal of Infectious Diseases. 218 (5): 739–747. doi:10.1093/infdis/jiy221. PMC 6057527. PMID 29878137.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  95. 1 2 Thomas Y, Vogel G, Wunderli W, Suter P, Witschi M, Koch D, Tapparel C, Kaiser L (május 2008). "Survival of influenza virus on banknotes". Applied and Environmental Microbiology. 74 (10): 3002–07. doi:10.1128/AEM.00076-08. PMC 2394922. PMID 18359825.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  96. ↑ Bean B, Moore BM, Sterner B, Peterson LR, Gerding DN, Balfour HH (július 1982). "Survival of influenza viruses on environmental surfaces". The Journal of Infectious Diseases. 146 (1): 47–51. doi:10.1093/infdis/146.1.47. PMID 6282993.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  97. 1 2 "Influenza Factsheet" (PDF). Center for Food Security and Public Health, Iowa State University. 2009. március 23. dátummal az eredetiből archiválva (PDF). p. 7
  98. ↑ Jefferies WM, Turner JC, Lobo M, Gwaltney JM (március 1998). "Low plasma levels of adrenocorticotropic hormone in patients with acute influenza". Clinical Infectious Diseases. 26 (3). Oxford Academic: 708–10. doi:10.1086/514594. PMID 9524849.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  99. 1 2 Korteweg C, Gu J (május 2008). "Pathology, molecular biology, and pathogenesis of avian influenza A (H5N1) infection in humans". The American Journal of Pathology. 172 (5): 1155–70. doi:10.2353/ajpath.2008.070791. PMC 2329826. PMID 18403604.
  100. ↑ Nicholls JM, Chan RW, Russell RJ, Air GM, Peiris JS (április 2008). "Evolving complexities of influenza virus and its receptors". Trends in Microbiology. 16 (4): 149–57. doi:10.1016/j.tim.2008.01.008. PMID 18375125.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  101. 1 2 van Riel D, Munster VJ, de Wit E, Rimmelzwaan GF, Fouchier RA, Osterhaus AD, Kuiken T (április 2006). "H5N1 Virus Attachment to Lower Respiratory Tract". Science. 312 (5772): 399. doi:10.1126/science.1125548. PMID 16556800.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  102. ↑ Shinya K, Ebina M, Yamada S, Ono M, Kasai N, Kawaoka Y (március 2006). "Avian flu: influenza virus receptors in the human airway". Nature. 440 (7083): 435–36. doi:10.1038/440435a. PMID 16554799. bibcode:2006Natur.440..435S.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  103. ↑ van Riel D, Munster VJ, de Wit E, Rimmelzwaan GF, Fouchier RA, Osterhaus AD, Kuiken T (október 2007). "Human and avian influenza viruses target different cells in the lower respiratory tract of humans and other mammals". The American Journal of Pathology. 171 (4): 1215–23. doi:10.2353/ajpath.2007.070248. PMC 1988871. PMID 17717141.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  104. ↑ Schmitz N, Kurrer M, Bachmann MF, Kopf M (május 2005). "Interleukin-1 is responsible for acute lung immunopathology but increases survival of respiratory influenza virus infection". Journal of Virology. 79 (10): 6441–48. doi:10.1128/JVI.79.10.6441-6448.2005. PMC 1091664. PMID 15858027.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  105. ↑ Winther B, Gwaltney JM, Mygind N, Hendley JO (1998). "Viral-induced rhinitis". American Journal of Rhinology. 12 (1): 17–20. doi:10.2500/105065898782102954. PMID 9513654.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  106. ↑ Beigel J, Bray M (április 2008). "Current and future antiviral therapy of severe seasonal and avian influenza". Antiviral Research. 78 (1): 91–102. doi:10.1016/j.antiviral.2008.01.003. PMC 2346583. PMID 18328578.
  107. ↑ Stephen G. Spiro, Gerard A. Silvestri, Alvar Agustí (2012). Clinical Respiratory Medicine. Elsevier Health Sciences. 311. o. ISBN 978-1-4557-2329-4.{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  108. ↑ "Influenza Virus Testing Methods". Centers for Disease Control and Prevention (CDC). 2018. március 26. Hozzáférés: 2018. március 30..
  109. 1 2 „Wash your hands often and right way”, Centers for Disease Control and Prevention (CDC), 2018. január 5. (Hozzáférés: 2018. március 29.) 
  110. 1 2 "Flu: MedlinePlus Medical Encyclopedia". U.S. National Library of Medicine. 2010. február 14. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2010. február 7..
  111. ↑ "A WHO „visszafokozta" az oszeltamivires influenza elleni gyógyszert". pharmaonline.hu. 2017. július 28. Hozzáférés: 2020. február 4..
  112. ↑ Stephenson I, Nicholson KG (július 1999). "Chemotherapeutic control of influenza". The Journal of Antimicrobial Chemotherapy. 44 (1): 6–10. doi:10.1093/jac/44.1.6. PMID 10459804.
  113. ↑ "Most popular antiviral medication brands in the Russian pharmaceutical market in 1st quarter 2020 by sales value share". Statista. Hozzáférés: 2020. június 17..
  114. ↑ Moscona A (2009. március 5.). "Global Transmission of Oseltamivir-Resistant Influenza". New England Journal of Medicine. 360 (10): 953–56. doi:10.1056/NEJMp0900648. ISSN 0028-4793. PMID 19258250.
  115. ↑ Centers for Disease Control Prevention (CDC) (január 2006). "High levels of adamantane resistance among influenza A (H3N2) viruses and interim guidelines for use of antiviral agents – United States, 2005–06 influenza season" (PDF). Morbidity and Mortality Weekly Report (MMWR). 55 (2). Centers for Disease Control and Prevention (CDC): 44–46. PMID 16424859. 29 június 2011 dátummal az eredetiből archiválva (PDF).
