Ugrás a tartalomhoz

Adat

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az adat elemi ismeret, tények, fogalmak formalizált ábrázolása, amely az emberek vagy ember alkotta eszközök számára közlésre, megjelenítésre vagy feldolgozásra alkalmas.[1] Az adatokból gondolkodás (értelmezés) vagy gépi feldolgozás útján információkat, azaz új ismereteket nyerünk.[2][3]

Az adatok megjelenési formái

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az adat független az adathordozótól, azonban feltételez valamilyen médiumot amely közvetíti az értesülést, hordozza az adatot. Médium lehet például a levegő (hang esetében), rádióhullám, az optikai kábelben terjedő optikai jel, az újságlap, a CD-ROM, de a gén is. Az adat megjelenési formája a társadalom fejlettségi szintjétől függ. Az adathordozó megsemmisülése általában maga után vonja az adat megsemmisülését is, hacsak nem maradt fent róla biztonsági másolat vagy nem rekonstruálható az adat egyéb módon.

Legismertebb a statisztikai adat fogalma, mivel a Központi Statisztikai Hivatal által hazánkban tízévenként tartott népszámlálás a társadalom minden rétegét érinti.

Adathoz kapcsolódó alapfogalmak

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az adatvédelem a személyes adatok jogszerű kezelését, az érintett személyek védelmét biztosító alapelvek, szabályok, eljárások, adatkezelési eszközök és módszerek összessége.[4] A rendezett és társadalmilag hasznos információ érték, amelynek védelme az adatkezelők fontos érdeke és kötelessége.

Élő természetes személyekkel kapcsolatba hozható bármely információ személyes adat.[4] A személyes adatok kezelését a 2011. évi CXII. törvény szigorú feltételekhez köti.[5] A személyes adatok védelme az uniós jogtól[6] kezdve az Alaptörvényen át a hazai jogrendszer szerves része. A jogterület alapvetően nem a már összegyűjtött adatokat védelmezi, hanem az egyének információs önrendelkezési jogát.

Természetes személyekkel kapcsolatban nem álló adatok kezelését egyes kivételes esetekben törvény korlátozhatja például nemzetbiztonsági, honvédelmi vagy egyéb államérdekből, de ezt leszámítva az ilyen adatok kezelése teljesen szabad.[5]

A közérdekű adat az állami/önkormányzati feladatot, illetve egyéb közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől (így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat).[4]

Közérdekből nyilvános adat

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közérdekből nyilvános adat a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.[4]

  1. ↑ "2024. évi LXIX. törvény Magyarország kiberbiztonságáról 4.§ 1. pont". Nemzeti Jogszabálytár (magyar nyelven). 2025. január 1. Hozzáférés: 2026. április 18.
  2. ↑ "Információ, adat, jel, kód". Informatika — Ingyenes elektronikus tananyag (magyar nyelven). Hozzáférés: 2026. április 18.
  3. ↑ "ADAT". Közszolgálati Online Lexikon (magyar nyelven). Hozzáférés: 2026. április 18.
  4. 1 2 3 4 "Adatvédelmi értelmező szótár" (magyar nyelven). NAIH. Hozzáférés: 2026. április 18.
  5. 1 2 "2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról". Nemzeti Jogszabálytár (magyar nyelven). 2011. július 27. Hozzáférés: 2026. április 18.
  6. ↑ "AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE". Az Európai Unió Hivatalos Lapja (magyar nyelven). 2016. április 27. Hozzáférés: 2026. április 18.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]