  116. ↑ Bright RA, Medina MJ, Xu X, Perez-Oronoz G, Wallis TR, Davis XM, Povinelli L, Cox NJ, Klimov AI (október 2005). "Incidence of adamantane resistance among influenza A (H3N2) viruses isolated worldwide from 1994 to 2005: a cause for concern". The Lancet. 366 (9492): 1175–81. doi:10.1016/S0140-6736(05)67338-2. PMID 16198766.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  117. ↑ Ilyushina NA, Govorkova EA, Webster RG (október 2005). "Detection of amantadine-resistant variants among avian influenza viruses isolated in North America and Asia" (PDF). Virology. 341 (1): 102–06. doi:10.1016/j.virol.2005.07.003. PMID 16081121. 21 július 2011 dátummal az eredetiből archiválva (PDF). Hozzáférés: 7 augusztus 2020. {{cite journal}}: More than one of |archivedate= és |archive-date= specified (súgó); More than one of |archiveurl= és |archive-url= specified (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  118. ↑ Parry J (július 2005). "Use of antiviral drug in poultry is blamed for drug resistant strains of avian flu". BMJ (British Medical Journal). 331 (7507). British Medical Association: 10. doi:10.1136/bmj.331.7507.10. PMC 558527. PMID 15994677.
  119. ↑ Glasgow JF, Middleton B (november 2001). "Reye syndrome – insights on causation and prognosis" (PDF). Archives of Disease in Childhood. 85 (5): 351–53. doi:10.1136/adc.85.5.351. PMC 1718987. PMID 11668090. 8 július 2011 dátummal az eredetiből archiválva (PDF).
  120. ↑ Lansbury L, Rodrigo C, Leonardi-Bee J, Nguyen-Van-Tam J, Lim WS (2019. február 24.). "Corticosteroids as adjunctive therapy in the treatment of influenza". Cochrane Database of Systematic Reviews. 2: CD010406. doi:10.1002/14651858.CD010406.pub3. PMC 6387789. PMID 30798570.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  121. ↑ Hurt AC, Ho HT, Barr I (október 2006). "Resistance to anti-influenza drugs: adamantanes and neuraminidase inhibitors". Expert Review of Anti-Infective Therapy. 4 (5): 795–805. doi:10.1586/14787210.4.5.795. PMID 17140356.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  122. ↑ Hayden FG (március 1997). "Prevention and treatment of influenza in immunocompromised patients". The American Journal of Medicine. 102 (3A): 55–60, discussion 75–76. doi:10.1016/S0002-9343(97)80013-7. PMID 10868144.
  123. ↑ Whitley RJ, Monto AS (2006). "Prevention and treatment of influenza in high-risk groups: children, pregnant women, immunocompromised hosts, and nursing home residents" (PDF). The Journal of Infectious Diseases. 194 S2. Oxford Academic: S133–38. doi:10.1086/507548. PMID 17163386. 2016. január 25. dátummal az eredetiből archiválva (PDF). Hozzáférés: 2020. augusztus 8.. {{cite journal}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  124. ↑ Angelo SJ, Marshall PS, Chrissoheris MP, Chaves AM (április 2004). "Clinical characteristics associated with poor outcome in patients acutely infected with Influenza A". Connecticut Medicine. 68 (4). Connecticut State Medical Society: 199–205. PMID 15095826.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  125. ↑ Murin S, Bilello KS (október 2005). "Respiratory tract infections: another reason not to smoke". Cleveland Clinic Journal of Medicine. 72 (10): 916–20. doi:10.3949/ccjm.72.10.916. PMID 16231688.
  126. ↑ "People at High Risk For Flu Complications". Centers for Disease Control and Prevention (CDC). 2016. augusztus 26. 2017. július 10. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2017. március 20..
  127. 1 2 3 Sivadon-Tardy V, Orlikowski D, Porcher R, Sharshar T, Durand MC, Enouf V, Rozenberg F, Caudie C, Annane D, van der Werf S, Lebon P, Raphaël JC, Gaillard JL, Gault E (január 2009). "Guillain-Barré syndrome and influenza virus infection". Clinical Infectious Diseases. 48 (1): 48–56. doi:10.1086/594124. PMID 19025491.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  128. ↑ Jacobs BC, Rothbarth PH, van der Meché FG, Herbrink P, Schmitz PI, de Klerk MA, van Doorn PA (október 1998). "The spectrum of antecedent infections in Guillain-Barré syndrome: a case-control study". Neurology. 51 (4): 1110–15. doi:10.1212/wnl.51.4.1110. PMID 9781538.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  129. ↑ Vellozzi C, Burwen DR, Dobardzic A, Ball R, Walton K, Haber P (március 2009). "Safety of trivalent inactivated influenza vaccines in adults: background for pandemic influenza vaccine safety monitoring". Vaccine. 27 (15): 2114–20. doi:10.1016/j.vaccine.2009.01.125. PMID 19356614.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  130. ↑ Stowe J, Andrews N, Wise L, Miller E (február 2009). "Investigation of the temporal association of Guillain-Barre syndrome with influenza vaccine and influenzalike illness using the United Kingdom General Practice Research Database" (PDF). American Journal of Epidemiology. 169 (3): 382–88. doi:10.1093/aje/kwn310. PMID 19033158.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  131. 1 2 "Children with Neurologic Conditions & Influenza (Flu)". Centers for Disease Control and Prevention (CDC). 2019. február 5. Hozzáférés: 2019. július 10.. Children of any age with neurologic conditions are more likely than other children to become very sick if they get flu. Flu complications may vary and for some children, can include pneumonia and even death.
  132. ↑ "Archivált másolat". 2017. február 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. február 16..
  133. 1 2 3 Aledort JE, Lurie N, Wasserman J, Bozzette SA (augusztus 2007). "Non-pharmaceutical public health interventions for pandemic influenza: an evaluation of the evidence base". BMC Public Health. 7: 208. doi:10.1186/1471-2458-7-208. PMC 2040158. PMID 17697389.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  134. ↑ "2009 H1N1 Flu ("Swine Flu") and You". Centers for Disease Control and Prevention (CDC). 2010. február 10. 2010. március 4. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2019. december 2..
  135. ↑ Grayson ML, Melvani S, Druce J, Barr IG, Ballard SA, Johnson PD, Mastorakos T, Birch C (február 2009). "Efficacy of soap and water and alcohol-based hand-rub preparations against live H1N1 influenza virus on the hands of human volunteers". Clinical Infectious Diseases. 48 (3): 285–91. doi:10.1086/595845. PMID 19115974.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  136. ↑ MacIntyre CR, Cauchemez S, Dwyer DE, Seale H, Cheung P, Browne G, Fasher M, Wood J, Gao Z, Booy R, Ferguson N (február 2009). "Face mask use and control of respiratory virus transmission in households". Emerging Infectious Diseases (EID). 15 (2). Centers for Disease Control and Prevention (CDC): 233–41. doi:10.3201/eid1502.081167. PMC 2662657. PMID 19193267.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  137. ↑ Bridges CB, Kuehnert MJ, Hall CB (október 2003). "Transmission of influenza: implications for control in health care settings". Clinical Infectious Diseases. 37 (8): 1094–101. doi:10.1086/378292. PMID 14523774.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  138. ↑ Hatchett RJ, Mecher CE, Lipsitch M (május 2007). "Public health interventions and epidemic intensity during the 1918 influenza pandemic". Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America. 104 (18): 7582–87. doi:10.1073/pnas.0610941104. PMC 1849867. PMID 17416679. bibcode:2007PNAS..104.7582H.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  139. ↑ Bootsma MC, Ferguson NM (május 2007). "The effect of public health measures on the 1918 influenza pandemic in U.S. cities". Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America. 104 (18): 7588–93. doi:10.1073/pnas.0611071104. PMC 1849868. PMID 17416677. bibcode:2007PNAS..104.7588B.
  140. ↑ "Vaccine use". World Health Organization (WHO). 2012. december 15. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2012. december 6..
  141. ↑ "Vaccines against influenza WHO position paper". The Weekly Epidemiological Record (WER). 87 (47): 461–76. november 2012. PMID 23210147. 2020. augusztus 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. augusztus 9.. {{cite journal}}: Unknown parameter |lay-url= ignored (súgó)
  142. ↑ "CDC launches universal flu vaccination recommendation". Center for Infectious Disease Research and Policy (CIDRAP). 2010. július 29. Hozzáférés: 2019. szeptember 24..
  143. 1 2 Demicheli V, Jefferson T, Ferroni E, Rivetti A, Di Pietrantonj C (február 2018). "Vaccines for preventing influenza in healthy adults". Cochrane Database of Systematic Reviews. 2: CD001269. doi:10.1002/14651858.CD001269.pub6. PMC 6491184. PMID 29388196.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  144. 1 2 Jefferson T, Rivetti A, Di Pietrantonj C, Demicheli V (február 2018). "Vaccines for preventing influenza in healthy children". Cochrane Database of Systematic Reviews. 2: CD004879. doi:10.1002/14651858.CD004879.pub5. PMC 6491174. PMID 29388195.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  145. ↑ Kopsaftis Z, Wood-Baker R, Poole P (június 2018). "Influenza vaccine for chronic obstructive pulmonary disease (COPD)". Cochrane Database of Systematic Reviews. 2: CD002733. doi:10.1002/14651858.CD002733.pub3. PMC 6513384. PMID 29943802.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  146. ↑ Cates CJ, Rowe BH (február 2013). "Vaccines for preventing influenza in people with asthma". Cochrane Database of Systematic Reviews. 2 (2): CD000364. doi:10.1002/14651858.CD000364.pub4. PMC 6999427. PMID 23450529.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link)
  147. ↑ Beck CR, McKenzie BC, Hashim AB, Harris RC, Nguyen-Van-Tam JS (október 2012). "Influenza vaccination for immunocompromised patients: systematic review and meta-analysis by etiology". The Journal of Infectious Diseases. 206 (8): 1250–59. doi:10.1093/infdis/jis487. PMID 22904335.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  148. ↑ Udell JA, Zawi R, Bhatt DL, Keshtkar-Jahromi M, Gaughran F, Phrommintikul A, Ciszewski A, Vakili H, Hoffman EB, Farkouh ME, Cannon CP (október 2013). "Association between influenza vaccination and cardiovascular outcomes in high-risk patients: a meta-analysis". JAMA. 310 (16): 1711–20. doi:10.1001/jama.2013.279206. PMID 24150467.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  149. ↑ Abramson ZH (2012). "What, in Fact, Is the Evidence That Vaccinating Healthcare Workers against Seasonal Influenza Protects Their Patients? A Critical Review". International Journal of Family Medicine. 2012. Hindawi: 205464. doi:10.1155/2012/205464. PMC 3502850. PMID 23209901.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link)
  150. ↑ Thomas RE, Jefferson T, Lasserson TJ (június 2016). "Influenza vaccination for healthcare workers who care for people aged 60 or older living in long-term care institutions". Cochrane Database of Systematic Reviews (6): CD005187. doi:10.1002/14651858.CD005187.pub5. PMID 27251461.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  151. ↑ Ahmed F, Lindley MC, Allred N, Weinbaum CM, Grohskopf L (január 2014). "Effect of influenza vaccination of healthcare personnel on morbidity and mortality among patients: systematic review and grading of evidence". Clinical Infectious Diseases. 58 (1): 50–57. doi:10.1093/cid/cit580. PMID 24046301.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  152. ↑ Dolan GP, Harris RC, Clarkson M, Sokal R, Morgan G, Mukaigawara M, Horiuchi H, Hale R, Stormont L, Béchard-Evans L, Chao YS, Eremin S, Martins S, Tam J, Peñalver J, Zanuzadana A, Nguyen-Van-Tam JS (szeptember 2013). "Vaccination of healthcare workers to protect patients at increased risk of acute respiratory disease: summary of a systematic review". Influenza and Other Respiratory Viruses. 7 Suppl 2: 93–96. doi:10.1111/irv.12087. PMC 5909400. PMID 24034492.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  153. 1 2 "Recommended composition of influenza virus vaccines for use in the 2006–2007 influenza season" (PDF). WHO Report. 2006. február 14. 2016. április 14. dátummal az eredetiből archiválva (PDF). Hozzáférés: 2016. december 28..
  154. ↑ Holmes EC, Ghedin E, Miller N, Taylor J, Bao Y, St George K, Grenfell BT, Salzberg SL, Fraser CM, Lipman DJ, Taubenberger JK (szeptember 2005). "Whole-genome analysis of human influenza A virus reveals multiple persistent lineages and reassortment among recent H3N2 viruses". PLOS Biology. 3 (9). Public Library of Science: e300. doi:10.1371/journal.pbio.0030300. PMC 1180517. PMID 16026181.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  155. ↑ "Key Facts About Seasonal Flu Vaccine". Centers for Disease Control and Prevention (CDC). 2018. szeptember 6. 2019. május 8. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2019. július 10..
  156. ↑ "Seasonal Flu Shot". Centers for Disease Control and Prevention (CDC). 2019. november 7. 2019. december 2. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2019. december 2..
  157. ↑ Grande AJ, Reid H, Thomas EE, Nunan D, Foster C (augusztus 2016). "Exercise prior to influenza vaccination for limiting influenza incidence and its related complications in adults" (PDF). Cochrane Database of Systematic Reviews (8): CD011857. doi:10.1002/14651858.CD011857.pub2. PMID 27545762. 2021. augusztus 28. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2020. augusztus 15..{{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  158. ↑ Jit M, Newall AT, Beutels P (április 2013). "Key issues for estimating the impact and cost-effectiveness of seasonal influenza vaccination strategies". Human Vaccines & Immunotherapeutics. 9 (4): 834–40. doi:10.4161/hv.23637. PMC 3903903. PMID 23357859.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  159. ↑ Newall AT, Jit M, Beutels P (augusztus 2012). "Economic evaluations of childhood influenza vaccination: a critical review". PharmacoEconomics. 30 (8). Springer: 647–60. doi:10.2165/11599130-000000000-00000. PMID 22788257.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  160. ↑ Postma MJ, Baltussen RP, Palache AM, Wilschut JC (április 2006). "Further evidence for favorable cost-effectiveness of elderly influenza vaccination". Expert Review of Pharmacoeconomics & Outcomes Research. 6 (2): 215–27. doi:10.1586/14737167.6.2.215. PMID 20528557.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  161. ↑ Newall AT, Dehollain JP, Creighton P, Beutels P, Wood JG (augusztus 2013). "Understanding the cost-effectiveness of influenza vaccination in children: methodological choices and seasonal variability". PharmacoEconomics. 31 (8): 693–702. doi:10.1007/s40273-013-0060-7. PMID 23645539.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  162. ↑ Newall AT, Kelly H, Harsley S, Scuffham PA (2009. június 1.). "Cost effectiveness of influenza vaccination in older adults: a critical review of economic evaluations for the 50- to 64-year age group". PharmacoEconomics. 27 (6): 439–50. doi:10.2165/00019053-200927060-00001. PMID 19640008.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  163. ↑ "Slate's Explainer: Weather and the Flu Season". NPR. 2003. december 17. 2016. november 15. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2006. október 19..
  164. ↑ Lowen AC, Mubareka S, Steel J, Palese P (október 2007). "Influenza virus transmission is dependent on relative humidity and temperature". PLOS Pathogens. 3 (10). Public Library of Science: 1470–76. doi:10.1371/journal.ppat.0030151. PMC 2034399. PMID 17953482.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  165. ↑ Shaman J, Kohn M (március 2009). "Absolute humidity modulates influenza survival, transmission, and seasonality". Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America. 106 (9): 3243–48. doi:10.1073/pnas.0806852106. PMC 2651255. PMID 19204283. bibcode:2009PNAS..106.3243S.
  166. ↑ Shaman J, Pitzer VE, Viboud C, Grenfell BT, Lipsitch M (február 2010). Ferguson NM (ed.). "Absolute humidity and the seasonal onset of influenza in the continental United States". PLOS Biology. 8 (2). Public Library of Science: e1000316. doi:10.1371/journal.pbio.1000316. PMC 2826374. PMID 20186267.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  167. ↑ Shek LP, Lee BW (június 2003). "Epidemiology and seasonality of respiratory tract virus infections in the tropics". Paediatric Respiratory Reviews. 4 (2): 105–11. doi:10.1016/S1526-0542(03)00024-1. PMID 12758047.
  168. ↑ Dushoff J, Plotkin JB, Levin SA, Earn DJ (november 2004). "Dynamical resonance can account for seasonality of influenza epidemics". Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America. 101 (48): 16915–16. doi:10.1073/pnas.0407293101. PMC 534740. PMID 15557003. bibcode:2004PNAS..10116915D.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  169. ↑ "WHO Confirmed Human Cases of H5N1". WHO Epidemic and Pandemic Alert and Response (EPR). 2016. november 16. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. december 28..
  170. ↑ WHO (2006. augusztus 25.). "Antigenic and genetic characteristics of H5N1 viruses and candidate H5N1 vaccine viruses developed for potential use as pre-pandemic vaccines". The Weekly Epidemiological Record (WER). 81 (34/35): 328–30. PMID 16933379. hdl:10665/233175. 2020. augusztus 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. augusztus 21.. {{cite journal}}: |hdl-access= requires |hdl= (súgó)
  171. ↑ Cannell JJ, Vieth R, Umhau JC, Holick MF, Grant WB, Madronich S, Garland CF, Giovannucci E (december 2006). "Epidemic influenza and vitamin D". Epidemiology and Infection. 134 (6): 1129–40. doi:10.1017/S0950268806007175. PMC 2870528. PMID 16959053.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  172. ↑ Hope-Simpson RE (február 1981). "The role of season in the epidemiology of influenza". The Journal of Hygiene. 86 (1): 35–47. doi:10.1017/s0022172400068728. PMC 2134066. PMID 7462597.
  173. ↑ "Estimated Influenza Illnesses, Medical visits, Hospitalizations, and Deaths in the United States – 2018–2019 influenza season". Centers for Disease Control and Prevention (CDC). 2020. január 9. Hozzáférés: 2020. március 5..
  174. ↑ Paget J, Spreeuwenberg P, Charu V, Taylor RJ, Iuliano AD, Bresee J, Simonsen L, Viboud C (december 2019). "Global mortality associated with seasonal influenza epidemics: New burden estimates and predictors from the GLaMOR Project" (PDF). Journal of Global Health. 9 (2): 020421. doi:10.7189/jogh.09.020421. PMC 6815659. PMID 31673337.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  175. ↑ Thompson WW, Shay DK, Weintraub E, Brammer L, Cox N, Anderson LJ, Fukuda K (január 2003). "Mortality associated with influenza and respiratory syncytial virus in the United States". JAMA. 289 (2): 179–86. doi:10.1001/jama.289.2.179. PMID 12517228.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  176. ↑ Thompson WW, Shay DK, Weintraub E, Brammer L, Bridges CB, Cox NJ, Fukuda K (szeptember 2004). "Influenza-associated hospitalizations in the United States". JAMA. 292 (11): 1333–40. doi:10.1001/jama.292.11.1333. PMID 15367555.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  177. ↑ Dushoff J, Plotkin JB, Viboud C, Earn DJ, Simonsen L (január 2006). "Mortality due to influenza in the United States – an annualized regression approach using multiple-cause mortality data". American Journal of Epidemiology. 163 (2): 181–87. doi:10.1093/aje/kwj024. PMID 16319291. 21 november 2009 dátummal az eredetiből archiválva. The regression model attributes an annual average of 41,400 (95% confidence interval: 27,100, 55,700) deaths to influenza over the period 1979–2001{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  178. ↑ Steenhuysen, Julie. „CDC backs away from decades-old flu death estimate”, Reuters, 2010. augusztus 26.. [2010. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. szeptember 13.) „Instead of the estimated 36,000 annual flu deaths in the United States ... the actual number in the past 30 years has ranged from a low of about 3,300 deaths to a high of nearly 49,000…” 
  179. 1 2 Ferguson NM, Cummings DA, Cauchemez S, Fraser C, Riley S, Meeyai A, Iamsirithaworn S, Burke DS (szeptember 2005). "Strategies for containing an emerging influenza pandemic in Southeast Asia". Nature. 437 (7056): 209–14. doi:10.1038/nature04017. hdl:10722/54275. PMID 16079797. S2CID 4415006. bibcode:2005Natur.437..209F.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  180. ↑ Lozano R, Naghavi M, Foreman K, Lim S, Shibuya K, Aboyans V, Abraham J, Adair T, Aggarwal R, Ahn SY; et al. (december 2012). "Global and regional mortality from 235 causes of death for 20 age groups in 1990 and 2010: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2010" (PDF). The Lancet. 380 (9859): 2095–128. doi:10.1016/S0140-6736(12)61728-0. hdl:10536/DRO/DU:30050819. PMID 23245604. 2020. augusztus 1. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2020. augusztus 23.. {{cite journal}}: Explicit use of et al. in: |author= (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  181. ↑ Murray CJ, Lopez AD, Chin B, Feehan D, Hill KH (december 2006). "Estimation of potential global pandemic influenza mortality on the basis of vital registry data from the 1918–20 pandemic: a quantitative analysis". The Lancet. 368 (9554): 2211–18. doi:10.1016/S0140-6736(06)69895-4. PMID 17189032.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  182. ↑ Wolf YI, Viboud C, Holmes EC, Koonin EV, Lipman DJ (október 2006). "Long intervals of stasis punctuated by bursts of positive selection in the seasonal evolution of influenza A virus". Biology Direct. 1 (1): 34. doi:10.1186/1745-6150-1-34. PMC 1647279. PMID 17067369.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  183. ↑ Parrish CR, Kawaoka Y (2005). "The origins of new pandemic viruses: the acquisition of new host ranges by canine parvovirus and influenza A viruses". Annual Review of Microbiology. 59: 553–86. doi:10.1146/annurev.micro.59.030804.121059. PMID 16153179.
  184. 1 2 Recker M, Pybus OG, Nee S, Gupta S (május 2007). "The generation of influenza outbreaks by a network of host immune responses against a limited set of antigenic types". Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America. 104 (18): 7711–16. doi:10.1073/pnas.0702154104. PMC 1855915. PMID 17460037. bibcode:2007PNAS..104.7711R.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  185. ↑ Influenza, The Oxford English Dictionary, second edition.
  186. 1 2 3 4 5 Potter CW (október 2001). "A history of influenza". Journal of Applied Microbiology. 91 (4): 572–79. doi:10.1046/j.1365-2672.2001.01492.x. PMID 11576290.
  187. ↑ Calisher CH (augusztus 2009). "Swine flu". Croatian Medical Journal. 50 (4): 412–15. doi:10.3325/cmj.2009.50.412. PMC 2728380. PMID 19673043.
  188. 1 2 3 4 Taubenberger JK, Morens DM (január 2006). "1918 Influenza: the mother of all pandemics". Emerging Infectious Diseases. 12 (1): 15–22. doi:10.3201/eid1201.050979. PMC 3291398. PMID 16494711.
  189. 1 2 Mordini E, Green M, ed. (201). Internet-Based Intelligence in Public Health Emergencies: Early Detection and Response in Disease Outbreak Crises. IOS Press. 67. o. ISBN 978-1614991755. {{cite book}}: ISBN / Date incompatibility (súgó)
  190. ↑ Martin PM, Martin-Granel E (június 2006). "2,500-year evolution of the term epidemic". Emerging Infectious Diseases. 12 (6): 976–80. doi:10.3201/eid1206.051263. PMC 3373038. PMID 16707055.
  191. ↑ Hippocrates. "Of the Epidemics, c. 400 BCE". 2006. október 5. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2006. október 18.. {{cite web}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  192. ↑ Beveridge WI (1991). "The chronicle of influenza epidemics". History and Philosophy of the Life Sciences. 13 (2): 223–34. PMID 1724803.
  193. ↑ Guerra F (1988). "The earliest American epidemic. The influenza of 1493". Social Science History. 12 (3): 305–25. doi:10.2307/1171451. JSTOR 1171451. PMID 11618144.
  194. ↑ Guerra F (1993). "The European-American exchange". History and Philosophy of the Life Sciences. 15 (3): 313–27. PMID 7529930.
  195. ↑ Morens DM, North M, Taubenberger JK (december 2010). "Eyewitness accounts of the 1510 influenza pandemic in Europe". The Lancet. 376 (9756): 1894–5. doi:10.1016/S0140-6736(10)62204-0. PMC 3180818. PMID 21155080.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  196. ↑ Morens DM, Taubenberger JK, Folkers GK, Fauci AS (december 2010). "Pandemic influenza's 500th anniversary". Clinical Infectious Diseases. 51 (12): 1442–4. doi:10.1086/657429. PMC 3106245. PMID 21067353.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  197. ↑ Thompson, Theophilus (1852). Annals of Influenza Or Epidemic Catarrhal Fever in Great Britain from 1510 to 1837 (angol nyelven). Sydenham Society. 101. o.
  198. ↑ Vaughan WT (július 1921). "Influenza - An Epidemiologic Study". The American Journal of Hygiene. 1: 19. ISBN 9780598840387. {{cite journal}}: ISBN / Date incompatibility (súgó)
  199. ↑ Dictionnaire encyclopédique des sciences médicales (francia nyelven). Paris: Asselin. 1877. 332. o.
  200. ↑ Cook ND (1999). "Epidemias y dinámica geográfica". In Pease F (ed.). Historia general de América Latina: El primer contacto y la formación de nuevas sociedades (spanyol nyelven). Paris, France: UNESCO. 301–318 (311). o. ISBN 978-92-3-303151-7.
  201. ↑ Starky, David (2002). "Edward and Mary: The Unknown Tudors". Youtube. Event occurs at 46:20-46:25.{{cite web}}: CS1 karbantartás: url-status (link)
  202. ↑ Mémorial de Chronologie, d'Histoire Industrielle, d'Èconomie Politique, de Biographie, etc (francia nyelven). Paris: Chez Verdière, Libraire. 1830. 863. o.
  203. ↑ Forrás: Világjárvány az új influenza! (Weborvos)
  204. 1 2 3 4 5 Institute of Medicine (US) Forum on Microbial Threats (2005). "1: The Story of Influenza". In Knobler S, Mack A, Mahmoud A, Lemon S (ed.). The Threat of Pandemic Influenza: Are We Ready? Workshop Summary (2005). Washington, DC: The National Academies Press. 60–61. o. doi:10.17226/11150. ISBN 978-0-309-09504-4. PMID 20669448.{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerkesztőfelsorolás (link)
  205. 1 2 Patterson KD, Pyle GF (Spring 1991). "The geography and mortality of the 1918 influenza pandemic". Bulletin of the History of Medicine. 65 (1): 4–21. PMID 2021692.
  206. ↑ Taubenberger JK, Reid AH, Janczewski TA, Fanning TG (december 2001). "Integrating historical, clinical and molecular genetic data in order to explain the origin and virulence of the 1918 Spanish influenza virus". Philosophical Transactions of the Royal Society of London. Series B, Biological Sciences. 356 (1416): 1829–39. doi:10.1098/rstb.2001.1020. PMC 1088558. PMID 11779381.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  207. ↑ Simonsen L, Clarke MJ, Schonberger LB, Arden NH, Cox NJ, Fukuda K (július 1998). "Pandemic versus epidemic influenza mortality: a pattern of changing age distribution". The Journal of Infectious Diseases. 178 (1): 53–60. doi:10.1086/515616. PMID 9652423.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  208. ↑ Palese P (december 2004). "Influenza: old and new threats". Nature Medicine. 10 (12 Suppl): S82–87. doi:10.1038/nm1141. PMID 15577936. S2CID 1668689.
  209. 1 2 Taubenberger JK, Hultin JV, Morens DM (2007). "Discovery and characterization of the 1918 pandemic influenza virus in historical context". Antiviral Therapy. 12 (4 Pt B): 581–91. PMC 2391305. PMID 17944266.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  210. ↑ Heinen PP (2003. szeptember 15.). "Swine influenza: a zoonosis". Veterinary Sciences Tomorrow. ISSN 1569-0830. 2007. február 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. december 28.. {{cite journal}}: More than one of |accessdate= és |access-date= specified (súgó); More than one of |archivedate= és |archive-date= specified (súgó); More than one of |archiveurl= és |archive-url= specified (súgó)
  211. ↑ Shimizu K (október 1997). "[History of influenza epidemics and discovery of influenza virus]". Nihon Rinsho (Japanese Journal of Clinical Medicine). 55 (10): 2505–11. PMID 9360364.
  212. ↑ Smith W, Andrewes CH, Laidlaw PP (1933). "A virus obtained from influenza patients". The Lancet. 2 (5732): 66–68. doi:10.1016/S0140-6736(00)78541-2.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  213. ↑ "Sir Frank Macfarlane Burnet Biographical". Nobel Foundation. 1960. 2009. január 26. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2006. október 22..
  214. ↑ Hoyt K (2006). "Vaccine Innovation: Lessons from World War II". Journal of Public Health Policy. 27 (1): 38–57. doi:10.1057/palgrave.jphp.3200064. PMID 16681187. S2CID 22226973.
  215. ↑ Lynch JP, Walsh EE (április 2007). "Influenza: evolving strategies in treatment and prevention". Seminars in Respiratory and Critical Care Medicine. 28 (2): 144–58. doi:10.1055/s-2007-976487. PMID 17458769.
  216. ↑ "Influenza A Virus Genome Project". Institute of Genomic Research. 2006. november 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2006. október 19..
  217. ↑ Subbarao K, Katz J (2004). "Influenza vaccines generated by reverse genetics". Biology of Negative Strand RNA Viruses: The Power of Reverse Genetics. Current Topics in Microbiology and Immunology. Vol. 283. Springer. 313–42. o. doi:10.1007/978-3-662-06099-5_9. ISBN 978-3-642-07375-5. PMID 15298174. {{cite book}}: |journal= ignored (súgó)
  218. ↑ Bardiya N, Bae J (2005). "Influenza vaccines: recent advances in production technologies". Applied Microbiology and Biotechnology. 67 (3). Springer: 299–305. doi:10.1007/s00253-004-1874-1. PMID 15660212. S2CID 25307879.
  219. ↑ Neirynck S, Deroo T, Saelens X, Vanlandschoot P, Jou WM, Fiers W (október 1999). "A universal influenza A vaccine based on the extracellular domain of the M2 protein". Nature Medicine. 5 (10): 1157–63. doi:10.1038/13484. PMID 10502819. S2CID 28339460.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  220. ↑ Fiers W, Neirynck S, Deroo T, Saelens X, Jou WM (december 2001). "Soluble recombinant influenza vaccines". Philosophical Transactions of the Royal Society (B). 356 (1416): 1961–63. doi:10.1098/rstb.2001.0980. PMC 1088575. PMID 11779398.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  221. ↑ Fiers W, De Filette M, Birkett A, Neirynck S, Min Jou W (július 2004). "A "universal" human influenza A vaccine". Virus Research. 103 (1–2). Elsevier: 173–76. doi:10.1016/j.virusres.2004.02.030. PMID 15163506.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  222. ↑ Petsch B, Schnee M, Vogel AB, Lange E, Hoffmann B, Voss D, Schlake T, Thess A, Kallen KJ, Stitz L, Kramps T (november 2012). "Protective efficacy of in vitro synthesized, specific mRNA vaccines against influenza A virus infection". National Biotechnology. 30 (12): 1210–16. doi:10.1038/nbt.2436. PMID 23159882. s2cid:12488462.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  223. ↑ Adams, Stephen. „Universal flu vaccine a step closer”, The Telegraph, 2011. július 8.. [2011. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. szeptember 5.) 
  224. ↑ Ekiert DC, Friesen RH, Bhabha G, Kwaks T, Jongeneelen M, Yu W, Ophorst C, Cox F, Korse HJ, Brandenburg B, Vogels R, Brakenhoff JP, Kompier R, Koldijk MH, Cornelissen LA, Poon LL, Peiris M, Koudstaal W, Wilson IA, Goudsmit J (augusztus 2011). "A highly conserved neutralizing epitope on group 2 influenza A viruses". Science. 333 (6044): 843–50. doi:10.1126/science.1204839. PMC 3210727. PMID 21737702. bibcode:2011Sci...333..843E.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  225. ↑ Gingerich, DA (2008). "Lymphocyte T-Cell Immunomodulator: Review of the ImmunoPharmacology of a new Veterinary Biologic" (PDF). Journal of Applied Research in Veterinary Medicine. 6 (2): 61–68. 2011. július 13. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2010. december 5..
  226. ↑ Putri WC, Muscatello DJ, Stockwell MS, Newall AT (június 2018). "Economic burden of seasonal influenza in the United States". Vaccine. 36 (27): 3960–66. doi:10.1016/j.vaccine.2018.05.057. PMID 29801998.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  227. 1 2 "Statement from President George W. Bush on Influenza". 2009. január 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2006. október 26..
  228. ↑ Brainerd, E. and M. Siegler (2003), "The Economic Effects of the 1918 Influenza Epidemic", CEPR Discussion Paper, no. 3791.
  229. ↑ Poland GA (március 2006). "Vaccines against avian influenza – a race against time". New England Journal of Medicine. 354 (13): 1411–13. doi:10.1056/NEJMe068047. PMID 16571885.
  230. ↑ Rosenthal E, Bradsher K. „Is Business Ready for a Flu Pandemic?”, The New York Times, 2006. március 16.. [2008. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2006. április 17.) 
  231. ↑ Bush Outlines $7 Billion Pandemic Flu Preparedness Plan US Mission to the EU. Retrieved 12 December 2009.
  232. ↑ (2006-01-18). "Donor Nations Pledge $1.85 Billion to Combat Bird Flu". Sajtóközlemény. Elérés: 2020-09-11.
  233. ↑ „Donors pledge nearly $2 billion to fight bird flu”, The New York Times, 2006. január 18. (Hozzáférés: 2019. július 10.) 
  234. ↑ "Assessment of the 2009 Influenza A (H1N1) Outbreak on Selected Countries in the Southern Hemisphere". 2009. 2009. szeptember 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. szeptember 21..
  235. ↑ Gorman OT, Bean WJ, Kawaoka Y, Webster RG (április 1990). "Evolution of the nucleoprotein gene of influenza A virus". Journal of Virology. 64 (4): 1487–97. doi:10.1128/JVI.64.4.1487-1497.1990. PMC 249282. PMID 2319644.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  236. ↑ Greger M (2007). "The Human/Animal Interface: Emergence and Resurgence of Zoonotic Infectious Diseases". Critical Reviews in Microbiology. 33 (4): 243–99. doi:10.1080/10408410701647594. PMID 18033595. S2CID 8940310.
  237. ↑ Hinshaw VS, Bean WJ, Webster RG, Rehg JE, Fiorelli P, Early G, Geraci JR, St Aubin DJ (szeptember 1984). "Are seals frequently infected with avian influenza viruses?". Journal of Virology. 51 (3): 863–65. doi:10.1128/JVI.51.3.863-865.1984. PMC 255856. PMID 6471169.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  238. ↑ Capua I, Alexander DJ (június 2006). "The challenge of avian influenza to the veterinary community". Avian Pathology. 35 (3): 189–205. doi:10.1080/03079450600717174. PMID 16753610.
  239. ↑ Elbers A, Koch G, Bouma A (2005). "Performance of clinical signs in poultry for the detection of outbreaks during the avian influenza A (H7N7) epidemic in The Netherlands in 2003". Avian Pathology. 34 (3). Taylor & Francis: 181–87. doi:10.1080/03079450500096497. PMID 16191700. S2CID 9649756.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  240. ↑ Capua I, Mutinelli F (2001). "Low pathogenicity (LPAI) and highly pathogenic (HPAI) avian influenza in turkeys and chicken". A Colour Atlas and Text on Avian Influenza. Bologna: Papi Editore. 13–20. o. ISBN 978-88-88369-00-6. 25 január 2016 dátummal az eredetiből archiválva.
  241. ↑ Bano S, Naeem K, Malik S (2003). "Evaluation of pathogenic potential of avian influenza virus serotype H9N2 in chickens". Avian Diseases. 47 (3 Suppl). American Association of Avian Pathologists: 817–22. doi:10.1637/0005-2086-47.s3.817. PMID 14575070. S2CID 22138658.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  242. ↑ Swayne D, Suarez D (2000). "Highly pathogenic avian influenza". Revue scientifique et technique. 19 (2). International Office of Epizootics: 463–82. doi:10.20506/rst.19.2.1230. PMID 10935274.
  243. ↑ Li KS, Guan Y, Wang J, Smith GJ, Xu KM, Duan L, Rahardjo AP, Puthavathana P, Buranathai C, Nguyen TD, Estoepangestie AT, Chaisingh A, Auewarakul P, Long HT, Hanh NT, Webby RJ, Poon LL, Chen H, Shortridge KF, Yuen KY, Webster RG, Peiris JS (július 2004). "Genesis of a highly pathogenic and potentially pandemic H5N1 influenza virus in eastern Asia". Nature. 430 (6996): 209–13. doi:10.1038/nature02746. PMID 15241415. S2CID 4410379. bibcode:2004Natur.430..209L.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  244. ↑ Li KS, Guan Y, Wang J, Smith GJ, Xu KM, Duan L, Rahardjo AP, Puthavathana P, Buranathai C, Nguyen TD, Estoepangestie AT, Chaisingh A, Auewarakul P, Long HT, Hanh NT, Webby RJ, Poon LL, Chen H, Shortridge KF, Yuen KY, Webster RG, Peiris JS (2005). Knobler SL, Mack A, Mahmoud A, Lemon SM (ed.). Today's Pandemic Threat: Genesis of a Highly Pathogenic and Potentially Pandemic H5N1 Influenza Virus in Eastern Asia. The National Academies Press. 116–30. o. doi:10.17226/11150. ISBN 978-0-309-09504-4. PMID 20669448. Hozzáférés: 2020. szeptember 13.. {{cite book}}: |journal= ignored (súgó)CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  245. ↑ Barboza, David. „Lesser-Known Strain of Bird Flu Kills 2 in China”, The New York Times, 2013. március 31.. [2017. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  246. ↑ "Human infection with influenza A(H7N9) virus in China". World Health Organization (WHO). 2013. április 1. 2016. július 29. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2019. július 10.. So far no further cases have been identified among the 88 identified contacts under follow up.
  247. ↑ Moisse, Katie. „Deadly Bird Flu Spreading in China, Unclear How”, ABC News, 2013. április 18.. [2016. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  248. ↑ "Background and summary of human infection with influenza A(H7N9) virus – as of 5 April 2013" (PDF). World Health Organization (WHO). 2013. április 5. 2013. április 27. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2019. július 10..
  249. ↑ "Analysis of recent scientific information on avian influenza A(H7N9) virus". World Health Organization. 2017. február 10. 2020. július 31. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. július 10..
  250. 1 2 Kothalawala H, Toussaint MJ, Gruys E (június 2006). "An overview of swine influenza". Veterinary Quarterly. 28 (2). Taylor & Francis: 46–53. doi:10.1080/01652176.2006.9695207. PMID 16841566.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  251. ↑ Myers KP, Olsen CW, Gray GC (április 2007). "Cases of swine influenza in humans: a review of the literature". Clinical Infectious Diseases. 44 (8). Oxford Academic: 1084–88. doi:10.1086/512813. PMC 1973337. PMID 17366454.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  252. ↑ Zampaglione, Maria (2009. április 29.). "Press Release: A/H1N1 influenza like human illness in Mexico and the USA: OIE statement". World Organisation for Animal Health. 2009. április 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. április 29.. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  253. ↑ Grady, Denise. „W.H.O. Gives Swine Flu a Less Loaded, More Scientific Name”, The New York Times, 2009. április 30.. [2012. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. március 31.) 
  254. ↑ McNeil Jr, Donald G. „Virus's Tangled Genes Straddle Continents, Raising a Mystery About Its Origins”, The New York Times, 2009. május 1.. [2009. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. március 31.) 

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Influenza című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:Influenza
A Wikimédia Commons tartalmaz Influenza témájú médiaállományokat.
 Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Influenza&oldid=29059414”